150 éve született Bókay Árpád orvosprofesszor
Szerző: Fülep Erzsébet
2006.09.29 10:52
Bókay Árpád születésének 150. évfordulója alkalmából a Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény és a Bókay Árpád Általános Iskola - a XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának támogatásával ünnepségsorozatot szervezett. A megemlékezés egyik állomásaként szeptember 28-án Bókay emléknap és emlékkiállítás volt a polgármesteri hivatal dísztermében.
Az előtérben kilenc nagyméretű tablót láthattunk, amely végig követi Bókay életét, munkásságát, pestszentlőrinci tevékenységét. Képek, iratok, Bókay naplójából származó idézetek segítségével ismerhettük meg a családot, az 1850-70-es évek Pestjét, és a következő évtizedek Szentlőrinc-pusztáját, annak fejlődését, felidézte a Bókay-nyaraló hangulatát. Korábban a SzeptEmber Feszten láthattuk a tablókat, melyet akkor is nagy érdeklődés kísért.
Az ünnepségen Babák Sándorné a Bókay iskola igazgatója köszöntötte a vendégeket, akik között ott voltak a Bókay-család képviselői is.
Dr. Mester László polgármester, országgyűlési képviselő, emlékezett meg a neves orvosprofesszorról, majd Bókayról elnevezett iskola diákjai adtak ünnepi műsort.
Frank Gabriella, a Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója ismertette a születésnapi pályázat eredményét.
Dr. Rácz Dánielné (Bókay Árpád dédunokája) a család nevében köszönte meg a megemlékezést dédapjáról, Bókay Árpádról.
Az emléknap előadásokkal folytatódott, hogy még jobban megismerhessük Bókay Árpád életét, munkásságát. Elsőként dr. Téglás Tivadar helytörténész beszélt „Bókay és Pestszentlőrinc” címmel, s átfogó képet nyújtott az orvos professzor életéről, munkásságáról és kerületünk fejlődésében vállalt szerepéről.
A következő előadó Jobst Ágnes volt, a Történeti Hivatal könyvtárosa, korábban pedig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és levéltárban dolgozott. Kutatási területe a 20. századi magyar sajtó története, régi kalendáriumok. Ő „Egy jeles orvos a régi Pestről” címmel tartott előadást.
Végül dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes, matematikai nyelvészetből doktorátus, történelemből, és egyedül Európában szabadkőművességből kandidátus tartott előadást „Bókay és a szabadkőművesség” címmel.
Az ünnepségen Babák Sándorné a Bókay iskola igazgatója köszöntötte a vendégeket, akik között ott voltak a Bókay-család képviselői is.
Dr. Mester László polgármester, országgyűlési képviselő, emlékezett meg a neves orvosprofesszorról, majd Bókayról elnevezett iskola diákjai adtak ünnepi műsort.
Frank Gabriella, a Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója ismertette a születésnapi pályázat eredményét.
Dr. Rácz Dánielné (Bókay Árpád dédunokája) a család nevében köszönte meg a megemlékezést dédapjáról, Bókay Árpádról.
Az emléknap előadásokkal folytatódott, hogy még jobban megismerhessük Bókay Árpád életét, munkásságát. Elsőként dr. Téglás Tivadar helytörténész beszélt „Bókay és Pestszentlőrinc” címmel, s átfogó képet nyújtott az orvos professzor életéről, munkásságáról és kerületünk fejlődésében vállalt szerepéről.
A következő előadó Jobst Ágnes volt, a Történeti Hivatal könyvtárosa, korábban pedig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és levéltárban dolgozott. Kutatási területe a 20. századi magyar sajtó története, régi kalendáriumok. Ő „Egy jeles orvos a régi Pestről” címmel tartott előadást.
Végül dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes, matematikai nyelvészetből doktorátus, történelemből, és egyedül Európában szabadkőművességből kandidátus tartott előadást „Bókay és a szabadkőművesség” címmel.
Bókay Árpád orvos, (1856.08.15- 1919.10.20.)
1856. augusztus 15-én született Pesten, 150 évvel ezelőtt. Édesapja, id. Bókay János kiváló gyermekgyógyász volt. 1879-ben az ő kezéből vehette át orvosdoktori oklevelét fia, aki diplomája megszerzése után először az egyetem gyógyszertani intézetében, majd Korányi Frigyes belgyógyászati klinikáján kezdett dolgozni tanársegédként. 1883-tól egyetemi magántanár, 1883-1890 között az általános kórtan és gyógyszertan professzora a kolozsvári egyetemen, majd 1890-ben kinevezik a gyógyszertan nyilvános rendes tanárának a budapesti orvosi karon, ahol egészen haláláig, 1919-ig dolgozik. Mindkét egyetemen betöltött dékáni tisztséget, a MTA levelező tagja, számos egyesület, többek között a Budapesti kir . Orvosegylet , Magyar Országos Gyógyszerész Egylet, Országos Közegészségi Tanács tisztségviselője.
A Magyar Orvosi Archívum című folyóirat egyik szerkesztője és alapítója. Vénygyűjtemény című könyve sok orvos számára jelentett nagy segítséget a receptek írásához, éppúgy, mint a Belgyógyászat kézikönyve című könyvsorozat, melyben társszerzőként dolgozott. Jelentős szerepet vállalt a hazai gyógy- és ásványvizek, gyógyfürdők népszerűsítésében az Országos Balneológiai Egyesület alelnökeként, és számos tudományos és népszerűsítő kiadvány szerzőjeként.
Felesége ( Herrich Szidónia) családja birtokolta a Bókaytelep területét a 19. század végén, kertjük, nyaralójuk amai Bókay-kert . Az itt töltött időről a neves orvosprofesszor naplójában is sokszor ír. A Herrich örökösök megbízottjaként a család és a kialakuló Pestszentlőrinc község érdekeinek képviselője, a település fejlődésének támogatója (A századfordulón kezdődik meg a Bókaytelep teljes területének parcellázása).
1856. augusztus 15-én született Pesten, 150 évvel ezelőtt. Édesapja, id. Bókay János kiváló gyermekgyógyász volt. 1879-ben az ő kezéből vehette át orvosdoktori oklevelét fia, aki diplomája megszerzése után először az egyetem gyógyszertani intézetében, majd Korányi Frigyes belgyógyászati klinikáján kezdett dolgozni tanársegédként. 1883-tól egyetemi magántanár, 1883-1890 között az általános kórtan és gyógyszertan professzora a kolozsvári egyetemen, majd 1890-ben kinevezik a gyógyszertan nyilvános rendes tanárának a budapesti orvosi karon, ahol egészen haláláig, 1919-ig dolgozik. Mindkét egyetemen betöltött dékáni tisztséget, a MTA levelező tagja, számos egyesület, többek között a Budapesti kir . Orvosegylet , Magyar Országos Gyógyszerész Egylet, Országos Közegészségi Tanács tisztségviselője.
A Magyar Orvosi Archívum című folyóirat egyik szerkesztője és alapítója. Vénygyűjtemény című könyve sok orvos számára jelentett nagy segítséget a receptek írásához, éppúgy, mint a Belgyógyászat kézikönyve című könyvsorozat, melyben társszerzőként dolgozott. Jelentős szerepet vállalt a hazai gyógy- és ásványvizek, gyógyfürdők népszerűsítésében az Országos Balneológiai Egyesület alelnökeként, és számos tudományos és népszerűsítő kiadvány szerzőjeként.
Felesége ( Herrich Szidónia) családja birtokolta a Bókaytelep területét a 19. század végén, kertjük, nyaralójuk a
Fotók:
1-2: Dr. Rácz Dánielné (Bókay Árpád dédunokája)
Kapcsolódó előadás: http://szkp1.blogspot.com/2006/09/eloadas-berenyi-zsuzsanna-agnes-bokay.html
Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2010/01/berenyi-zsuzsanna-agnes-bokay-arpad.html