Fórum az állam és az egyház kapcsolatáról
2001.03.27. 21:11
Budapest, 2001. március 27., kedd (MTI) - Az egyházi törvény tervezett módosításáról és a magyarországi vallási helyzetről hangzottak el előadások a Bibó István Közéleti Társaság Állam és egyház című nyilvános vitaestjén kedden, Budapesten.
Schanda Balázs, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője a
magyar állami egyházjogot koherens és stabil rendszernek nevezte.
A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény tervezett
módosítása kapcsán úgy vélekedett: a tárgyilagos mérlegelés alapján
arra ésszerű indok van, lehet különbséget tenni az egyházak között.
A főosztályvezető szerint a módosítás körül kialakult vita
félreértésekkel terhes.
Dornbach Alajos országgyűlési képviselő (SZDSZ) hangsúlyozta,
hogy az egyházak közötti különbségtételt az ellenzék nem tudja
elfogadni.
A képviselő mindemellett merőben önkényesnek nevezte a
költségvetési törvény azon módosítását, amely szerint csak az adott
feltételeknek megfelelő egyházak adhatnak ki a számukra juttatott
közcélú adomány után adókedvezményre jogosító igazolást.
Nacsády András, a Magyarországi Nagy Oriens elnevezésű
szabadkőműves szervezet elnöke kiemelte: "azzal, hogy az államilag
kiváltságos helyzetbe hozott egyházak egyre több szerepet kapnak a
közéletben, egyre inkább eltávolodunk az állam világnézeti
semlegességétől".
A nagymester véleménye szerint az egyház s ezen belül a
keresztény egyház nem az egyedüli és kizárólagos letéteményese az
egyetemes emberi értékeknek.
- Úgy tűnik, hogy egy újabb restauráció korát éljük -
fogalmazott.
Tomka Miklós vallásszociológus arról beszélt, hogy 1978 óta a
vallásosságot illetően folyamatos emelkedés tapasztalható
Magyarországon.
Ismertetése szerint ma a társadalom abszolút többsége a maga
módján vallásos, 15-16 százaléka egyháziasan vallásos, 25-30
százaléka pedig vallásnélkülinek - ezen belül 5-6 százalék
határozottan ateistának - vallja magát.
A szakember úgy vélte, hogy a népszámlálás során az emberek
körülbelül 70 százaléka megjelölte vallási hovatartozását.
Danka Krisztina, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők
Közösségének szóvivője szerint az egyházakat illetően ma a magyar
társadalomban kettős mércét alkalmaznak.
Mint mondta, bizonyos egyházaknak papjai ülnek a parlamentben,
míg más vallási közösségek képviselőit olykor politikai
kapcsolattartással vádolják.
++
magyar állami egyházjogot koherens és stabil rendszernek nevezte.
A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény tervezett
módosítása kapcsán úgy vélekedett: a tárgyilagos mérlegelés alapján
arra ésszerű indok van, lehet különbséget tenni az egyházak között.
A főosztályvezető szerint a módosítás körül kialakult vita
félreértésekkel terhes.
Dornbach Alajos országgyűlési képviselő (SZDSZ) hangsúlyozta,
hogy az egyházak közötti különbségtételt az ellenzék nem tudja
elfogadni.
A képviselő mindemellett merőben önkényesnek nevezte a
költségvetési törvény azon módosítását, amely szerint csak az adott
feltételeknek megfelelő egyházak adhatnak ki a számukra juttatott
közcélú adomány után adókedvezményre jogosító igazolást.
Nacsády András, a Magyarországi Nagy Oriens elnevezésű
szabadkőműves szervezet elnöke kiemelte: "azzal, hogy az államilag
kiváltságos helyzetbe hozott egyházak egyre több szerepet kapnak a
közéletben, egyre inkább eltávolodunk az állam világnézeti
semlegességétől".
A nagymester véleménye szerint az egyház s ezen belül a
keresztény egyház nem az egyedüli és kizárólagos letéteményese az
egyetemes emberi értékeknek.
- Úgy tűnik, hogy egy újabb restauráció korát éljük -
fogalmazott.
Tomka Miklós vallásszociológus arról beszélt, hogy 1978 óta a
vallásosságot illetően folyamatos emelkedés tapasztalható
Magyarországon.
Ismertetése szerint ma a társadalom abszolút többsége a maga
módján vallásos, 15-16 százaléka egyháziasan vallásos, 25-30
százaléka pedig vallásnélkülinek - ezen belül 5-6 százalék
határozottan ateistának - vallja magát.
A szakember úgy vélte, hogy a népszámlálás során az emberek
körülbelül 70 százaléka megjelölte vallási hovatartozását.
Danka Krisztina, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők
Közösségének szóvivője szerint az egyházakat illetően ma a magyar
társadalomban kettős mércét alkalmaznak.
Mint mondta, bizonyos egyházaknak papjai ülnek a parlamentben,
míg más vallási közösségek képviselőit olykor politikai
kapcsolattartással vádolják.
++
Bejegyzések
