Spanyolország - szabadkőművesek világkongresszus

Spanyolország - szabadkőművesek világkongresszusa

2001.05.24. 18:31

Madrid, 2001. május 24., csütörtök (MTI) - Csütörtökön Madridban megkezdődött a szabadkőművesek 5. világkongresszusa 85 országból érkezett mintegy 600 küldött részvételével.

Ezt a világpolgári mozgalmat immár csaknem minden államban
elismerik - mondta Tomas Sarobe, a spanyol páholy nagymestere az
ülések kezdete előtt.
A dpa jelentése szerint Sabore ellentmondott annak az elterjedt
felfogásnak, hogy a szabadkőművesek valamiféle elitet vagy titkos
szervezetet alkotnának. Nálunk a bármely vallást és hitirányzatot
követő emberek békés együttléte valósul meg - jelentette ki.
A nagymester szerint a szabadkőművesek egyetlen politikai
irányzat mellett sem kötelezték el magukat.
A nyilvánosság kizárásával folyó madridi konferencia címe: A
XXI. században szükséges szabadkőművesség.
A mintegy 300 évvel ezelőtt indult, békés és igazságos
együttélésre törekvő mozgalom eszménye a tökéletességre törekvő
ember.
A szabadkőműves elnevezés , a szabad, tehát nem céhhez kötött
kőfaragók elnevezéséből ered.
++

Szabadkőművesek világkongresszusa Madridban

Forrás: Korridor.hu/MTI - 2001. május 24.

Szabadkőművesek világkongresszusa Madridban

A spanyol páholy nagymestere szerint a szabadkőművesek semmiféle elitet vagy titkos szervezetet nem alkotnak

Megkezdődött a szabadkőművesek 5. világkongresszusa Madridban. A rendezvényre 85 országból mintegy 600 küldött érkezett.

Ezt a világpolgári mozgalmat immár csaknem minden államban elismerik - mondta Tomas Sarobe, a spanyol páholy nagymestere az ülések kezdete előtt. Hírügynökségi jelentés szerint Sabore ellentmondott annak az elterjedt felfogásnak, hogy a szabadkőművesek valamiféle elitet vagy titkos szervezetet alkotnának. Nálunk a bármely vallást és hitirányzatot követő emberek békés együttléte valósul meg - jelentette ki. A nagymester szerint a szabadkőművesek egyetlen politikai irányzat mellett sem kötelezték el magukat.

A mintegy 300 évvel ezelőtt indult, békés és igazságos együttélésre törekvő mozgalom eszménye a tökéletességre törekvő ember. A szabadkőműves elnevezés, a szabad, tehát nem céhhez kötött kőfaragók elnevezéséből ered.

Forrás: http://www.galilei.hu/sajto/kongressz.htm

Fórum az állam és az egyház kapcsolatáról

Fórum az állam és az egyház kapcsolatáról

2001.03.27. 21:11

Budapest, 2001. március 27., kedd (MTI) - Az egyházi törvény tervezett módosításáról és a magyarországi vallási helyzetről hangzottak el előadások a Bibó István Közéleti Társaság Állam és egyház című nyilvános vitaestjén kedden, Budapesten.

Schanda Balázs, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője a
magyar állami egyházjogot koherens és stabil rendszernek nevezte.
A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény tervezett
módosítása kapcsán úgy vélekedett: a tárgyilagos mérlegelés alapján
arra ésszerű indok van, lehet különbséget tenni az egyházak között.
A főosztályvezető szerint a módosítás körül kialakult vita
félreértésekkel terhes.
Dornbach Alajos országgyűlési képviselő (SZDSZ) hangsúlyozta,
hogy az egyházak közötti különbségtételt az ellenzék nem tudja
elfogadni.
A képviselő mindemellett merőben önkényesnek nevezte a
költségvetési törvény azon módosítását, amely szerint csak az adott
feltételeknek megfelelő egyházak adhatnak ki a számukra juttatott
közcélú adomány után adókedvezményre jogosító igazolást.
Nacsády András, a Magyarországi Nagy Oriens elnevezésű
szabadkőműves szervezet elnöke kiemelte: "azzal, hogy az államilag
kiváltságos helyzetbe hozott egyházak egyre több szerepet kapnak a
közéletben, egyre inkább eltávolodunk az állam világnézeti
semlegességétől".
A nagymester véleménye szerint az egyház s ezen belül a
keresztény egyház nem az egyedüli és kizárólagos letéteményese az
egyetemes emberi értékeknek.
- Úgy tűnik, hogy egy újabb restauráció korát éljük -
fogalmazott.
Tomka Miklós vallásszociológus arról beszélt, hogy 1978 óta a
vallásosságot illetően folyamatos emelkedés tapasztalható
Magyarországon.
Ismertetése szerint ma a társadalom abszolút többsége a maga
módján vallásos, 15-16 százaléka egyháziasan vallásos, 25-30
százaléka pedig vallásnélkülinek - ezen belül 5-6 százalék
határozottan ateistának - vallja magát.
A szakember úgy vélte, hogy a népszámlálás során az emberek
körülbelül 70 százaléka megjelölte vallási hovatartozását.
Danka Krisztina, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők
Közösségének szóvivője szerint az egyházakat illetően ma a magyar
társadalomban kettős mércét alkalmaznak.
Mint mondta, bizonyos egyházaknak papjai ülnek a parlamentben,
míg más vallási közösségek képviselőit olykor politikai
kapcsolattartással vádolják.
++