|
|
|
|


A kaposvári páholyt 9 fő alapította, az évek során összesen 83 szabadkőműves vett részt benne| Kaposvári szabadkőművesekről jelent meg könyv |
| 2012-11-06 21:21:07 |
|
Többek között a kaposvári Berzsenyi Páholy munkásságáról szól dr. Gáspár Ferenc szabadkőművesekről megjelent könyve.
A Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be dr. Gáspár Ferenc A kaposvári "Berzsenyi" Szabadkőműves-páholy címmel
megjelent könyvét, amely az 1902-ben kezdődött kaposvári szabadkőműves
mozgalmat mutatja be. Ugyan a szabadkőművességet körüllengi a misztikum
és mindenféle elméletek szárnyra keltek velük kapcsolatban, néhol
radikális eszméik mellett nagyon sokat tettek a város fejlődéséért. A
könyvbemutatón olyannyira megtelt a könyvtár kölcsönzőterének központi
része, hogy nem csak pótszékeket kellett hozni, de voltak, akik a
lépcsőn ülve hallgatták végig a beszélgetést.
Megtudhattuk, hogy Magyarországon
egyedülálló volt abban a korban, hogy a két típusú: a befelé forduló és a
közéleti szerepet vállaló szabadkőműves társaságok megegyeztek
egymással és egy közös országos társulásban egyesültek, ez volt a
Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy.
A szabadkőművesség a Szabad Líceum
Egyesülettel kerül Kaposvárra. A Berzsenyi Páholy kilenc taggal alapul
meg, vezetője a tanító végzettségű Erdei Ákos lesz. A budapesti
társaságok közül az Erzsébet Páhollyal van közvetlen kapcsolatban.
Kaposváron az idők folyamán összesen nyolcvanhárom páholytagról tudunk.
Később a kaposvári társaság alapítja meg a pécsi páholyt, napjainkban ez
a tény megfordulhat, mivel 2004 óta a pécsi páholy újjáalakult.
A kaposvári Berzsenyi Páholy
munkásságuknak köszönhető a Berzsenyi Iskola, ami Kaposvár első nem
egyházi kézben levő iskolája, az első tüdőgondozó létesítése, de a
sajtóban is megjelennek, mivel egyik tagjuk szerzi meg a Kaposvár című
lapot. Emellett karitatív tevékenységben is részt vettek. Az eleinte
tisztán a város felvirágoztatására irányuló társaság egy idő után
belemegy olyan vallasi, politikai radikalizmusba, amely egy teljesen más
irányba fordítja azt.
Vinkler Ferenc, a könyvbemutatón
közreműködő beszélgetőpartner kérdésére, hogy kiről nevezne el közteret?
dr. Gáspár Ferenc azt felelte: Majdnem mindegyikük életében talátam
olyant, ami nem tetszett. Egyedül Kemény Samu, nagykereskedő az, akinek
az életén nem találtam foltot, és akinek a temetéséről úgy írt a
korabeli sajtó, hogy sokan eljöttek a városi tisztségviselők közül, de
még többen voltak, akiknek segített.
Ezután a közönség kérdezhetett az
írótól, valamint egy kis vendéglésre is meghívták őket, aki pedig
szeretett volna megvehette és dedikáltathatta is a könyvet. A bemutató
előtt már meg lehetett venni a könyvet és a bemutató után is sokan
álltak sorban a műért.
K-Sz.R
Utoljára frissítve: 2012-11-06 21:37:09
|

Dr. Gáspár Ferenc| Raffay Ernő történész tartott előadást Zebegényben 2012.07.23. 13:43 | |
![]() Kétrészes előadást tartott Raffay Ernő történész - politikus, a Károli Gáspár Egyetem tanára Zebegényben, aki a 19. és 20. századi történelmen belül több szakterületen is publikál. A trianoni és a párizsi békeszerződés kutatása mellett, két könyve jelent meg a magyarországi szabadkőműves páholyok történetéről, kettő pedig megjelenés alatt áll. | |
| Raffay Ernő második előadást a hazai radikális szabadkőműves célrendszerről tartotta, de azok kedvéért, akik az első alkalmon nem tudtak részt venni, röviden összefoglalta, hogy miről volt szó korábban. A szabadkőműves páholyok a világon mindenhol titkos társaságokként működnek, ezért dokumentumaik szinte hozzáférhetetlenek. Hazánkban az a sajátos helyzet állt elő – mondta Raffay Ernő történész - ,hogy a 20. század során két alkalommal is betiltották ezeknek a szervezeteknek a működését, először 1920-ban, majd 1950-ben, a tilalom pedig mindkét esetben együtt járt a gazdag iratanyag, névjegyzékek, jegyzőkönyvek és levelek központi hatalom általi begyűjtésével. Ezek a dokumentumok viszont fennmaradtak, így ma már remek lehetőség nyílik a magyar Országos Levéltárban a többezer oldalnyi forrás kutatására. |

| Czene Csaba @ tegnap, 19.37 |



Jetzt
werden aus seiner Umgebung nur zur Brüderkette gehörende Personen
vorstellen. András Hadik (Graf) der legendaren Husaren Regiment
Befehlshaber war Musikfreund und mit Brüder Amadeus auch engst
befreundet, wann der Musikdichter noch nur Herr Mozart gewesen. Amadeus
in Hadik Schloß durch mehrere Jahren ungezählte Konzerte gespielt hat ,
ab und zu wöchentlich sogar mehrere.
Nach
dem Ausgleich im Jahre 1867 in Dualismus, wann in Ungarn die Logen Tore
wieder weit geöffnet, und das Licht wieder eingeholt aus Österreich,
(momentan mit gegenseitigen Licheinbringung Ungarn "Führt" 3:2. Wie
schön es wäre, das in der Zukunft nur in Praterstadion Zählen wir dir
Tore, und das Licht ewig jagt die böse Schatten weck). Darauf kam ein
halbes Jahrhundert mit Österreich auf unserem Kontinent unter vielen
anderen ein beispielhaftes Eisenbahnnetz ausgebaut, Industrie und
Landwirtschaft atemraubende Erfolge geschafft, aber im 1914 kam die
erste selbsvernichtende Krieg für Europa, welche auf unglüklicher Art
nur zwischen Gänsefüßchen abglschlossen wurde, und damit schon die
nächste, noch größere Katastrofe war einprogrammiert.
Stephan's Dom
Entrance of the Grand Lodge of Austria
Austrian Masonic Temple
Szabadkőművesnek nevezni valakit a mai közbeszéd szerint megbélyegzésnek számít. Sokan a társaságot csak a mozivászonról ismerik tévesen, így pejoratív tudattartalmakat rendelnek hozzá. Kiss Endre József előadása A Magyar Nyelv Múzeumában azt tisztázta, hogy mit jelentett a szabadkőművesség különböző korszakokban, és felfedte Kazinczy Ferenc viszonyát a rendhez. A Testvérmúzsák Kazinczy korában előadássorozatot elsősorban diákoknak indította A Magyar Nyelv Múzeuma, hogy kiegészítve a tanórák anyagát - a nagy nyelvújító életén keresztül - a fiatalok még jobban megismerjék a felvilágosodás korát.![]() | ![]() | ![]() | ![]() |
Fidelio/MTI -
Szabadkőművesek Trianon előtt címmel, könyvbemutatóval egybekötött előadást tartott Dr. Raffay Ernő történész az Ady Endre Városi Könyvtárban. A Károli Gáspár Református Egyetem tudományos rektorhelyettese több mint két évtizede foglalkozik a Nagy-Magyarország feldarabolásához vezető folyamatokkal, amelyek fő kutatási területét jelentik. A szerző a békediktátum megszületésének körülményei mellett a titkos társaság katolikus egyház ellen folytatott küzdelmét is vizsgálta.Az első magyarországi szabadkőműves páholyokat angliai mintára Pozsonyban és Brassóban hozták létre 1749-ben. A társaság működését alapvetően a titkosság jellemezte, céljaikat csak a tagjai ismerhették. A szervezetet Magyarországon kétszer is betiltották, először 1920-ban, majd a második világháború után 1950-ben. Az akkori iratbegyűjtések tették lehetővé a történeti kutatásokat.| 2012.03.02. 11:52 | | koimbra |
2006-ban mutatták be a Dan Brown regénye alapján készült Da Vinci-kód (Da Vinci Code) thrillert. A mozikban elért 758 millió dolláros bevétel láttán a stúdió elkészíttette a folytatást, ám az Angyalok és démonok (Angels & Demons) szerényebben termelt, csupán 485 millió dollárt gyűjtött össze. Talán eddig ezért nem került gyorsítópályára a harmadik felvonás.
A regény tartalma: Megkerül, ami elveszett...Elveszik az újszegedi Árpád OtthonA szegedi Délmagyarország írta február 15-én Ingatlanlicit címmel: „A város eladná a frekventált helyen, a 43-as főút mellett található, 2,6 hektáros ingatlanját is a Szőregi úton.”Péter László| Népszabadság| 2012. február 29. |
| Széll Kálmán miniszterelnöksége idején fogadta el az Országgyűlés az 1901. évi VIII. törvényt az állami gyermekmenhelyekről, amelyekben kezdetben 7, később 15 éves korig kaptak otthont az erre rászoruló gyermekek. 1906. február 25-én alakult meg Andrássy Gyula belügyminiszter, Karsai Sándor belügyi államtitkár és Scossa Dezső szegedi tanfelügyelő kezdeményezésére az Országos Gyermekvédő Liga. Működésének egyik első eredménye volt a szegedi Árpád szabadkőműves páholy közreműködésével (innen a neve) Újszegeden, a Szőregi út 80. sz. telken létesített „nevelőintézet züllött fiúk részére”. A város 20 holdat adományozott, a szegedi Fehér Kereszt Egyesület 40 ezer koronát kitevő egész vagyonát átadta az építkezés céljaira, a Szeged-Csanádi Takarékpénztár pedig 20 ezer koronás alapítvánnyal járult a célhoz. Az Árpád Otthon 1908 augusztusában nyílt meg. Századik évfordulójáról nem emlékezett meg a város. „A liga”, ahogy a szegediek emlegették, 1945-től állami kezelésbe került, a rendszerváltoztatás után megyei irányítású gyermekvédelmi intézmény lett. Nem tudni, miért, elsorvadt vagy elsorvasztották. Mindössze 16 állami gondozott lakja. Őket át akarták költöztetni Tápéra, egyik régi iskolából e célra felújított azonos rendeltetésű intézetbe (Budai Nagy Antal u. 51.). A tápaiak tiltakoztak. (Lásd: Tanács István: Lélekhalászat és ingatlanpanama, Népszabadság, júl. 4.) Én is, de más okból. Az Árpád Otthont a Rákosi-időkben államosították, azután átadták a városnak. A rendszerváltoztatás után nem volt szervezet, amely nyúlt volna érte, igényét jelentette volna visszaszerzésére. Az egyetlen erkölcsileg elfogadható megoldás, ha eredeti rendeltetésének megfelelően használjuk. A város – tulajdonjogának megtartásával – ingyenbérletként átadhatná az 1945 után betiltott, 1989-ben újjáalakult Magyar Gyermekvédő Ligának, amelynek szintén erkölcsi kötelessége elődei munkájának folytatása. Megengedem, hogy az eladás – a város költségvetési hiányának könnyű pótlása – törvényes. De van-e erkölcsi alapja erre a városnak? „A telket átminősítik kertvárosivá. Lebontható a nevelőotthon régi épülete, két-három emeletes lakópark épülhet kisebb irodákkal, üzletekkel.” Elődeink erőfeszítéseit akkor becsülhetjük meg, s akkor adhatunk példát a közélet mai áldozatos szereplőinek, hogy nem hiába tevékenykednek a közért, ha eredményeiket nem kótyavetyéljük el, hanem tevékenységüket érdemeik elismerésével, egyre magasabb színvonalon folytatjuk, továbbfejlesztjük. Milyen példát lát maga előtt, aki ma teremt önzetlen munkával intézményt, szervezetet, alapítványt: néhány évtized múlva az ő kezdeményezése is erre a sorsra jut? Senki nem mondhatja, hogy nincs elég árva, elhagyott, nevelőotthoni ellátásra szoruló 15 év alatti gyermek hazánkban. Az Árpád Otthon országos intézménnyé bővítve ma is találna rendeltetésének megfelelő tennivalókat. A szerző professor emeritus |
Február 27.
1915.
február 27-én Czibula Viktor néven Szegeden született Csongor Győző
tanár, botanikus, muzeológus, várostörténész, numizmatikus,
szabadkőműves főmester.
|