A hírek, események listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2005. május 18., szerda

210 éve végezték ki a magyar jakobinusokat

Történelem - 210 éve végezték ki a magyar jakobinusokat
2005.05.18. 10:12
2005. május 18., szerda (MTI) - Kétszáztíz éve, 1795. május 20-án végezték ki a Vérmezőn Martinovics Ignácot és négy társát, a magyar jakobinus összeesküvés vezetőit.
Az első magyarországi köztársasági mozgalom vezetője,
Martinovics Ignác ferencrendi szerzetes, majd tábori lelkész volt.
1781-ben Potocki Ignác lengyel gróffal bejárta Nyugat-Európát, ahol
tudós társaságokkal és szabadkőműves szervezetekkel került
kapcsolatba. 1782-ben II. József a lembergi egyetem kísérleti
fizikai tanárává nevezte ki, egy ideig dékán is volt, filozófiával,
matematikával és természettudományokkal foglalkozott. Filozófiai
írások című 1787-es munkájában fejtette ki nézeteit, ez az első
következetesen materialista, ateista magyar filozófiai mű. A magyar
nemesekhez 1790-ben írt röpiratában az oligarchia és az egyház
hatalmának megdöntésére, polgári reformok bevezetésére buzdított,
nem véve figyelembe a nemzeti törekvéseket. Felhívásának kudarca
után másképp próbált érvényesülni, így került a bécsi udvar titkos
ügynökeinek sorába, elsősorban a szabadkőművesek és a jezsuiták után
kutatott. 1791-ben II. Lipót udvari kémikusa lett, majd szászvári
apáttá nevezték ki.
1792-ben, I. Ferenc trónra lépése után elbocsátották az
udvartól, bár ő még egy ideig írta jelentéseit és javaslatait. Mivel
e tevékenysége nem talált visszhangra, elkeseredésében titkos
szervezkedésbe kezdett. 1794 tavaszán a párizsi jakobinusok
mintájára két titkos szervezetet hozott létre: a Reformátorok
Társaságában a hazai nemesi reformereket, a Szabadság és Egyenlőség
Társaságában a jakobinus eszmék híveit tömörítette. A két társaság
számára francia és latin nyelven külön programot (kátét) írt. A
főigazgató szerepét maga vállalta, az igazgató tiszt a reformereknél
Sigray Antal gróf, a másik társaságnál Hajnóczy József, Laczkovics
János és Szentmarjay Ferenc feladata lett. Közülük Hajnóczy
tekinthető jelentékeny gondolkodónak, aki ügyvédi diplomával
rendelkezett, s Széchényi Ferenc titkára, majd Szerém megye
alispánja is volt. Röpirataiban bírálta a feudális alkotmányt, az
örökváltság és a jobbágyok birtokjogainak törvénybe iktatását, a
nemesség megadóztatását, az egyházi javak szekularizációját, a
közteherviselést és a sajtószabadságot követelte. 1793-ban barátai
közt a latinra fordított jakobinus alkotmányt terjesztette.
A szervezkedés mindössze 2-300 tagra terjedt ki, főleg a megyék
vezető értelmiségijei csatlakoztak. Belépéskor esküt kellett tenni,
hogy a társaság elveit terjesztik, s legalább két új tagot
szereznek, tevékenységük a Reformátorok Kátéjának másolásában és
terjesztésében merült ki.
A tagok megválasztásánál azonban nem jártak el gondosan, így a
rendőrség hamar az összeesküvés nyomára jutott és 1794. július 23-án
(majdnem egyidejűleg a párizsi jakobinusok bukásával) Martinovicsot
Bécsben huszadmagával letartóztatták. Martinovics vallomása és a
besúgók jelentései nyomán augusztus 16-án Budán elfogták az
igazgatókat, majd az év végéig társaikat is. A letartóztatottakat
Bécsbe vitték, de novemberben 13 vármegye tiltakozása nyomán
visszahozták őket Budára.
Az ügyben 52-en kerültek bíróság elé, védőjük az a T. Horváth
Jakab ügyvéd volt, akinek városligeti sírján egyetlen latin szó áll:
FUIT (VOLT). A per különleges szabályok alapján, a nyilvánosság
teljes kitárása mellett folyt. A vizsgálatokat 1795. április 20-án
fejezték be, a vádlottak közül 18-at ítéltek felségsértésért és
hazaárulásért halálra, közülük hetet kivégeztek, 11 kegyelmet
kapott. Martinovics ítéletét a fej- és jószágvesztés mellett azzal
súlyosbították, hogy végig kellett néznie a többiek kivégzését.
Sigrayt, Szentmarjayt, Laczkovicsot, Hajnóczyt, s végül
Martinovicsot 1795. május 20-án fejezték le a "generális
kaszálóréten", mely ekkor kapta a Vérmező nevet. A kivégzés után a
két katekizmust és az összeesküvők egyéb dokumentumait a
vesztőhelyen elégették. Két további társukat, Szolárcsik Sándort és
Őz Pált - akik nem tartoztak a vezetők közé, de nem láttak reményt
"megjavulásukra" - június 3-án végezték ki ugyanott. 18-an kerültek
a kufsteini, spielbergi és munkácsi várbörtönökbe, köztük Kazinczy
Ferenc, Verseghy Ferenc, Batsányi János és Szentjóbi Szabó László.
A kivégzetteket titokban temették el, sírjukat 1914-ben találták
meg az egykori katonai temetőben, a mai Szilágyi Erzsébet fasor és
Kútvölgyi út sarkánál. Itt újratemették őket, majd 1960-ban a
Kerepesi temető díszsírhelyeibe kerültek. A magyar jakobinusokat a
Vérmezőn álló emlékmű idézi, a közeli térnek is ők a névadói.
A jakobinus mozgalom az első demokratikus, polgári jellegű
szerveződés volt, amely az akkor legmodernebb eszmék hazai
átültetésével próbálkozott. Mivel tömegtámogatása nem volt, eleve
kudarcra volt ítélve, ám ebben közrejátszott vezetőjének nem éppen
feddhetetlen jelleme is - Martinovics mártírsorsa nyomán sem
példaképként, inkább tragikus alakként maradt meg az emlékezetben.
(Panoráma)
+++

2005. május 10., kedd

160 éve halt meg Batsányi János

Irodalom - 160 éve halt meg Batsányi János - PORTRÉ
2005.05.10. 07:13
2005. május 10., kedd (MTI) - Százhatvan éve, 1845. május 12-én halt meg Tapolcán Batsányi János, a magyar felvilágosodás költője.
1763. május 9-én Tapolcán született. Apja suszter volt, ő az
egyetlen plebejus a kor írói közt. Középiskoláit Keszthelyen,
Veszprémben és Sopronban, a filozófiát a pesti piaristáknál végezte.
Itteni tanára, Horányi Elek ébresztette fel történelem iránti
érdeklődését, s Pesten kapcsolódott be az irodalmi és színházi
életbe. 1787-től Kassán kamarai gyakornok, majd írnok, itt lett
szabadkőműves. Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal együtt
alapította a Magyar Museumot, első irodalmi folyóiratunkat. A lapot
a második számtól szerkesztette, mert nem értették meg egymást
Kazinczyval, itt jelent meg A franciaországi változásokra. Hasonló
hangvételű műveiért 1793-ban állását vesztette, az újságot
betiltották. A jakobinus összeesküvés kapcsán elfogták, s bár nem
találták vétkesnek, versei, s a per során hirdetett elvei miatt egy
év börtönre ítélték. Kufsteinből 1796-ban szabadult, a bécsi
"bankóhivatalhoz", majd a kamarához került, részt vett az irodalmi
életben. 1805-ben vette el Baumberg Gabriella osztrák költőnőt.
1809-ben Maret francia államtitkár - kufsteini rabtársa -
kérésére ő lektorálta s radikálisan át is fogalmazta Napóleon
magyarokhoz szóló kiáltványát, amely szakításra hívott fel a
Habsburgokkal. A franciák visszavonulásakor Párizsba ment, ahol
Maret nyugdíjat szerzett neki. 1815-ben a Párizst megszálló
osztrákok elfogták, egy évet ült Spielbergben, majd felesége közben
járására felmentették, de veszélyes elemként Linzbe száműzték. Itt
élt feleségével majdnem harminc évig, 1845. május 12-én
bekövetkezett haláláig, rendőri felügyelet alatt. Az Akadémia csak
1843-ban választotta levelező tagjává (amit nem fogadott el),
haláláról a közvélemény két évvel utóbb értesült.
Pályáját Orczy Lőrinc hatására, Bessenyei György körének
hagyományai nyomán kezdte, első megjelent írása a Báróczi Sándorhoz
írt Barátságos levél 1786-ban. Korai dalai a német rokokót követik,
1791-es Esdeklő panasza már - Faludi nyomán - személyes érzelmeket
fejez ki. A Magyar Museum élén mint hivatott irodalomszervező lépett
fel, A fordításról című tanulmányában hirdette: lehetséges más
nyelvekből tartalom és forma szempontjából is hű átültetés.
Folyóiratának Bé-vezetése az irodalmat a nemzeti lét minősítőjeként
definiálta, s még Bessenyei előtt tudós társaság alapítását
javasolta. Nem új művek létrehozása volt a célja, inkább annak
bemutatása, hogy magyarul is lehet írni, méltatta Bessenyeit és
Ányos Pált, Ossziánt és Miltont.
Költészete a nemesi reformmozgalom jegyében indult, Serkentő
válasz című verse az ősi nagyságot a várnai és mohácsi nemzeti
tragédiákkal szembesítette - ez a magyar politikai lírában Kölcseyig
érzékelhető. A költő feladatát a jelennek szóló tanulságok
kimondásában látta, alkalmi ódáinak hangsúlyát egy-egy eszmére
helyezi. Levél Szentjóbi Szabó Lászlóhoz című episztolája
kapcsolódik kora politikai harcaihoz, múltidéző részletei Kisfaludy
Károlyig fellelhetők. Leghíresebb verse, A franciaországi
változásokra a tömörítés remeke, zárósora: Vigyázó szemetek Párizsra
vessétek
- szólássá vált.
Batsányi a felvilágosult rendiségtől a polgári reformokig, a
haza egységének fogalmáig jutott el - ebben Herder eszméi is
segítették: ha az intézmények a haladással szemben állnak, az
erőszakkal elsöpri őket. 1792-es verse, A látó a francia forradalom
hatására a világ megújulását a közeljövőre várja. Az európai
hadakozásokra című versében a haza sorskérdéseit európai
összefüggésekben elemezte.
Bécsi éveinek főműve a Der Kampf (A viaskodás), központi alakja
az erényért és igazságért harcoló férfi, s beszámol belső válságának
legyőzéséről és új, bonapartista világképéről is. Tervezett magyar
könyvsorozata első darabjaként adta ki Ányos Pál műveit. Utolsó
évtizedeiben írt műveit otthon nem értették s nem értékelték, a
reformkor küzdelmeiről nem vett tudomást.
A magyar tudósokhoz című, 1821-es tanulmánya támadta Kazinczyt
és a túlzó nyelvi neológiát. Egész életében dolgozott az ossziáni
dalok fordításán, e munkájából hét részlet maradt fenn, s életében
négy jelent meg. Saját köteteit 1827-ben és 1835-ben, Faludi Ferenc
műveit 1824-ben adta ki.
Batsányi első politikai lírikusunk, az alanyiság korábban nem
ismert hőfokot ért el műveiben. A felvilágosodás rendi, majd polgári
változatát hirdette, bonapartizmusa jakobinus és liberális eszméket
köt össze. Kora egyik legműveltebb írója volt, jól ismerte a
külföldi irodalmat és tudományos törekvéseket. Időmértékes, magyaros
és nyugat-európai formákban írt, ő élt először gondolatritmussal.
(Panoráma )
+++

2005. május 9., hétfő

A szegedi szabadkőművesség százharmincöt éve

Kiállítás - A szegedi szabadkőművesség százharmincöt éve
2005.05.09. 17:24
Szeged, 2005. május 9. (MTI) - A dél-alföldi szabadkőművesség, és az Árpád a testvériséghez páholy működésének százharmincöt évét bemutató könyv- és dokumentumkiállítás nyílt hétfőn a szegedi Somogyi Könyvtárban.
A szeretet és a testvériség gyakorlásával az emberek és az
emberiség felemelkedésén munkálkodó szervezet 1870-be alakult meg
Szegeden, és ma mint a város legrégebbi civil szervezete működik -
mondta a tárlat megnyitóján Takács János főmester.
Egy évvel később már négy szakosztály - beligazgatás, társas
életre való nevelés, szertartási-irodalmi, jótékonysági - működik a
páholyban. A testvérek 1898-ban önálló páholyházat építettek, és
önálló könyvkiadásba kezdtek legkülönbözőbb témakörökben.
A szegedi szabadkőművesség kezdettől fogva intenzíven vette ki
részét különböző jótékonysági akciókban: az árvíz után újjáéledő
város intézményeinek kialakításában saját körű és nemzetközi
gyűjtést szerveztek. Adománnyal segítették a Somogyi Könyvtár
kialakítását, gyűjtöttek a szegény gyerekek segélyezésére,
népkönyvtárat nyitottak, javasolták rabsegélyező egylet
fölállítását, bizottságot létesítettek a siketnémák ügyének
felkarolására, óvoda, önkéntes tűzoltó egyesület alapítását
kezdeményezték.
A páholy legnagyobb hatású, máig is működő kezdeményezése a
gyermekmenhely - ma gyermekkórház -, és az Árpád gyermekotthon
megépítése és működtetése volt.
A század végén a páholy létszáma 188 fő volt, akik közül közel
nyolcvanan más városokban éltek. A szegediek kezdeményezésére a
századforduló idején páholy alakult a környező városok mellett
számos délvidéki és erdélyi településen.
A diktatúrák sohasem szimpatizáltak a szabadkőművességgel, a
Horthy-rendszerben 1920-ban, az 1946-os újjáalakulás után pedig
1950-ben tiltották be a páholy működését. A rendszerváltozás után a
páholy 1989-ban alakult újjá Budapesten, és 1994-tol működik ismét
Szegeden.
Szellemi erőben ma sincsen hiány a szegedi páholyban, annál
inkább anyagi tekintetben, ugyanakkor a mai szabadkőművesek is meg
tudnak felelni az elődjeik által kitűzött filantróp és karitatív
céloknak - jelentette ki Takács János.
"Mint minden időszak, a jövő is kitermeli azokat a jó hírű
szabad férfiakat, akiknek a lelkében köteleségszerűen fog élni az,
hogy segítsenek azokon az embertársaikon, akik náluk rosszabbul
élnek" - mondta az Árpád a testvériséghez páholy főmestere.
(Panoráma)
+++

Népszerű hírek

Blogarchívum