Könyvbemutató - Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előtt

Szabadkőművesek hazánkban

• március 12, 2012

Szabadkőművesek Trianon előtt címmel, könyvbemutatóval egybekötött előadást tartott Dr. Raffay Ernő történész az Ady Endre Városi Könyvtárban. A Károli Gáspár Református Egyetem tudományos rektorhelyettese több mint két évtizede foglalkozik a Nagy-Magyarország feldarabolásához vezető folyamatokkal, amelyek fő kutatási területét jelentik. A szerző a békediktátum megszületésének körülményei mellett a titkos társaság katolikus egyház ellen folytatott küzdelmét is vizsgálta.Az első magyarországi szabadkőműves páholyokat angliai mintára Pozsonyban és Brassóban hozták létre 1749-ben. A társaság működését alapvetően a titkosság jellemezte, céljaikat csak a tagjai ismerhették. A szervezetet Magyarországon kétszer is betiltották, először 1920-ban, majd a második világháború után 1950-ben. Az akkori iratbegyűjtések tették lehetővé a történeti kutatásokat.
Dr. Raffay Ernő történész:
Engem alapvetően nem a szabadkőművesség, hanem az érdekelt, hogy a történelmi Magyarországot milyen okok miatt lehetett szétbomlasztatni, földarabolni, fölbomlasztani, ugye ez a trianoni szerződés és hát rá kellett jöjjek, hogy ennek külső és belső okai vannak és a belső okok egyike, nemzetiségi kérdés, obstrukció,  szabadkőművesség, így jutottam el ennek a társaságnak a kutatásához.
Raffay Ernő tanulmányozta azt is, hogy mit csináltak a radikális és mit a mérsékelt szabadkőművesek, valamint hogy hogyan működtek az egyes páholyok. Emellett kutatásainak egyik fő kérdése, hogy a társaság magyar tagjai hozzájárultak-e a trianoni békediktátum megszületéséhez.
Dr. Raffay Ernő történész:
Sokan azt mondják, hogy a szabadkőművesek darabolták szét Magyarországot. Én azt mondom, nem a szabadkőművesek darabolták szét, ők, ugye Károlyi Mihály 1918. október 31-én megalakult kormányával, ez volt Magyarország első szabadkőműves kormánya, ők átvenni akarták Magyarország irányítását, erre franciaországi példáik voltak és az ehhez vezető utat vizsgálom.
Raffay Ernő a több százezer dokumentum áttanulmányozása után négy magyar és egy angol nyelvű monográfiát készít a szabadkőművesség magyarországi történetéből. Ez a sorozat az év végére válhat teljessé.

---

Forrás: http://www.bajaitelevizio.hu/?p=4761#more-4761

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2012/03/konyvbemutato-raffay-erno.html

Megfilmesítik az Elveszett jelképet

Írják Az elveszett szimbólum forgatókönyvét

2012.03.02. 11:52

| koimbra

2006-ban mutatták be a Dan Brown regénye alapján készült Da Vinci-kód (Da Vinci Code) thrillert. A mozikban elért 758 millió dolláros bevétel láttán a stúdió elkészíttette a folytatást, ám az Angyalok és démonok (Angels & Demons) szerényebben termelt, csupán 485 millió dollárt gyűjtött össze. Talán eddig ezért nem került gyorsítópályára a harmadik felvonás.

A stúdió végül döntött, Danny Strong, a Game Change és az Újraszámlálás tévéfilmek írója láthat hozzá a forgatókönyvhöz. Ron Howard kiszállt a rendezői székből, de a produceri térfélen továbbra is ott álldogál. A stafétabotot Mark Romanek vehette át, az úriember korábban a Sötétkamra (One Hour Photo) és a Ne engedj el (Never Let Me Go) filmeket dirigálta. Az előző két felvonásban Tom Hanks keltette életre Langdon professzort, egyelőre még nem szerződött le, de a színész már jelezte, hogy érdekelné a folytatás és Az elveszett szimbólumot amúgy is izgalmasnak, letehetetlennek találta.

A regény tartalma: Megkerül, ami elveszett...
Robert Langdont, a Harvard szimbólumkutatóját az utolsó percben kérik fel egy esti előadásra a washingtoni Capitolium épületében. Közvetlenül megérkezése után azonban egy hátborzongató szimbólumokkal rejtjelezett, nyugtalanító tárgyat fedeznek fel a Rotunda kellős közepén. Langdon egy ősi meghívót közvetít benne, amely a titkos ezoterikus bölcsesség rég letűnt világába invitálja megfejtőjét. Amikor brutálisan elrabolják Peter Solomont, a híres filantrópot és szabadkőművest, Langdon nagyra becsült mentorát, a professzor ráébred, hogy csak úgy mentheti meg barátja életét, ha elfogadja a rejtélyes meghívást és követi az utat, akárhova vezessen is. Langdon gyorsan ott találja magát Amerika legnagyobb hatalmi központjának színfalai mögött, a város láthatatlan termeiben, templomaiban, alagútjaiban. Ami mindeddig ismerős volt, az most átváltozik egy mesterien elleplezett múlt titokzatos, félhomályos világává, amelyben szabadkőműves rejtélyek és sosem látott felfedezések vezetik őt az egyetlen lehetséges és felfoghatatlan igazsághoz. Az elveszett jelkép az eltitkolt históriák, misztikus ikonok és kódok ragyogóan összecsomózott szőttese; intelligens, villámgyors tempójú thriller, amelyben egymást érik a meglepetések. Hiszen- miként azt Robert Langdon felfedezi- nincs páratlanabb vagy megrendítőbb, mint az a titok, amely mindvégig a szemünk előtt volt...

---

Forrás: http://filmdroid.blog.hu/2012/03/02/irjak_az_elveszett_szimbolum_forgatokonyvet

El akarják adni a szegedi Árpád páholy alapította nevelőotthont

Elveszik az újszegedi Árpád Otthon A szegedi Délmagyarország írta február 15-én Ingatlanlicit címmel: „A város eladná a frekventált helyen, a 43-as főút mellett található, 2,6 hektáros ingatlanját is a Szőregi úton.” Péter László| Népszabadság| 2012. február 29.
Széll Kálmán miniszterelnöksége idején fogadta el az Országgyűlés az 1901. évi VIII. törvényt az állami gyermekmenhelyekről, amelyekben kezdetben 7, később 15 éves korig kaptak otthont az erre rászoruló gyermekek. 1906. február 25-én alakult meg Andrássy Gyula belügyminiszter, Karsai Sándor belügyi államtitkár és Scossa Dezső szegedi tanfelügyelő kezdeményezésére az Országos Gyermekvédő Liga. Működésének egyik első eredménye volt a szegedi Árpád szabadkőműves páholy közreműködésével (innen a neve) Újszegeden, a Szőregi út 80. sz. telken létesített „nevelőintézet züllött fiúk részére”. A város 20 holdat adományozott, a szegedi Fehér Kereszt Egyesület 40 ezer koronát kitevő egész vagyonát átadta az építkezés céljaira, a Szeged-Csanádi Takarékpénztár pedig 20 ezer koronás alapítvánnyal járult a célhoz. Az Árpád Otthon 1908 augusztusában nyílt meg. Századik évfordulójáról nem emlékezett meg a város. „A liga”, ahogy a szegediek emlegették, 1945-től állami kezelésbe került, a rendszerváltoztatás után megyei irányítású gyermekvédelmi intézmény lett. Nem tudni, miért, elsorvadt vagy elsorvasztották. Mindössze 16 állami gondozott lakja. Őket át akarták költöztetni Tápéra, egyik régi iskolából e célra felújított azonos rendeltetésű intézetbe (Budai Nagy Antal u. 51.). A tápaiak tiltakoztak. (Lásd: Tanács István: Lélekhalászat és ingatlanpanama, Népszabadság, júl. 4.) Én is, de más okból. Az Árpád Otthont a Rákosi-időkben államosították, azután átadták a városnak. A rendszerváltoztatás után nem volt szervezet, amely nyúlt volna érte, igényét jelentette volna visszaszerzésére. Az egyetlen erkölcsileg elfogadható megoldás, ha eredeti rendeltetésének megfelelően használjuk. A város – tulajdonjogának megtartásával – ingyenbérletként átadhatná az 1945 után betiltott, 1989-ben újjáalakult Magyar Gyermekvédő Ligának, amelynek szintén erkölcsi kötelessége elődei munkájának folytatása. Megengedem, hogy az eladás – a város költségvetési hiányának könnyű pótlása – törvényes. De van-e erkölcsi alapja erre a városnak? „A telket átminősítik kertvárosivá. Lebontható a nevelőotthon régi épülete, két-három emeletes lakópark épülhet kisebb irodákkal, üzletekkel.” Elődeink erőfeszítéseit akkor becsülhetjük meg, s akkor adhatunk példát a közélet mai áldozatos szereplőinek, hogy nem hiába tevékenykednek a közért, ha eredményeiket nem kótyavetyéljük el, hanem tevékenységüket érdemeik elismerésével, egyre magasabb színvonalon folytatjuk, továbbfejlesztjük. Milyen példát lát maga előtt, aki ma teremt önzetlen munkával intézményt, szervezetet, alapítványt: néhány évtized múlva az ő kezdeményezése is erre a sorsra jut? Senki nem mondhatja, hogy nincs elég árva, elhagyott, nevelőotthoni ellátásra szoruló 15 év alatti gyermek hazánkban. Az Árpád Otthon országos intézménnyé bővítve ma is találna rendeltetésének megfelelő tennivalókat. A szerző professor emeritus

---

Forrás: http://nol.hu/lap/forum/20120229-elveszik_az_ujszegedi_arpad_otthon

Csongor Győző szegedi szabadkőműves főmester születésnapja

Szegedi kalendárium: február 27.

1915. február 27-én Czibula Viktor néven Szegeden született Csongor Győző tanár, botanikus, muzeológus, várostörténész, numizmatikus, szabadkőműves főmester. Gaskó Béla: Csongor Győző Csongor Győző: A szegedi Móra Ferenc Múzeum herbariuma Csongor Győző: Móra Ferenc és a természettudomány

Forrás: http://www.sk-szeged.hu/virtualis-kiallitasok/szegedi-kalendarium.html

---

A ... Tandi-féle (1991) születésnapi beszélgetésben olvashatjuk az alábbiakat:

„A szabadkőműves gondolattal a harmincas évek elején ismerkedtem meg, talán éppen Beretzk Péter révén, aki egy Fehér-tói kirándulás alkalmával beszélt erről így lettem a Szegedi Árpád Páholy tagja, majd mestere. "

Forrás: http://epa.oszk.hu/01600/01609/00046/pdf/MFME_EPA01609_1999a_TermTud_009-041.pdf

Előadások a szabadkőművességről

 

Jámbor Gyula

Kedd, 2012. február 07., 14.40

Ha van „titkos” társaság, ami évszázadok óta izgatja az emberek fantáziáját, hát az a szabadkőművesség. Amelynek csak annyi köze a hétköznapi értelemben vett kőműves szakmához, a kétkezi munkához, hogy annak jelképeit – kőműveskalapács, körző, vonalzó, mérőón – használja, évszázadokkal ezelőtt ugyanis ez tűnt a legalkalmasabb mesterségnek a mozgalom eszmeiségének megjelenítésére.
De mi is az a szabadkőművesség?
Saját meghatározása értelmében az erkölcsi értékek, valamint a szellem szabadságának egyetemességét vallva, a felvilágosodás hagyományait követve tevékenykedik.
A (jelenlegi) Magyarországi Symbolikus Nagypáholy Alkotmányának I. alaptörvénye szerint „A szabadkőművesség filozofikus, filantropikus és progresszív intézmény. Célja a közerkölcsiség, művelődés és felebaráti szeretet terjesztése és a jótékonyság gyakorlása. A szabadkőművesség kizár köréből minden politikai és vallási kérdést és tagjait a haza törvényeinek tiszteletben tartására kötelezi”.
A Magyar Katolikus Lexikon így fogalmaz: a szabadkőművesség (ang. Freemasonry, fr. Franc-maçonnerie, ném. Freimaurerei): nemzetek fölötti (kozmopolita) egyesület. Célja: a személy erkölcsi nemesítése, s ezáltal egy világméretű/globális közösség létrehozása. Alapelvei: emberiesség és tolerancia. Eszközei: titkos (beavatási) szertartások, melyek szimbolikus eszközök a tagok közötti kapcsolat és a szabadkőművesség céljainak megvalósításához.
A mozgalom előzményei a homályba vesznek – egyesek Salamon királyig (vagy még előbbre) vezetik vissza. Ami biztos: Angliában 1717-ben négy londoni páholy tömörül az Angliai Nagypáholyba, 1728-ban Párizsban megalakul a Francia Nagyoriens. E két alapvető irányzat, az angol és a francia (az előbbi ún. reguláris, a francia irreguláris) testvériség abban különbözik alapvetően, hogy az angol rendszerben a tagság számára követelmény az Istenbe vetett hit (a felekezet nem számít), ami a francia rendszerben nem követelmény, sőt a bizonyos fokú politizálást is megengedi.
Ami világos: a szabadkőművesség nem tekinthető egységes mozgalomnak, amit az is bizonyít, hogy a különböző páholyok bizonyos kérdésekben ellentétes álláspontra helyezkedtek (a páholy részben a tagságot összefogó szervezeti forma – fölötte országos nagypáholy áll –, részben az összejövetelek székhelye).
Külsőségeiben a szabadkőművességet némi titokzatosság övezi: a külső burok nyilvános, a belső nem – hangzott el a hétfő délutáni két aradi előadáson. Amelyen a másfél-két évtizede a hazai magyar politikai életben is sokat szereplő Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Nemzetstratégiai Bizottságának elnöke és Raffay Ernő történész, a szabadkőművesség különböző aspektusaival foglalkozó négy könyv szerzője értekezett a belvárosi református egyházközség imatermében, amely bizonyára csak a mostoha téli időjárás miatt nem telt meg teljesen.
Borbély Imre a Borbély Zsolt-Attila által moderált összejövetelen a szabadkőművesség történetét vázolta, részletesebben kitérve az I. világháború korára, valamint az azt megelőző időszakra (néhány igen érdekes eszmefuttatást is levezetve, például a műszaki fejlődés világpolitikai hatásairól). Többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy egyaránt téves a szabadkőművességet a két végletes véleménnyel (mindenható és világuralomra törekszik, valamint hatás nélküli) jellemezni. A két előadásból aztán mégis azt vonhatta le a témával ismerkedő hallgató, hogy a szabadkőművesség nagyon is jelentős szerepet játszott (gyakran a háttérből irányítva, mozgósítva, összeköttetéseket teremtve) a politikában, országok sorsának alakulásában: Kínában a változásokat elindító Szun Jat-szen és Csang Kaj-sek, Törökországban az Ifjú törökök szabadkőművesek voltak.  
Egyébként, hangzott el, az első világháború környékén a francia kormányt a szabadkőművesek uralják (esetenként csak belőlük áll), s a magyarországi őszirózsás forradalom (Trianonért is felelőssé tehető) Károlyi, majd a kommün kormányában is több szabadkőműves miniszter és államtitkár található.  Feltűnően nagy hangsúlyt kapott az előadásokban a zsidóság (Nagyvárad kereskedelmét, bankrendszerét, iparát, kultúráját, sajtóját stb. például, mondta Raffay Ernő, az 1910-es években a zsidóság uralta), amely a „liberalizmus fellegvárát”, a szabadkőművességet még a nagy francia forradalom előtt az emancipációhoz vezető mozgalomnak tekintette, s amely már az 1840-es évektől Amerikában saját, az egész világ zsidóságának bevonására törekvő szabadkőműves páholyokat hozott létre.
Ami ismét csak tény: a szabadkőművességet a diktatúrák – Sztálin és Hitler vagy Ceauşescu – kivétel nélkül betiltották, bizonyára nem véletlenül, és a katolikus egyház is ellene irányuló támadásnak fogta fel. (1738-tól napjainkig legalább fél tucat pápai bulla ítéli el a szabadkőművességet.) Raffay Ernő egyik könyve éppen a szabadkőművesség katolikus egyház elleni támadásáról szól.
***
Akit a szabadkőművesség érdekel, a hétfői előadásoktól alighanem kedvet kapott a további búvárkodásra – az interneten hatalmas anyag áll rendelkezésére. Mintegy módszertani útmutatóként az előadás azt is sugallhatta, hogy az igazság megközelítésének, kibontásának legalább két útja lehetséges, attól függően, hogy ki és milyen nézőpontból értekezik a témáról.

---

Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/eloadasok_a_szabadkomuvessegrol.php

Dr. Raffay Ernő Csornán

Dr. Raffay Ernő Csornán

2012-01-31 22:30:40

Dr. Raffay Ernő Csornán Dr. Raffay Ernő történész nemrég megjelent, „Harcoló szabadkőművesség” küzdelem a katolikus egyház ellen című könyvét mutatta be Csornán, a Premontrei Kávézó belső termében.  A könyv a 19. század végét és a 20. század elejét mutatja be. A könyv leírásához levéltári forrásokat használt fel, amelyeket még ez idáig soha nem publikáltak. Ismerteti a titkosan működő társaságokat, annak jeles alakjait és a háttérben őket kiszolgáló embereket, akiknek a fő célja a keresztény magyar állam megdöntése volt.  Raffay Ernő az előadás végén kiemelte a szabadkőművesek nem szétdarabolni akarták Magyarországot, hiszen nekik is céljuk és érdekük volt, hogy egy nagy ország maradjon. A bemutatóra sok vendég volt kíváncsi. A vendégek hálájukat a professzor egy-egy dedikált könyvének megvásárlásával fejezték ki.

---

Forrás: http://www.csornai-hirhatar.hu/hirek/dr-raffay-erno-csornan

Raffay Ernő előadásai és könyvbemutatói

Raffay Ernő előadásai és könyvbemutatói – Csepel, Csorna, Eger, Józsefváros

2012. január 27. 16:46

Raffay Ernő a közeljövőben több magyarországi helyszínen is tart előadást, illetve könyvbemutatót. Január 27-én pénteken Csepelen (18 óra, II. Rákóczi Ferenc út 184.), január 31-én Csornán (18 óra, Premontrei Kávéház, Szent István tér 34.), február 1-jén Egerben (18 óra, Knézich Károly utca 8.) és február 2-án Budapesten a Polgárok Házában.
Februárban a történész erdélyi körútra indul, február 6-án Aradon, február 7-én pedig Kovásznán hallgathatják meg előadását az érdeklődők. Február 19 és 24 között 6 székelyföldi településen várható könyvbemutató (a részletek hamarosan itt, a Történelemportálon).

Forrás: http://tortenelemportal.hu/2012/01/raffay-erno-eloadasai-es-konyvbemutatoi-csepel-csorna-eger-jozsefvaros/