A hírek, események listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2023. május 17., szerda

Titkos társaságok nyomait fedeztük fel Szegeden idegenvezetéses sétánkon


A SINOSZ Szegedi Helyi Szervezete 2023. május 17-én belvárosi sétára indult az érdeklődőkkel, hogy együtt fedezzük fel a szabadkőműves szimbólumokat, ismerjük meg a zárt társaságok történetét, szokásait – vagyis mindazokat, amik ezekből számunkra is elérhetők.

A Klauzál téren állva Tasnádi Gáborné Zsikétől megtudtuk, hogy több évszázados múltba tekintünk most vissza, hiszen a középkorban a mesterek, akik várakat, palotákat, katedrálisokat építettek, céhekbe tömörülve dolgoztak, zárt csoportjaikban őrizték a tudást, amit mindennapi tevékenységük során alkalmaztak. Munkájuk igen értékes volt, az építtetők támogatását, védelmét élvezték – ezen túl azonban nem kizárólag a fizikai építkezést szerették volna folytatni, hanem új világot is akartak építeni, amelyben egyetemes emberi összetartozás, igazságosság, egyenlőség jut érvényre, eszmeiségük alapja továbbá az emberek testvériségét hirdette. Mivel az építkezés a fizikai munkában és jelképesen az eszmékben is szerepet kap, szimbólumaik az eszközeik lettek a titkos társaságaikban. Így találhatjuk meg többek között a szögmérőt, vonalzót, kalapácsot, vésőt – sok-sok tárgy, eszköz jelent meg különleges jelentést képviselve. Megtudtuk azt is, hogy eleinte a pubok, kocsmák voltak a gyűlések helyszínei, ennek megfelelően a klubok az összejövetel helyének nevét kapták – pl. Lúd & Rostély.

Az első hivatalosan alakult páholy 1717-ben az Első Angol Nagypáholy volt, melynek tagjai erkölcsileg feddhetetlen férfiak lehettek, származás, társadalmi rang nem tehetett különbséget, mindenki egyenlő volt a társaságon belül. A tagok magukat igen, de sem a tagtársaikat, sem a páholyt nem fedhették fel. Éppen ezért sokáig tartották magukat legendák, hiszen csak találgatni lehetett, milyen belső szokások, szabályok, eszmék vannak a páholyon belül (titkos kézfogás, világuralomra való törekvés, de még a Holdra szállás is ide sorolható az elméletek szerint).

Magyarországon – egészen pontosan a Magyar Királyságban – az első páholy Brassóban alakult meg 1749-ben, majd rövid időn belül sok hasonló is, gyorsan elterjedt a szabadkőművesség. A Martinovics-összeesküvést követően, 1795-ben Magyarországon is betiltották a szabadkőműves eszméket, páholyokat. 1848 után voltak kísérletek az újra alakulásra, de nem sikerült engedélyt kapni a működésre. Néhány hónappal a kiegyezés után, 1868 februárjában a belügyminiszter engedélyt adott szabadkőműves-páholyok alapítására Magyarországon1919-ig a szabadkőművesség a virágkorát élte, sorra alakultak, terjedtek a páholyok, a tagjaik létszáma 11 ezer körülire tehető, olyan neves emberek voltak közöttük (a teljesség igénye nélkül), mint Ady EndreIgnotus HugóMechwart AndrásWekerle SándorKosztolányi DezsőTürr IstvánBenedek ElekKresz GézaHeltai JenőJellemző volt a jobb világ létrehozásának eszméje miatti jótékonyság, a jótékonysági intézmények létrejötte, tevékenységük jelentős hatással volt a társadalomra. A Tanácsköztársaság ismét korlátozásokat, majd a tilalmat hozta el.

A Klauzál téren néhány lépéssel Kossuth Lajos szobrához sétálva megtudtuk, hogy Kossuth is tagja lett egy szabadkőműves társaságnak, azonban nem itthon (már 1848-ban szándékában volt belépni egy alakulandó páholyba), hanem 1852-ben, amerikai látogatása során lett tag.

Amint hátunk mögé tekintettünk a szobornál állva, a Gál-házra esett a pillantásunk, melynek szimbólumait keresve elmondta idegenvezetőnk, hogy hogyan is kell értelmeznünk a látható szimbólumokat: a körző a pontosságot jelképezi, az értelmet, a derékszög (szögmérő) az emberi lélek szimbóluma. A körző szárai és a derékszög elhelyezkedése egymáshoz képest ugyancsak beszédesek, ha ismerjük a nyelvezetét. Sokszor látható a „G”, aminek jelentése: genezis (teremtés) – gnózis (ismeret, felismerés, a tudás alapja) – generáció (alkotás, létrehozás, a teremtés eredménye) – God/Gott (Isten) – Grál (szent cél, eszme). Gál Ferenc a szabadságharc után textil- és rövidáru-nagykereskedő, a szegedi árvíz idején két belvárosi ingatlan tulajdonosa volt. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt, fia, Kálmán a Szeged-Csanádi Takarékpénztár elnöke, az Árpád páholy tagjaként vett részt Kossuth temetésén.

A misztikumok hangulatát növelve sétánknak ebben a szakaszában a ragyogó napsütésben nyári zápor ért el minket, de természetesen kíváncsian tovább folytattuk sétánkat. Mindenki hallotta már a kifejezést, amely a „gazdag Csekonics”-ról szól. A házak, melyeknél megálltunk egy-egy mondat erejéig, gazdag zsidók házai voltak. Ezeknek a házaknak néhány évtizeddel ezelőtti szerepét, működését sétánk résztvevői is ismerték, de sokkal régebbi időkről is meséltek nekünk. Volt itt fűszerkereskedés, vaskereskedés, divatárubolt és vendéglő is. 1986-ban, felújított berendezéssel megnyílt a Párizsi Áruház, 1995-től pedig bankfiók található itt.

Szeged-Csanádi Takarékpénztár épületének történeteit, díszítését több sétánkról ismerjük már, de mint mindig, most is tudtunk meg új érdekességeket az eddigieken túl. A méhek, a méhkas szimbólum az épületen a takarékosság, a tőkegyűjtés jelképe, a célok között szerepelt ezeken túl a vállalkozások indulásának kölcsönökkel való segítése, a nagy mértékű uzsora megszüntetése – a méhkas a közösséget jeleníti meg.

Az Anna-kútnál megállva, Patzauer Miksa és Dezső nevének említésével az Árpád páholyról beszélt nekünk Zsike. Megtudtuk, hogy Dezső Kanadában magyar nyelvű szabadkőműves páholyt alapított, itt irodalmi szálat is megismertünk: Kipling Anyapáholy c. versét hallgathattuk meg, jelnyelvi változatban Vörös Zsolt tolmácsolta.

Páholyház előtt megállva meglepő érdekességekre derült fény: a város legrégibb, ma is működő páholyáról szereztünk tudomást, melyet 1870-ben hoztak létre. Reimann Ede würzburgi színi igazgató és vele együtt 14 tag alapította az Árpád a Testvériséghez páholyt. Eleinte különböző bérelt helyiségekben kaptak helyet: pl. Kárász-ház, Tisza-szálló, míg végül 1898-ban megépült templomuk a Völgy utca 3. szám alatt. Sok épület esetében láthattuk már sétáinkon a ráépítést, ma már mi is felismerjük, hiszen Zsike minden alkalommal beszélt az eredeti és a plusz emelettel kibővített épületekről, jelen esetben is láthattuk a szintek különbségeit. Volt itt egy boltozott pince is, 7 m belmagasságú díszteremmel, ahol a munkák és a beavatási szertartások folytak. 1910-ben a meglévő páholyból új, radikálisabb páholy alakult, melynek neve „Szeged”. A régi székházuk az I. világháború alatt hadikórházként működött. 1920-ban betiltották a páholy munkát, de az 1928-ban létrejött Rotary Klub keretében legálisan működhettek tovább. 1950-ben újabb betiltás következett, a páholyházat ismét elvették, a Magyar Kommunista Párt városi bizottságának székháza lett az épület, majd 1983-tól a Balázs Béla Úttörőház, 1990-től a Százszorszép Gyermekház működött benne.

A páholy újjáalakítása 1989. augusztus 29-én történt. Ettől az időponttól 1994-ig a munkákat Budapesten tartották. 1994-től az „Árpád a Testvériséghez” páholy ismét Szegeden működik, 1995-ben, az alapítás 125. évfordulóján erre az egy alkalomra kölcsönkapott volt páholyházban folyt az ünnepi rituális munka. Ma szerb köznevelési intézmény.

Ma kb. 15-20 fős páholy van, azt az eszmét, nézetet vallják, hogy mindig lesznek olyan feddhetetlen férfiak, akik segítenek embertársaikon. A páholy legjelentősebb, ma is működő kezdeményezése a gyermekmenhely létrehozása, amit ma gyermekkórházként ismerünk, valamint az Árpád gyermekotthon megépítése és működtetése volt. Részt vettek az óvodahálózat kiépítésében, kezdeményezték az önkéntes tűzoltóság és mentőszolgálat létrehozását.

Kass Szállóhoz kapcsolódik az Árpád páholy, majd a Rosenberg házhoz érkeztünk. Rózsa Izsó főmester kellékei fellelhetők itt is, alaposan megnéztük, mit is fejthetünk meg eddigi ismereteink alapján, milyen helyzetben látható a körző, derékszög, kalapács.

Móra Ferenc  Múzeum mellett Móra életéből idéztünk emlékeinkből néhány már ismert információt, majd megtudtuk azt is, hogy a Szeged páholyba kérte felvételét, majd be is jutott 1911-ben Móra Ferenc – ám azt is fontos tudnunk, hogy nem volt elég a páholyba való belépéshez a jelentkezés, mindenképpen tag ajánlásával lehetett csak bejutni. 1913 januárjában mesterré léptették elő, egy héttel azután, hogy a legény fokozatot megkapta. A rendkívüli gyorsaságban valószínűleg Móra ismertsége nagy jelentőséggel bírt. Szabadkőműves versei megjelentek a Kelet című folyóiratban.

Sétánkat a Posta Széchenyi téri épületénél fejeztük be, ahol szintén láthatjuk a szabadkőműves szimbólumokat – talán nem is tudják sokan, hogy amíg – akár a villamosra várva – a posta homlokzatát fürkészik, a díszítőelemek nem csupán az építtetők, építők fantáziáját tükrözik, hanem megjelölik a jelképekkel a hozzá kapcsolódó eszmeiséget. Itt körbenézve több épület is különleges kapcsolatban áll egymással, a Kass Galéria, a Holczer-ház is a szabadkőművességről is mesél. A sok ismert névből, mely elhangzott, megállapítottuk, hogy azok az emberek, akik adott időszakokban a kor meghatározó személyiségei, nagyjai, bizony kapcsolatba kerültek a régen titkosnak, ma már csak zártnak nevezett társaságokkal, hiszen ahogyan a közéletben is jó ismeretségben, barátságban, rokonságban voltak, akár érdekeltségek révén is összejártak, ez legtöbbször magával hozta azt, hogy a páholyokban közös nézeteik okán szorosabbra fűzték együttműködésüket, tevékenységeiket. Bár – ahogyan már említettem is –, nem számított a rang, a társadalmi helyzet, de természetesen a társadalmi rétegeken belül a kívánt társaságokban ott kell lennie mindenkinek, aki „számít”.

Érdekes, különleges séta volt ez is, melyen rendkívül szórakoztató módon tekintettünk be több évszázad távlatából napjainkig ebbe a titokzatos világba, melynek bemutatásáért, az átfogó ismertetőért köszönetünket fejezzük ki Tasnádi Gáborné Zsikének – egyben az észrevétlenül megtett sok-sok lépésért, amivel fizikai egészségünk megőrzéséért is sokat tettünk. Köszönjük a mai programon végzett jelnyelvi akadálymentesítést Vörös Zsoltnak.

Mai tudásbővítő városi sétánkat a SINOSZ SzÉP keretében valósítottuk meg, köszönjük, hogy ismét velünk tartottatok.

SÉTÁNK ÖSSZES KÉPÉT MEGTALÁLJÁTOK IDE KATTINTVA


Forrás: https://sinosz.hu/titkos-tarsasagok-nyomait-fedeztuk-fel-szegeden-idegenvezeteses-setankon/

Nincsenek megjegyzések:

Népszerű hírek

Blogarchívum