A hírek, események listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2006. szeptember 29., péntek

150 éve született Bókay Árpád orvosprofesszor

150 éve született Bókay Árpád orvosprofesszor
Szerző: Fülep Erzsébet
2006.09.29 10:52


Bókay Árpád születésének 150. évfordulója alkalmából a Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény és a Bókay Árpád Általános Iskola - a XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának támogatásával ünnepségsorozatot szervezett. A megemlékezés egyik állomásaként szeptember 28-án Bókay emléknap és emlékkiállítás volt a polgármesteri hivatal dísztermében.
Az előtérben kilenc nagyméretű tablót láthattunk, amely végig követi Bókay életét, munkásságát, pestszentlőrinci tevékenységét. Képek, iratok, Bókay naplójából származó idézetek segítségével ismerhettük meg a családot, az 1850-70-es évek Pestjét, és a következő évtizedek Szentlőrinc-pusztáját, annak fejlődését, felidézte a Bókay-nyaraló hangulatát. Korábban a SzeptEmber Feszten láthattuk a tablókat, melyet akkor is nagy érdeklődés kísért.
Az ünnepségen Babák Sándorné a Bókay iskola igazgatója köszöntötte a vendégeket, akik között ott voltak a Bókay-család képviselői is.
Dr. Mester László polgármester, országgyűlési képviselő, emlékezett meg a neves orvosprofesszorról, majd Bókayról elnevezett iskola diákjai adtak ünnepi műsort.
Frank Gabriella, a Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója  ismertette a születésnapi pályázat eredményét.
Dr. Rácz Dánielné (Bókay Árpád dédunokája) a család nevében köszönte meg a megemlékezést dédapjáról, Bókay Árpádról.
Az emléknap előadásokkal folytatódott, hogy még jobban megismerhessük Bókay Árpád életét, munkásságát. Elsőként dr. Téglás Tivadar helytörténész beszélt „Bókay és Pestszentlőrinc” címmel, s átfogó képet nyújtott az orvos professzor életéről, munkásságáról és kerületünk fejlődésében vállalt szerepéről.
A következő előadó Jobst Ágnes volt, a Történeti Hivatal könyvtárosa, korábban pedig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és levéltárban dolgozott. Kutatási területe a 20. századi magyar sajtó története, régi kalendáriumok. Ő „Egy jeles orvos a régi Pestről” címmel tartott előadást.
Végül dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes, matematikai nyelvészetből doktorátus, történelemből, és egyedül Európában szabadkőművességből kandidátus tartott előadást „Bókay és a szabadkőművesség” címmel.
Bókay Árpád orvos, (1856.08.15- 1919.10.20.)
1856. augusztus 15-én született Pesten, 150 évvel ezelőtt. Édesapja, id. Bókay János kiváló gyermekgyógyász volt. 1879-ben az ő kezéből vehette át orvosdoktori oklevelét fia, aki diplomája megszerzése után először az egyetem gyógyszertani intézetében, majd Korányi Frigyes belgyógyászati klinikáján kezdett dolgozni tanársegédként. 1883-tól egyetemi magántanár, 1883-1890 között az általános kórtan és gyógyszertan professzora a kolozsvári egyetemen, majd 1890-ben kinevezik a gyógyszertan nyilvános rendes tanárának a budapesti orvosi karon, ahol egészen haláláig, 1919-ig dolgozik. Mindkét egyetemen betöltött dékáni tisztséget, a MTA levelező tagja, számos egyesület, többek között a Budapesti kir . Orvosegylet , Magyar Országos Gyógyszerész Egylet, Országos Közegészségi Tanács tisztségviselője.
A Magyar Orvosi Archívum című folyóirat egyik szerkesztője és alapítója. Vénygyűjtemény című könyve sok orvos számára jelentett nagy segítséget a receptek írásához, éppúgy, mint a Belgyógyászat kézikönyve című könyvsorozat, melyben társszerzőként dolgozott. Jelentős szerepet vállalt a hazai gyógy- és ásványvizek, gyógyfürdők népszerűsítésében az Országos Balneológiai Egyesület alelnökeként, és számos tudományos és népszerűsítő kiadvány szerzőjeként.
Felesége ( Herrich Szidónia) családja birtokolta a Bókaytelep területét a 19. század végén, kertjük, nyaralójuk a mai Bókay-kert . Az itt töltött időről a neves orvosprofesszor naplójában is sokszor ír. A Herrich örökösök megbízottjaként a család és a kialakuló Pestszentlőrinc község érdekeinek képviselője, a település fejlődésének támogatója (A századfordulón kezdődik meg a Bókaytelep teljes területének parcellázása).
















 Fotók:
1-2: Dr. Rácz Dánielné (Bókay Árpád dédunokája)


Kapcsolódó előadás: http://szkp1.blogspot.com/2006/09/eloadas-berenyi-zsuzsanna-agnes-bokay.html

Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2010/01/berenyi-zsuzsanna-agnes-bokay-arpad.html

2006. szeptember 25., hétfő

Mais Karl, Dr.: Barlangokról, kertépítészetről és szabadkőművességről

Mais Karl, Dr.: Barlangokról, kertépítészetről és szabadkőművességről MOZART idejében – a 18. sz. végétől a 19. sz. elejéig

ALCADI ’06 NEMZETKÖZI KONFERENCIA

Az 1992-ben első ízben Budapesten megrendezett, az Alpok, Carpátok és Dinaridák területének kutatástörténetével foglalkozó konferencia-sorozat (1994 Semriach/Ausztria, 1996 Postojna/Szlovénia, 1998 Liptószentmiklós/Szlovákia, 2000 Zadar/Horvátország, 2002 Gorizia/Olaszország, 2004 Morva-karszt/Csehország) színhelye ez évben ismét Budapest volt. A Társulat rendezésében sorra kerülő konferenciára betegségek és hivatali elfoglaltságok miatt a szokottnál kevesebben érkeztek: Ausztriát 4 fő, Szlovéniát és Csehországot 2–2, Horvátországot, Németországot és Svájcot 1-1 fő, míg a rendező Magyarországot 7 fő képviselte. A konferenciát követő kirándulás a Bihar hegység kutatástörténeti szempontból érdekes néhány barlangjába vezetett, így a magyar előadások is zömmel ennek a területnek kutatástörténetével foglalkoztak.
Szeptember 24-én délben történő megnyitás után az alábbi előadások hangzottak el:
– Dr. Dénes György: Luch említése Szilicei-fennsíkon egy 1243. évi oklevélben
– Eszterhás István: Mondák és elbeszélések a Vajdavár barlangjáról (Észak-Magyarország)
– Dr. Patay Pál: Mondák két barlangról
– Dr. Kranjc Andrej: A karszt fogalma B. Kuripešič és E. Čelebija (XVI. És XVII. sz.) útleírásaiban
– Dr. Lénárt László: Meleg és langyos karsztforrások a török kori időktől a Bükkben és a Gömör-Tornai-karszton
Az előadások közben a résztvevők megtekintették a Szemlő-hegyi-barlangot.
Szeptember 25-én délelőtt és délután folytatódtak az előadások:
– Holzmann Heinz: Turizmus Szlovéniában 1800 körül
– Dr. Mais Karl: Barlangokról, kertépítészetről és szabadkőművességről MOZART idejében – a 18. sz. végétől a 19. sz. elejéig
– Božić Vlado: A Krk szigetén levő Biserujuka-barlang magyar hasznosítási terve – 1910-ből
– Takácsné Bolner Katalin: Az osztrák-magyar hadsereg felkérésére végzett barlangkutatások Montenegroban, 1916
– Flack Josef: Egy elfelejtett barlang Graz területén – a „Remetelak”
– Székely Kinga: Téglás Gábor és az erdélyi barlangkutatás
– Hazslinszky Tamás: Czárán Gyula (1847–1906) barlangokkal kapcsolatos tevékenysége
– Székely Kinga: Paur Géza festő és Fekete váradi fényképész erdélyi barlangképei
– Takácsné Bolner Katalin: A. E. Bielz (1827–1898) és az első erdélyi barlangkataszter
Drbal Karel: Régi grafikák és aláírások cseh idegenforgalmi barlangokban címmel mutatott be posztert.
Ezt követően a Pál-völgyi-barlang megtekintése, majd a zárófogadás következett.
Szeptember 26–30. között került sor a már említett autóbuszos tanulmányi kirándulásra, összesen 12 (3 osztrák, 2 szlovén, 1–1 horvát, német és svájci, valamint 4 magyar) résztvevővel.

Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35,
Tel.: 36-1/346-0494 oder 346-0459, e-mail: mkbt@t-online.hu

Forrás: MKBT TÁJÉKOZTATÓ, 2007 január - február http://www.epa.oszk.hu/00400/00438/00115/

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2006/09/eloadas-dr-mais-karl-barlangokrol.html

Népszerű hírek

Blogarchívum