A hírek, események listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2016. május 30., hétfő

Raffay Ernő előadása a szabadkőművességről





Előadás a szabadkőművességről

Raffay Ernő tartott előadást
Raffay Ernő tartott előadást

Raffay Ernő író, történész tartott könyvbemutatóval egybekötött előadást május 26-án a Lorántffy Zsuzsanna egyházi központban.

Pap István

A történész, író, egykori politikus meglehetősen csapongó stílusban adta elő ezúttal mondanivalóját a szép számban egybegyűlt érdeklődőknek. Az aktuálpolitikai megjegyzésekkel, kiszólásokkal sűrűn tarkított előadás fő témája a magyarországi szabadkőművesség tevékenysége volt. Raffay Ernő kiemelte, hogy a szabadkőművesség mindenhol a világon titkos szervezetként működik, Magyarországon viszont az az egyedülálló helyzet állt elő, hogy a szabadkőműves dokumentumoknak jelentős része fellelhető és szabadon kutatható az Országos Széchényi Könyvtárban.

Befolyásolás

A meghívott röviden ismertette a szabadkőművesség magyarországi történetét, majd arról értekezett, milyen befolyással rendelkezett ez a titkos szervezet a magyarországi közéletben a 19. században, illetve a 20. század első évtizedeiben. Mint mondta, csakúgy, mint az egész világon, Magyarországon is a titokban való tevékenység volt jellemző a szabadkőműves páholyokra, amelyek a befolyásolás módszerét alkalmazták. Példaként említette ebben a vonatkozásban azt, hogy az 1918 előtti magyar országgyűlés tagjainak mintegy tíz százaléka volt szabadkőműves, akik a budapesti székhelyükön összegyűlve beszélték meg azt, hogy mi történjen másnap a magyar parlamentben.
Raffay Ernő kitért Ady Endre szabadkőműves tevékenységére is, aki az előadó megítélése, illetve az Ady szabadkőműves tevékenységét kutató könyveinek a címe tanúsága szerint eleinte szabadkőműves béklyóba, majd szabadkőműves zsoldba került. Ady Endre publicisztikai írásaiból, valamint személyes jellegű írásaiból is kiviláglik az, hogy gróf Tisza István miniszterelnök, gróf Apponyi Albert, valamint Prohászka Ottokár és Majláth Gusztáv Károly püspökök voltak akkoriban a magyar szabadkőművesség legnagyobb ellenfelei, akiket a legkeményebben támadtak. Raffay Ernő kijelentette, hogy a szabadkőművesség általában a kereszténységet és a magyar keresztény nemzetállamot támadta. A hosszú előadás végén az érdeklődők megvásárolhatták a köteteket.



Forrás: http://www.biharinaplo.ro/helyi/2016/05/29/eloadas-a-szabadkomuvessegrol.biharinaplo

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2016/05/eloadas-raffay-erno-konyvbemutato.html

2016. április 20., szerda

Beszélgetés Raffay Ernő történésszel – Szabadkőművesek Székelyföldön

Beszámoló Raffay Ernő csíkszeredai előadásáról:


2016. április 20.

Beszélgetés Raffay Ernő történésszel – Szabadkőművesek Székelyföldön



Nemrégiben Az erdélyi szabadkőművesség történetéről tartott előadást Raffay Ernő történész Csíkszeredában, a városháza gyűléstermében. Az előadás apropóján többek között a székely szabadkőművesekről faggattuk a történészt, s mint kiderült, jócskán van ilyenre példa Benedek Elektől Tamási Áronig.



Raffay_Erno3_TNK_7243_LR

– A szabadkőművességről első hallásra mindenkinek a titok, a titokzatosság jut eszébe, hiszen titkos társaságról van szó, mégis Magyarország az egyetlen ország, ahol a szabadkőművesség iratai a Nemzeti Levéltárban szabadon tanulmányozhatók. Az erdélyi szabadkőművesség iratai is fellelhetők ugyanott?

– Magyarországon a szabadkőművességet háromszor tiltották be. A második és a harmadik betiltásnál összegyűjtötték az iratokat, és ezek most a Budapesti Országos Levéltárban vannak. Először 1795-ben tiltották be a Martinovics Ignác-féle mozgalmak kapcsán, miután Martinovicsékat kivégezték. Másodjára 1920. május 18-án az első horthysta kormány belügyminisztere tiltotta be a szabadkőművességet. Akkor már Erdély román megszállás alatt volt, viszont ahol lehetett, ott kormánybiztosokkal a horthysta hatóságok összeszedették az iratokat, és a ládák a belügyminisztériumba kerültek. A harmadik betiltás már csak Magyarországra vonatkozott, 1950 júniusában történt, amikor Rákossyék belügyminisztere, Kádár János szedette össze az iratokat. Az 1960-as években Kádárék kormánya az iratok titkosságát feloldotta, s az összes ládát átküldte az országos levéltárba, a Buda várába. Mivel 1920-ig – meg 1940–45 között a kis magyar időben – Székelyföld a magyar királyság része volt, az 1920 előtti anyagban megtalálható a 16-18 erdélyi páholy, köztük a székelyföldi páholyok iratanyaga is. Gazdag iratanyagról van szó, ugyanis minden szabadkőműves páholynak minden évben hét pontból álló, összefoglaló jelentést kellett küldeni Budapestre, a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy címére, a Báró Podmaniczky u. 45-be. Tehát az 1920 előtti erdélyi szabadkőművesség története teljesen tisztán, forráselemző módszer segítségével mutatható meg, mert megmaradtak az iratok. Ugyanakkor, mivel a horthysta hatóságok betiltó rendelete 1920. június 4-től már nem volt érvényes Románia határain belülre, az erdélyi páholyok tovább működtek egészen 1937-ig. Az 1937-es év nagyon érdekes a romániai történelemben: mindenféle belpolitikai problémák voltak, megjelenik a vasgárda stb., és gyakorlatilag királyi parancsra betiltják a teljes szabadkőművességet, nemcsak az erdélyi magyar páholyokat. Megemlítek néhányat közülük: Szatmárnémetiben működött a Tisza páholy, Zilahon egy szabadkőműves kör, tagjai között ott találjuk Ady Endre néhány tanárát is. Nagyváradon működött a László király páholy 1876-tól, ez biztosan a legrégebbi szabadkőműves páholy a később Erdélynek nevezett, Romániához csatolt kelet-magyarországi területeken. Ez a páholy politikailag radikális páholy volt, zsidó nemzetiségű többséggel. Aradon volt két páholy, Temesváron létezett a Losonczy páholy, az egykori várvédő kapitányról elnevezve. Kolozsváron az erdélyi magyar szabadkőművességnek a második páholya, ha a nagyváradit is számítjuk, az Unió páholy – olyan jeles magyar tudósokkal, mint dr. Fabinyi Rudolf vagy Apáthy István professzor, az első kolozsvári botanikus kert megteremtője. Megjegyzem, a kolozsvári Unió páholy magyar érdekeket védő páholy volt.

– Amúgy mennyire kapcsolódott a magyar szabadkőművesség a zsidósághoz?

– Azt szokás mondani, általános megfogalmazásban – az interneten vannak ezek a szamár mondatok –, hogy a szabadkőművesség a zsidó hatalomátvételre szolgáló politikai eszköz. Ennek egy része igaz. Tény, hogy 1913-ban, az utolsó békeévben Magyarországon 7400 szabadkőműves volt, annak 75 százaléka izraelita, 25 százaléka magyar és szász, román egy-kettő volt. Az erdélyi páholyok féltették Erdélyt a románoktól már 1914 előtt, és például a kolozsvári Unió páholy javasolta a kormánynak, hogy a román határon, a Kárpátok gerincén szaporítsák meg a határőrállomásokat, erősítsék meg a határőrséget. Az 1916–18 közötti időszakból az Unió páholyból olyan dokumentumokat találtam az országos levéltárban, amelyekből az derül ki, hogy a kolozsvári magyar szabadkőművesek lényegében magyar emberek voltak, és féltették a hazájukat a román betöréstől.

– Milyen páholyok voltak Székelyföldön?

– Székelyföldön Marosvásárhelyen működött a Bethlen páholy a város híres polgármesterének, Bernády Györgynek a vezetésével. A marosvásárhelyi páholyt zömmel magyarok alkották és csak kisebb részben zsidó emberek, talán 10 százalékban. Román ember nem volt ebben a páholyban, de a kolozsvári Unió páholyban sem. A marosvásárhelyi Bethlen Gábor páholy volt a legnagyobb létszámú és talán a legnagyobb befolyású székelyföldi páholy, és – akárcsak a kolozsvári – ez is építő páholy volt. (Gondoljunk csak a vásárhelyi kultúrpalotára vagy a kolozsvári egyetemre…) Brassóban is volt páholy, zömmel szász tagokkal. Még egy nagyon érdekes páholy volt a Székelyföldön, a vásárhelyi után a második legnagyobb, a sepsiszentgyörgyi Siculia. Ez olyan ritka páholy, amelynek a működése során az első öt évben nem volt zsidó tagja. Tehát székely emberek hoztak létre szabadkőműves páholyt Sepsiszentgyörgyön.

– Mit lehet tudni a csíkszeredai szabadkőművesekről?

– Csíkszeredában is volt páholy, de csak a 18. században, ugyanis itt működött akkor egy bizonyos gróf Draskovich János, egy horvát származású ember, a Habsburg Birodalom hadsere­gének az ezredese, aki kialakított egy sajátos magyar rítust. A rítus ez esetben a páholymunka konkrét lebonyolítása: ki hol ül, milyen munkarend alapján dolgoznak stb. A Draskovich-féle rítusban, ha bevettek valakit, számokkal jelölték meg, és a számoknak elnevezései is voltak három fokozatban. Például első inas – második fokozat, legény – harmadik fokozat, és így tovább. Ezt úgy nevezi a szabadkőműves szakirodalom, hogy Draskovich-rítus, Draskovich János próbálta az egész Magyarországon az ilyen rítus alapján működő páholyokat elterjeszteni. Mindössze néhány évig működött Csíkszeredában szabadkőműves páholy a 18. század végén, a Draskovich-rítus alapján, de iratai nem nagyon maradtak fenn, csak néhány visszaemlékezés, levelezés.

– Ismerünk 20. század eleji csíkszeredai szabadkőművest is dr. Hirsch Hugó személyében. Találkozott a nevével a kutatásai során?

– Konkrétan az ő személyét nem kutattam. Elképzelhetőnek tartom, hogy a sepsiszentgyörgyi páholyhoz tartozott. Városokra vonatkozó anyag nincs, csak személyekre, páholyokra vonatkozó anyag, számos belépési és kilépési nyilatkozat. Egyébként, amikor a legtöbb szabadkőműves páholy volt Magyarországon – egykor titkos, most már kutatható jelentésekből tudom –, akkor 102 szabadkőműves páholy volt és 7427 szabadkőműves.

– Miért léphettek be a szabadkőművesek sorába olyan székelyek, mint Benedek Elek, Kőrösi Csoma Sándor vagy Tamási Áron?

– Ezt pontosan akkor tudnánk, ha elolvasnánk a belépési nyilatkozataikat. Igaz, oda mindenki mindenféle szép szavakat ír bele. Azonban ha sok-sok iratot tanulmányoz az ember, akkor látja azt, hogy különböző szempontok, különböző érdekszempontok szerint léptek be a szabadkőművesek. Ami a legfontosabb, nem érdekszempont, de annak is lehetne nevezni: hitből. Hit a szabadság eszméjében. Mert a szabadkőművesség a világ bármelyik országában – talán Románia a kivétel, ahol a sovinizmus alapján működnek a szabadkőműves páholyok, érdekes módon – a liberalizmus eszmevilágára épül és a nagy francia forradalom után robbanásszerűen terjedt, bár Angliában kezdődött 1717-ben. A Draskovich-féle csíkszeredai páholy még az angol páholy mintájára, az angol hatásra terjedt el. A két francia nagypáholy már a latin páholyok közé tartozott. Jó tudni, hogy például a békekonferencia elnöke is szabadkőműves volt, és az ő egyik páholyába jutottak be az erdélyi románok, például Iuliu Maniu és mások, akik kiutaztak a békekonferenciára és elérték, hogy Erdély elszakadjon Magyarországtól. (Ezt a kérdést Koszta István csíkszeredai történész kutatta és meg is írta.) Visszatérve a kérdésére: az első pont, amiért valaki szabadkőműves lesz, hogy hisz abban, hogy szabadság, egyenlőség, testvériség… A második pont: érdekből, például üzleti kapcsolatok kialakítása miatt. És hogy a székelyek hogyan lettek páholytagok, arra a Tamási válaszát ismerjük. Ő 1930-ban lett szabadkőműves, és 1942-ben azt írta egy cikkében, hogy ő azért lett a kolozsvári Unió páholy tagja, mert azt gondolta, hogy ott a szabadkőműves testvéreivel együtt majd a magyar érdeket tudja erősíteni, előmozdítani. És azért lépett ki 1935-ben – de tulajdonképpen már előbb ki akart lépni –, mert rájött arra, hogy ott mindenről szó van az érdekérvényesítéssel kapcsolatosan, csak arról nem, hogy harciasan a magyar érdeket előremozdítsák. Tehát csalódott a szabadkőművességben és kilépett. Ami nagyon érdekes, hogy az Unió páholy iratai egészen 1919 végéig ott vannak a budapesti levéltárban, viszont a későbbi romániai szabadkőműves iratanyagot az 1937-es betiltás után elkobozták. Vágyom arra, hogy a két háború közötti szabadkőművességnek az iratai valahol ott rohadjanak Bukarestben valamelyik pincében, és ha fele is megmaradt, de szabad lesz egyszer hozzájuk jutni. Most pillanatnyilag hiteles iratok alapján 1920-ig lehet kutatni az erdélyi szabadkőművességet.

Daczó Katalin



Forrás: https://hargitanepe.eu/beszelgetes-raffay-erno-tortenesszel-szabadkomuvesek-szekelyfoldon/

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2016/03/eloadas-raffay-erno-az-erdelyi.html

2016. február 29., hétfő

A világosság jegyében

A világosság jegyében

Szabadkán a Kortárs Galériában nyílt meg a Szerbiai Reguláris Nagypáholy, szabadkőművesség Szerbiában 1785–2016 című kiállítása.





Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=-WP2fY-jCJI&feature=youtu.be

Népszerű hírek

Blogarchívum