Kiállítás - A szegedi szabadkőművesség százharmincöt éve
2005.05.09. 17:24
Szeged, 2005. május 9. (MTI) - A dél-alföldi szabadkőművesség, és az Árpád a testvériséghez páholy működésének százharmincöt évét bemutató könyv- és dokumentumkiállítás nyílt hétfőn a szegedi Somogyi Könyvtárban.
A szeretet és a testvériség gyakorlásával az emberek és az
emberiség felemelkedésén munkálkodó szervezet 1870-be alakult meg
Szegeden, és ma mint a város legrégebbi civil szervezete működik -
mondta a tárlat megnyitóján Takács János főmester.
Egy évvel később már négy szakosztály - beligazgatás, társas
életre való nevelés, szertartási-irodalmi, jótékonysági - működik a
páholyban. A testvérek 1898-ban önálló páholyházat építettek, és
önálló könyvkiadásba kezdtek legkülönbözőbb témakörökben.
A szegedi szabadkőművesség kezdettől fogva intenzíven vette ki
részét különböző jótékonysági akciókban: az árvíz után újjáéledő
város intézményeinek kialakításában saját körű és nemzetközi
gyűjtést szerveztek. Adománnyal segítették a Somogyi Könyvtár
kialakítását, gyűjtöttek a szegény gyerekek segélyezésére,
népkönyvtárat nyitottak, javasolták rabsegélyező egylet
fölállítását, bizottságot létesítettek a siketnémák ügyének
felkarolására, óvoda, önkéntes tűzoltó egyesület alapítását
kezdeményezték.
A páholy legnagyobb hatású, máig is működő kezdeményezése a
gyermekmenhely - ma gyermekkórház -, és az Árpád gyermekotthon
megépítése és működtetése volt.
A század végén a páholy létszáma 188 fő volt, akik közül közel
nyolcvanan más városokban éltek. A szegediek kezdeményezésére a
századforduló idején páholy alakult a környező városok mellett
számos délvidéki és erdélyi településen.
A diktatúrák sohasem szimpatizáltak a szabadkőművességgel, a
Horthy-rendszerben 1920-ban, az 1946-os újjáalakulás után pedig
1950-ben tiltották be a páholy működését. A rendszerváltozás után a
páholy 1989-ban alakult újjá Budapesten, és 1994-tol működik ismét
Szegeden.
Szellemi erőben ma sincsen hiány a szegedi páholyban, annál
inkább anyagi tekintetben, ugyanakkor a mai szabadkőművesek is meg
tudnak felelni az elődjeik által kitűzött filantróp és karitatív
céloknak - jelentette ki Takács János.
"Mint minden időszak, a jövő is kitermeli azokat a jó hírű
szabad férfiakat, akiknek a lelkében köteleségszerűen fog élni az,
hogy segítsenek azokon az embertársaikon, akik náluk rosszabbul
élnek" - mondta az Árpád a testvériséghez páholy főmestere.
(Panoráma)
+++
emberiség felemelkedésén munkálkodó szervezet 1870-be alakult meg
Szegeden, és ma mint a város legrégebbi civil szervezete működik -
mondta a tárlat megnyitóján Takács János főmester.
Egy évvel később már négy szakosztály - beligazgatás, társas
életre való nevelés, szertartási-irodalmi, jótékonysági - működik a
páholyban. A testvérek 1898-ban önálló páholyházat építettek, és
önálló könyvkiadásba kezdtek legkülönbözőbb témakörökben.
A szegedi szabadkőművesség kezdettől fogva intenzíven vette ki
részét különböző jótékonysági akciókban: az árvíz után újjáéledő
város intézményeinek kialakításában saját körű és nemzetközi
gyűjtést szerveztek. Adománnyal segítették a Somogyi Könyvtár
kialakítását, gyűjtöttek a szegény gyerekek segélyezésére,
népkönyvtárat nyitottak, javasolták rabsegélyező egylet
fölállítását, bizottságot létesítettek a siketnémák ügyének
felkarolására, óvoda, önkéntes tűzoltó egyesület alapítását
kezdeményezték.
A páholy legnagyobb hatású, máig is működő kezdeményezése a
gyermekmenhely - ma gyermekkórház -, és az Árpád gyermekotthon
megépítése és működtetése volt.
A század végén a páholy létszáma 188 fő volt, akik közül közel
nyolcvanan más városokban éltek. A szegediek kezdeményezésére a
századforduló idején páholy alakult a környező városok mellett
számos délvidéki és erdélyi településen.
A diktatúrák sohasem szimpatizáltak a szabadkőművességgel, a
Horthy-rendszerben 1920-ban, az 1946-os újjáalakulás után pedig
1950-ben tiltották be a páholy működését. A rendszerváltozás után a
páholy 1989-ban alakult újjá Budapesten, és 1994-tol működik ismét
Szegeden.
Szellemi erőben ma sincsen hiány a szegedi páholyban, annál
inkább anyagi tekintetben, ugyanakkor a mai szabadkőművesek is meg
tudnak felelni az elődjeik által kitűzött filantróp és karitatív
céloknak - jelentette ki Takács János.
"Mint minden időszak, a jövő is kitermeli azokat a jó hírű
szabad férfiakat, akiknek a lelkében köteleségszerűen fog élni az,
hogy segítsenek azokon az embertársaikon, akik náluk rosszabbul
élnek" - mondta az Árpád a testvériséghez páholy főmestere.
(Panoráma)
+++
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése