A politizáló szabadkőművesség múltja és jelene Dr. Raffay Ernő előadásában

A politizáló szabadkőművesség múltja és jelene Dr. Raffay Ernő előadásában

Április 24 - én tartotta a Jobbik Budapesti Ifjúsági Tagozat soron következő előadását, melynek vendége Dr. Raffay Ernő, történész volt. A beszélgetést Takács Krisztián, az Ifjúsági Tagozat egyik alelnöke vezette.

A rendezvény indításaként Raffay elmondta, hogy egész munkássága során egyetlen kérdésre kereste és keresi a választ: Hogyan lehetett Magyarországot így feldarabolni a trianoni békediktátum aláírásával?! Ezzel a témakörrel 40 éve foglalkozik az egyébként királyságpárti történész, és be kellett, hogy lássa, külső és belső tényezők komplex vizsgálatától várható válasz a kérdésre.

Egy tanítványa szegezte Neki a kérdést: „Ugye a szabadkőművesek tehetnek Trianonról?” Ennyi idő elteltével tudta megválaszolni, hogy igen, a szabadkőművesség az egyik (de nem az egyetlen) oka Trianonnak. A hallgató közönségnek fény derülhetett arra, hogy az 1700 – as évek második fele óta működik titkosan a szabadkőműves mozgalom, melyet 3 – szor betiltottak, Horthy idején pedig nem is működött. Az anyagok legnagyobb részét a Magyar Országos Levéltárból szerezte be. Hallhattuk, hogy Rákosi betiltotta a szabadkőművességet, ugyanakkor egyet hagyott működni, mivel a Gallilei körnek a tagja volt és a működő szabadkőműves páholy ösztöndíját is elnyerte. Elmondta, hogy ma is léteznek ilyen páholyok, de az iratai titkosak. Kifejtette azt is, hogy az MSZP a nemzetközi szabadkőművesség része, egy működő szabadkőműves páholy, elnöke, Mesterházy Attila pedig helyettes nagymester, mely a páholyokban található 17 pozíció közül az egyik legmagasabb rang. Az előítéletek elkerülése miatt rávilágított arra, hogy nem voltak mindig a zsidók többségben a szabadkőművesek között, s nem is csak rosszként minősíthetők a tagjai, ugyanis számos „nagy” ember is Hozzájuk tartozott. Példaként említette: Kossuth Lajos, Klapka György, Türr István és Garibaldi személyét, akik 33. fokozatú – legmagasabb fokozat - szabadkőművesek voltak. Megtudhattuk, hogy Ők nem utcai harcosok. Hatalmuk a befolyásolásban, az alattomosságban és a titkos manipulációban van.

A rendezvény végén feltett kérdésekre is részletes választ kaphattunk. Az érdeklődők pedig az eddig kiadott könyvekből is vásárolhattak. Egy nagyon jó hangulatú, tartalmas előadás volt, melyet az is megerősít, hogy alig lehetett elférni a teremben.

Lőrincz Lejla

---

Forrás: http://www.jobbikit.hu/hirek/raffay_erno_szabakomuvesekrol

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2013/04/eloadas-raffay-erno-szabadkomuvesseg.html

Turnowszky Mór emléktáblát avattak Marosvásárhelyen

Turnowszky Mór emléktáblát avattak Marosvásárhelyen

2013. január 23. szerda, 16:06

Antal Erika

A 19-ik század második, a 20-ik század első felében élt marosvásárhelyi orvosdoktor, Turnowszky Mór emlékére avattak márványtáblát a Bernády tér 2. szám alatti ház falán. Az emléktábla elhelyezését Izsák Márta oldalági leszármazott kezdeményezte, annak anyagi vonzatáról a zsidó hitközség gondoskodott.
Turnowszky Mór 1859-ben született a szomszédos Marosszentkirályon, a marosvásárhelyi Református Kollégiumban tanult, ahol kiváló tanárai irányították figyelmét a természettudományokra. A frissen megnyitott kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen szerzett orvosdoktori diplomát. Tanulmányait Bécsben, Prágában és Berlinben egészítette ki. Figyelme főleg az ideggyógyászat felé fordult, de Marosvásárhelyen, illetve a környéken főleg körorvosi, illetve általános orvosi gyakorlatot folytatott egy olyan korban, amikor a vidéken, de még Marosvásárhelyen sem volt túl gyakori az orvos.

A szerző felvételei

Előbb körorvos, majd magánparxist folytat haláláig,1932-ig. Több nevezetes marosvásárhelyi személyiség háziorvosa, panaszaival felkeresi őt Petelei István író, Bernády György polgármester, a kollégium tanárai, Marosvásárhely felekezeteinek papjai. A szegények orvosa is volt, ingyen gyógyította a legszegényebb rászorulókat. Szociális érzékenységére jellemző, hogy 1885-ben javasolta a város összes segélyszervezetének, egyesítsék erejüket egyetlen nagy egyesületben, szervezzék meg a ruhagyűjtést, a téli népkonyhát, építsenek menedékhelyet a hajléktalanok számára.
A zsidó iskolaszék elnöke volt, aki rendszeresen támogatta a marosvásárhelyi zsidó elemi iskolát, a kiválóbb tanulóknak ösztöndíjat szerzett, a kollégiumban pedig helyeket a továbbtanulásukhoz.
Bernády Györggyel együtt alapító tagja volt a marosvásárhelyi Bethlen Gábor szabadkőműves páholynak, ahol ugyancsak haláláig tevékenykedett. Több műve is megjelent írásban, melyek az orvostudomány köréből merített témákat dolgoztak fel, míg szabadkőműves láncbeszédei az emberiség testvériesülésének eszméjét népszerűsítették a város polgárai között.
Turnowszky Mór egyike Marosvásárhely első megbecsült zsidó polgárainak, kiváló értelmiségi volt, népszerű ember a maga korában. Fia, Sándor szociológus, jogász, újságíró, egyetemi tanár, aki fiatalabb korában a radikális eszmék híveként a budapesti Galilei Kör titkára is egyben és 1918-ben az ő felkérésére rta Ady Endre A tűz márciusa című versét.
Mindketten Marosvásárhelyen haltak meg, Turnowszky Mór 1932-ben, Sándor 1958-ban. Könyvtárát a Teleki Téka őrzi.

---

Forrás: http://maszol.ro/index.php/kultura/7719-turnowszky-mor-emlektablat-avattak-marosvasarhelyen

Kapcsolódó Wiki cikk: http://szk.referata.com/wiki/Turnowsky_M%C3%B3r
 

Szabadkőművesek történészszemmel nézve

AJKA Szabadkőművesek történészszemmel nézve

A titkok és a tájékozatlanság ködébe burkolózó mozgalomról tartott előadást a közelmúltban Ajkán Raffay Ernő történész, levéltári kutatásai alapján. Hihetetlennek tűnik, de Magyarországon kutatható a leghitelesebben e szervezetek valós tevékenysége, mert itt három ízben is betiltották a működésüket, kétszer a Habsburgok, majd Rákosi Mátyás is. Mindannyiszor lefoglalták az irataikat,- több százezer dokumentumot-, amelyek végül Kádár János döntése alapján kerültek az országos levéltárba és így ma már lehetséges a kutatásuk. Ez a világon máshol nem történt meg, emiatt is sok téves mendemonda kering róluk. Magyarországon az 1840-es években indult e mozgalom szinte egy időben Aradon és Pozsonyban, majd e két központból kiindulva épült ki egy országos hálózat. Nemesnek mondható célokért alakultak meg, minden akkor szükséges engedély birtokában. Az emberiség tudományos, kulturális, jogi fejlődéséért, egy jobban élhető világért akartak tenni, kinyilvánítva, hogy sem vallási, sem politikai tevékenységet nem fejtenek ki. Ez nyilvánvalóan nem sikerült, az irataik tanúsága szerint sem. Céljuk lett a társadalom megreformálása, a királyság megdöntése, ami már politikai tevékenységet jelent. Miközben karitatív tevékenységük, ingyenes gyógyítás, vagy például az általános választójogért való ténykedésük, mindenképpen pozitív volt. Tagjaik közt tudhatták Deák Ferencet is, aki a kiegyezés feltételeként szabta a császárnak, hogy Ausztria is parlamentáris ország legyen. Idővel a német és a brit páholyokkal ellentétben, akik nem utasították el a keresztény alapokat, hazánkban a francia és olasz páholyokkal együtt az ateista beállítottság lett a mérvadó. Nem sokan tudják azt sem, hogy a páholyok rítusa 1-33 fokozatú is lehet, hazánkban ez csak három, inas, legény és mester, a megszólítás pedig a testvér, tegeződő viszonyban. A heti rendszerességgel tartott találkozókra az adott témához, pl. művészetekhez legjobban értő készül fel és tart előadást. Ennek utána jön a „vakolás” amely közösen elfogyasztott étkezést jelent, ahol tovább lehet oldottabban is eszmét cserélni. A rendszerváltás óta ma is nyilvánosan működhetnek páholyok a Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület égisze alatt, különböző érdeklődési körök mentén. Egy idézet honlapjukról (http://www.universumpaholy.hu): "Humanista tagjait semmiféle dogma elfogadására nem kötelezi. Szellemiségét hármas jelszava: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség fejezi ki."

Politizáló szabadkőművesség – decemberben megjelenik Raffay Ernő új könyve

Politizáló szabadkőművesség – decemberben megjelenik Raffay Ernő új könyve

2012. december 7. 16:23

1-2 perc

Raffay Ernő szabadkőműves témakörben megjelenő harmadik, talán az eddigi leginkább érdekfeszítő kötete jelenik meg decemberben. A szerző – folytatva korábbi gyakorlatát – egyedülálló levéltári kutatásaival nemcsak a magyarországi titkos társaság szándékait és célrendszerét tárja fel, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első két évtizede Magyarországának történetét. Nem túlzás azt állítani, hogy munkája teljesen átrajzolja a Trianont megelőző időszakról kialakult képet.

A Politizáló szabadkőművesség című új kötetből megismerhetjük a magyarországi szabadkőművesség radikalizálódásának következő állomását, a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Martinovics páholy létrejöttét és tevékenységét, s hosszú oldalakon át olvashatjuk ama súlyos állítás bizonyítékait, mely szerint: a baloldali radikálisok célja nem volt más, mint a magyar keresztény nemzetállam megdöntése. A könyv nemcsak az eszme- és politikatörténeti folyamatokat mutatja be, hanem a radikális vonal elfogadott és meghatározó személyiségeit is, akik politikai szerephez Károlyi Mihály kormányában, illetve az azt követő kommunista diktatúrában jutottak. Feltárul szemünk előtt, hogy a Tanácsköztársaság szellemi előkészítése éveken keresztül folyt, az nem „a semmiből ugrott elő” 1919. március 21-én. A titkos társaság tevékenységével akarva-akaratlanul hozzájárult a vörösterrorhoz és bizony a Magyar Királyság széthullásához is.
A Politizáló szabadkőművesség már előrendelhető a Vármegyeház.hu könyvesboltban! (Az előrendelések december 19-én kerülnek kiszállításra. A házhoz szállítási díj legalább 5000 Ft-os rendelés esetén 699 Ft, 10 ezer Ft-tól ingyenes.)

Raffay Ernő első magyarországi szabadkőművességgel foglalkozó könyve, a Szabadkőművesek Trianon előtt 2010-ben jelent meg. Az 1749-es kezdetektől 1886-ig, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy létrejöttéig mutatja be a titkos szervezet történetét, emellett külön foglalkozik az országgyűlés 1910–1911. évi szabadkőműves-vitájával. A 2011-ben megjelent Harcoló szabadkőművesség a társaságban megindult radikalizálódási folyamat kezdeti szakaszát mutatja be, nevezetesen a nagyváradi László király páholy tevékenységét 1896-tól 1908-ig. Ekkor vált célrendszerük fontos elemévé a katolikus egyház elleni küzdelem.

---

Forrás: http://tortenelemportal.hu/2012/12/raffay-erno-uj-konyve/

Raffay Ernő tartott előadásokat Bihar megyében

2012. 12. 02.

Az Erdélyi Magyar Néppárt érmelléki képviselőjelöltje, Nagy József Barna meghívására az elmúlt napokban Bihar megye több településén –Margittán, Nagyváradon, Nagyszalontán és Érmihályfalván – tartott előadást Raffay Ernő történész.
Legújabb kötete a „Politizáló szabadkőművesség” címet kapta, és ez immár a harmadik könyve ebben a témában – derült ki az előadások során. Bár a könyv még nem hagyta el a nyomdát, máris óriási érdeklődés mutatkozik iránta.

A rendhagyó történelmi előadásokon szó volt a Trianonhoz vezető útról, a szabadkőművesek történetéről, a föderalizmus és az autonómia román és magyar eszmetörténetéről.
Nagy József Barna érmelléki képviselőjelölt az előadásokat megelőző bevezetőjében bemutatta a Néppárt programját, és beszélt az autonómia és a föderális Románia szükségességéről. Nagyváradon többek között jelen volt Zatykó Gyula szenátorjelölt is, aki kifejtette: az autonómia és a föderalizmus jelenti az egyetlen megoldást az erdélyiek számára.
Raffay Ernő történelmi léptékű tettnek nevezte a föderalizmus felvetését, és közéletben való népszerűsítését. Elismerően szólt arról a következetességről, amiképpen a Néppárt jelöltjei évek óta képviselik az autonómia, immár pedig a föderalizmus gondolatát. Megítélése szerint egyedül ez a kitartás és elvszerűség hozhat kedvező változást az erdélyi magyarságnak ezért, mint mondotta, számára nem kérdés, hogy kit támogatna a választásokon.
Az előadássorozat záróeseményén, Érmihályfalván Nagy József Barna köszönte meg az elismert anyaországi történésznek a kiváló előadásokat, melyekben a Néppárthoz közel álló következtetések fogalmazódtak meg. A nemzeti ügyek szolgálata előrébb való minden pártpolitikai érdeknél, hangsúlyozta Nagy József Barna, aki szerint a december 9-i választások igazi tétje: marad minden a régiben a be nem váltott ígéretekkel és megalkuvó „érdekvédelemmel”, vagy kezünkbe vesszük végre a sorsunkat erdélyi jövendőnk érdekében.
[Forrás: az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálata]

---

Forrás: http://www.neppart.eu/parlament2012/raffay-erno-tartott-eloadasokat-bihar-megyeben.html

Raffay Ernő előadása Trianonról, a szabadkőművesekről

"Mit kezdjünk az igazsággal?"

2012. December 1.

Megyei körútja utolsó állomásaként péntek délután a szabadkőművesekről, illetve az úgynevezett Trianon-kérdésről tartott előadást Raffay Ernő történész a Padlás Galériában.

Raffay Ernő (állva) tartott érdekes előadást

Raffay Ernő egy előadása már korábban is be volt harangozva Érmihályfalvára egy előző könyve kapcsán, ám az akkor betegsége miatt elmaradt.

Most Margitta, Nagyvárad és Szalonta után, megyei körútja utolsó állomására érkezett a Padlás Galériába. 

Dr.Szilágyi Ferenc mintegy 40 érdeklődő előtt úgy mutatta be a vendéget, mint "a Trianon-kérdés, és sok más kérdés szakértőjét". Raffay Ernő is egy anekdotával kezdte előadását, melyből kiviláglott, hogy sokan nevét már a Trianon-kérdéskörrel hozzák automatikusan kapcsolatba. Előadássorozatának apropóját legújabb, "Politizáló szabadkőművesség" című kötete adta, ám arról kiderült, hogy csak egy hét múlva hagyja el a nyomdát.

Mint megtudtuk, a szabadkőművességgel is csupán a Trianon-kérdés kapcsán kezdett el foglalkozni, és meglepődve állapíthatta meg, hogy az egész világon Magyarország az egyetlen, ahol szabadon - az Országos Levéltárban - kutatható, és hozzá lehet férni a szabadkőművesség 1950 előtt dokumentumaihoz.

A közel három órában úgy érezhette magát a hallgatóság, mint egy szabadegyetemi előadáson, ahol a szabadkőművesség mikéntjéről és hogyanjáról felsorolhatatlanul sok érdekesség és tudnivaló hangzott el, nem különben Trianonról. Utóbbiról kifejtette: Magyarország feldarabolói manapság is úgy tesznek, mintha ez az állapot mindig így kellene maradjon - azonban csak egy esetben maradhat így - ha hagyjuk. A történelmi igazság kapcsán pedig Nicolae Iorga román politikust, történészt idézte, aki azt mondta: mit kezdjek az igazsággal, ha nemzetem sorsa a tét. Hát ugyanezt mondhatjuk mi is, tette hozzá Raffay Ernő, példának említve a dákoromán eredet-elméletet, mellyel szerinte nem is érdemes foglalkozni.

Kérdésre válaszolva a történész kifejtette, hogy szerinte 1989 után több alkalommal is lett volna alkalom a trianoni diktátum korrigálására, igaz, az mindannyiszor hadmozdulatokat feltételezett volna. Először Csehszlovákia felbomlásakor, amikor az addig közös hadsereget titkos - ám a titkosszolgálatok által kiszimatolt - módon kettéosztott Csehország és Szlovákia 1992-ben, hónapokra gyakorlatilag védtelenné téve magukat. A másik alkalom a szerb-bosnyák-horvát konfliktus idején lett volna, amikor a szerbek "hátat fordítottak" Magyarországnak, és a horvátok is partnerek lettek volna Szerbia gyengítésében.

Érdekes anekdotákat hallottunk azokból az időkből is, amikor Raffay az Antall-kormány tagja volt.

A történész nem titkolta, hogy az EMNP kampányát támogatandó vállalta az előadásokat, szimpatizálva a párt autonómiát és Románia föderalizációját felvető elveivel. Úgy vélte, hogy azok kivitelezése ma még reménytelen, de hosszabb távra gondolva "hagy szokja a fül".

A szervezők nevében Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke köszönte meg az előadásokat, hozzátéve: az EMNP is fontosnak tartja az említett eszmék mellett kiállni, és azokat többre tartják, mint a rövidtávú ígérgetéseket.

Az esemény végén Raffay Ernő dedikálta a helyben megvásárolható, illetve az érdeklődők által akár otthonról hozott köteteit is.

---

Forrás: http://www.ermihalyfalva.ro/hirek/Mit-kezdjuenk-az-igazsaggal

Legnagyobb fegyverük a titokzatosság

2012.11.07., szerda 15:21

Több tévhitet is eloszlatott a szabadkőművesekről dr. Gáspár Ferenc főorvos új könyvének bemutatóján. A Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban zsúfoltan voltunk mindazok, akik szerettünk volna egy kicsivel többet megtudni a titkos társaságokról.

Közel kétszáz ember jött el kedd este dr. Gáspár Ferenc „A kaposvári Berzsenyi szabadkőműves-páholy” című könyvének bemutatójára. Akinek már nem volt szerencséje, állva, vagy a lépcsőn ülve hallgatta végig a beszélgetést, amelynek során az írót Winkler Ferenc kérdezte. Bár a könyv csak a napokban került a boltokba, már most többen voltak, akik olvastak belőle részleteket.

Horváth Katalin könyvtárigazgató bevezetőjében hangsúlyozta: a könyv várostörténeti szempontból különösen fontos, hiszen az 1902-1919 közötti időszakot öleli fel, amikor elindult a város dinamikus fejlődése. Olyan információkat tartalmaz, amelyeket csak hosszas kutatómunkával ismerhet meg az érdeklődő olvasó.
A kaposvári páholyt 9 fő alapította, az évek során összesen 83 szabadkőműves vett részt benne
Hogy mennyi munka van ebben a kötetben, azzal kapcsolatban dr. Gáspár Ferenc lapunknak elmondta: - Közel három év és számtalan pesti út, mert annak ellenére, hogy a Somogy Megyei Levéltárban a páholy iratainak jelentős része másolatban fellelhető, az Országos Levéltár és az Országos Széchenyi Könyvtár voltak a legteljesebb források.

A 360 oldalas kötetben feltűnően sok, 400-at is meghaladó lábjegyzet található, hogy az olvasónak ne kelljen minduntalan a kötet végére lapoznia, mert ez megszakítja az olvasás menetét és ezzel a gondolat folyamatosságát. – A jegyzeteket nagyon sokan csak szükséges kelléknek tekintik, ami esetemben lényegesen több ennél, mert a főszöveggel azonos értékű és fontosságú. Részben olyan ismereteket tartalmaznak, amelyek a témában kevésbé jártas olvasók ismeretinek bővítését, ezáltal – nevezzük nevén – a megértést szolgálják, másrészt saját véleményemet, viszonyulásomat jelenítik meg. Olykor bennük van a lényeg – tette hozzá a főorvos.

A beszélgetés során elhangzott, hogy többek között az egykori Berzsenyi iskola és a tüdőgondozó létrejötte is a szabadkőműveseknek köszönhető. Mindazonáltal az igazi jótékonykodást közülük Kemény Samu, akkori gabona-kereskedő valósította meg, aki tényleg a saját vagyonából adakozott a rászorulók javára.

A könyvbemutatón sok mindenre választ kaptunk, de még több kérdés merült fel bennünk, amelyeket reményeink szerint a könyv elolvasása megválaszol. Ha pedig még többet szeretnénk tudni a témával kapcsolatban, akkor november 20-án, 17 órakor a könyvtárban megnézhetjük Dávid András előadását a szabadkőművességről.

Szerző: Springmann Andrea 

---

Forrás: http://kaposvarmost.hu/magazin/kultura/2012/11/07/legnagyobb-fegyveruk-a-titokzatossag_3815.html