Raffay előadás a szabadkőművességről

Szabadkőművesek Trianon előtt

2011. április 28. csütörtök, 17:07 Antal Judit Laura Kultúra - Kultúra

Raffay Ernő történész, a Trianon Társaság alapító tagja, a Károli Gáspár Egyetem tanára, a párizsi Sorbonne megbízott előadója tartott izgalmas, nagy érdeklődést kiváltó előadást a Polgári Szalonban 2011. április 26-án. „Divatos téma a szabadkőművesség” – kezdte mondandóját. Majd kérdéssel folytatta: „Hogy jutottam a témához?” Szavaiból kiderült, hogy nem a szabadkőművesség érdekelte igazán, hanem az, hogy miként lehetett a régi Magyarországot úgy szétdarabolni, ahogyan az megtörtént a trianoni békeszerződés értelmében. A kérdésre a választ keresve jutott el arra a megállapításra, hogy a feleletet nem lehet megadni a magyarországi szabadkőművesség szerepének, tevékenységének feltárása nélkül.
„Trianonnak külső és belső okai voltak” – folytatta beszédét a történész. Részletesen taglalta a nagyhatalmi és kiscsoporti érdekek felszínre kerülését, ütközését, melyek az I. világháború kirobbanásáig, majd a háborút lezáró békeszerződésekig, köztük a Magyarország sorsát megpecsételő trianoni békeszerződésig vezettek.
Akarták-e a szabadkőművesek Magyarország szétdarabolását? – tette fel a kérdést Raffay Ernő. Nem ez volt a céljuk, ők szabadkőműves kormányt akartak, amely majd ténykedésével megvalósítja a szabadkőművesség elképzeléseit.
A Trianonhoz vezető belső okok közül kiemelte a nemzetiségi kérdést, a parlamenti obstrukciót, s a szabadkőművesség „munkáját”.
A nemzetiségi kérdésről szólva hangsúlyozta, hogy a korabeli Magyarország népességének csak körülbelül 54 százaléka volt magyar. Magyarország mindig is befogadó ország volt – Szent István óta –, ez magyarázza a nemzetiségek nagyarányú jelenlétét.
Az országvesztéshez vezető okok között fontos szerepe volt a parlamenti obstrukciónak, amely megbénította annak működését. Tisza István ugyan letörte az obstrukciót, de addigra már – sajnálatosan – olyan mértékű rombolást okozott, amely hozzájárult az ország meggyengüléséhez.
A belső okok között részletesen beszélt a szabadkőművesség szerepéről. Brassóban alakult meg az első szabadkőműves páholy 1749-ben. Évtizedekig zavartalanul működhetett a szabadkőművesség Magyarországon, majd 1795-ben betiltották. A reformkor, majd a Bach-korszak idején újra mozgolódni kezdtek a szabadkőművesek. Ki-ki, ahol tehette – főleg külföldön – belépett egy szabadkőműves páholyba, ahogyan Kossuth Lajos is tagja lett egy amerikai páholynak. Ha elegen voltak a jelentkezők (hét fő), úgy páholyt alakítottak.
A magyarországi szabadkőművesség aranykora 1868-tól 1919-ig tartott. A kiegyezés által létrejött „békebeli viszonyok”, a dualizmus teremtette állapotok kedveztek a mozgalom térhódításának. 1886-ban két páholy egyesülésével megalakult a magyarországi Szimbolikus Nagypáholy.
Alkotmányuk alapvetése volt, hogy politikával, vallási kérdésekkel nem foglalkozhatnak. Filozofikus, filantropikus, progresszív intézmény – ez volt a szabadkőművesek öndefiníciója. Ennek megfelelően e tárgykörbe tartozó kérdésekkel foglalkoztak. Sok pozitív dolgot is cselekedtek, elsősorban emberbaráti vonalon (például tejakció gyerekeknek), de a progresszió jegyében alapították meg és működtették az Országos Mentőegyesületet.
Bár alkotmányuk leszögezte, hogy vallási kérdéseket nem érinthetnek, megtalálták a módját, hogy élesen támadják a keresztény egyházakat. Minden vagyont el kell venni a keresztény egyházaktól – hirdették a szabadkőművesek. Földjeiktől, épületeiktől, mindenüktől meg kell fosztani az említett egyházakat; a hívek adójából tartsák el magukat. Meg kell szüntetni a lelkek fölötti hatalmukat is – követelte Jászi Oszkár.
A valláserkölcsi oktatást száműzni kell az iskolákból, újra kell írni a magyar nép történetét a történelmi materializmus szellemében. Ki kell venni a tradíciókat, történelmi hagyományokat, mert azok csak elbutítják a népet!
Raffay Ernő szavai a hallgatóság élénk reakciókkal kísérte, amelyek azt tanúsították, hogy nagyon is ismerősek ezek az elvek az embereknek, a nem is távoli múltból!
A Trianonhoz vezető külső- és belső okok felvázolása után – idő hiányában – már nem tudott a közönség minden kérdésére válaszolni a történész. Érdekességként azt is elmondta, hogy ma Magyarországon hozzávetőlegesen ezer szabadkőműves van, akik mindig jelen vannak a különböző kormányellenes megmozdulásokon (lásd sajtószabadság melletti demonstrációk, az új alkotmány elleni támadások stb.), s nagypáholyba tömörülve (Magyar Nagyorient Nagypáholy, Magyar Szimbolikus Nagypáholy) fejtik ki tevékenységüket.
A téma iránt érdeklődők bővebb ismereteket szerezhetnek, ha kézbe veszik a történész Szabadkőművesek Trianon előtt című művét.

---

Forrás: http://www.ringmagazin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=11249:szabadkmvesek-trianon-eltt&catid=71:kultura&Itemid=166