Konferencia: Állam, Vallás, Szabadkőművesség

Konferencia: Állam, Vallás, Szabadkőművesség 1.

Április 20-án, a Francia Intézetben a Magyarországi Nagyoriens, az Állam, Vallás, Egyház, Szabadkőművesek témáról tartott nyilvános előadást.
A mintegy 150 érdeklődőt vonzó konferencia előadói S.E. René Roudaut, A Francia Köztársaság magyarországi nagykövete, aki korábban többek között állami tanácsadói szerepet vállalt egyházügyi ügyekben; valamint Jean-Robert Ragache, történész, a Francia Nagy Oriens szabadkőműves rend Nagytanácsának elnöke voltak.
Hivatásuknak, szakmájuknak megfelelően, az előadás első része a francia történelemre visszatekintéssel nyújtott betekintést az egyház - állam kapcsolatáról, míg a második részben megismerhettük a szabadkőművesség és az egyház kapcsolatának, ellentétének (?) történetét.
Az estet a közönség kérdései és az erre adott válaszok zárták.
A továbbiakban részletesebb beszámolót közlünk az előadásról, melynek feldolgozása jelenleg folyik.
(folytatás következik)

• szerk, 04/22/2011 - 10:44

---

Konferencia: Állam, Vallás, Szabadkőművesség 2.

Folytatjuk az Állam, Egyház, Szabadkőművesség címmel tartott konferencia rövid összefoglalóját. a Teljes előadás szövege később kerül fel oldalunkra.
Először René Roudaut a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete adott történelmi áttekintést a francia állam és egyházak kapcsolatáról. A magyar hallgatók számára érdekes információ volt a francia vallásszabadság története és az iszlám európai megjelenésével kapcsolatos aktuális problémák, mint ahogy az állam és egyház különválásának története is.
A múlt század elején született törvény szerint lehetővé vált Franciaországban, hogy bárki, bármilyen szervezetet hozzon létre, ezzel megnyílt az út a civil szerveződések előtt, melyet a katolikus egyház ferde szemmel nézett. A "civilek" és "katolikusok között kitört ellentétet végül az első világháború oldotta fel. A háború hatalmas véráldozatot követelt anélkül, hogy tekintettel lett volna a vallási hovatartozásra, mindenki egyként harcolt.
Mára a francia állampolgárok számára teljesen evidens, hogy az állam nem szól bele az egyház, míg az egyház sem szól bele az állam ügyeibe, de ezt hosszú időn keresztül fájdalmas csatározások előzték meg.
A Francia Köztársaság nem finanszírozza semelyik egyházat sem.
Kialakult egy "modus vivendi" egymás mellett élési mód, melyet mindenki természetesnek talál.

From Konferencia, Állam Vallás Szabadkőművesség 2011.04.20.

Jean Robert Ragache, történész, a Francia Nagyoriens Nagytanácsának főparancsnoka, a Szabadkőművesség rövid történetét ismertette. A szabadkőművesség -hivatalosan- közel 300 évvel ezelőtt (24 June 1717) Angliában alakult meg, egyszerűen abból az okból ott, mivel akkor Anglia szabad országnak számított, itt megtorlás nélkül volt lehetőség független szervezet létrehozatalának.
Közrejátszott ebben az is, hogy Angliában és Skóciában a katolikus egyházat és a pápa uralmát nem ismerik el, Anglia protestáns, Skócia pedig presbitáriánus, saját egyházfővel. A szabadkőművesek rendjébe léptek katonák, tengerészek, nemesek, polgárok egyaránt. Sőt egyházi emberek is. Mindenkori nagymestere a koronához kapcsolódó nagynemes volt.
Az Angol típusú szabadkőművesség megköveteli az istenhitet, anélkül, hogy ezt bármelyik valláshoz kapcsolná.
Franciaország, annak idején többségében gyakorló katolikusok lakták, azonban a római pápát itt sem fogadták el, ennek megfelelően, mikor a pápa annak idején kiátkozta a szabadkőműveseket, ez Franciaországban sosem lépett érvénybe, sőt, voltak páholyok, ahol akár magas rangú egyházi tisztségviselők is helyet foglaltak.
De tagjai voltak a felvilágosodás nagy gondolkodói is, - leghíresebb talán Voltaire.
A francia forradalmat nem a szabadkőművesek robbantották ki, bár mindkét oldalon sokan harcoltak közülük a maguk vélt vagy valós igazáért. Hires mondás szerint ugyanannyi szabadkőműves volt a fővesztők, mint a fejvesztettek között.
Azonban a francia forradalom állami jelszóvá emelte a szabadság-egyenlőség-testvériség gondolatát, ami határozottan jelezte az állam és az egyház különválását.
Hivatalosan az 1900-as évek elején emelkedett a különválás törvényerőre és ekkor vált törvénnyé a civil szervezetek szabad és hivatalos működése is.
Mára mindez mindkét fél számára annyira természetes, hogy ez nem is téma többé, hacsak az iszlám körül kialakult problémakört nem számítjuk ide. Ugyanis amikor a törvényt hozták, az iszlám gyakorlatilag nem létezett Franciaországban, míg ma a népesség egy része a muzulmán valláshoz kötődik és ez természetesen (?) feszültségekhez vezet.
Az előadás után a közönség kérdéseire adtak választ az előadók.

• szerk, 04/28/2011 - 18:13

---

Források:
http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/32

http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/33