175 éve halt meg Gyarmathi Sámuel

Tudomány - 175 éve halt meg Gyarmathi Sámuel - PORTRÉ *

2005.03.02. 09:57

2005. március 2., szerda (MTI) - Százhetvenöt éve, 1830. március 4-én halt meg Kolozsvárott Gyarmathi Sámuel nyelvtudós, orvos.

1751. július 15-én Kolozsváron született. Szülővárosában,
továbbá Nagyenyeden és Zilahon tanult, a nagyenyedi kollégiumban
magántanító, segédtanító, majd köztanító is volt. 1776-tól
ösztöndíjjal Bécsben járt egyetemre, ott szerzett 1782-ben orvosi
oklevelet, s belépett a szabadkőművesek közé. 1780-tól részt vett a
Magyar Hírmondó szerkesztésében, cikket írt a Szent Korona Bécsbe
viteléről, s a lap pályázatára küldte be első nyelvészeti művét.
(II. József 1785-es nyelvrendelete egyeduralkodóvá kívánta tenni a
németet, ennek következtében került a közérdeklődés fókuszába a
magyar nyelv védelmének, ápolásának ügye.) Pozsonyban hőlégballonnal
is kísérletezett. 1782-ben Németországba utazott, ahol
megismerkedett a kor neves tudósaival. 1783-84-ben Ráday Gedeon két
fiának nevelője volt Pécelen, majd Pozsonyban, 1785-ben Nagyenyeden
a Rhédey-családnál nevelő, de orvosi praxist is folytatott, később a
Bethlen grófok orvosa lett.
1787-ben Hunyad vármegye orvosává választották, s Déván
telepedett le. 1789-ben egy bécsi magyar újság pályázatára írta
magyar nyelvtanát, mely 1794-ben jelent meg Okoskodva tanító magyar
nyelvmester címmel, a második kötet kizárólag mondattannal
foglalkozott. A majd hétszáz oldalas műben érződik a törekvés a
nyelv egységesítésére. Érdekesek a j és ly kérdésére, vagy a szóvégi
y alkalmazására vonatkozó fejtegetései - saját nevét is tudatosan
írta i-vel.
1795-96-ban Göttingenben August Schlözer tanítványaként kezdett
érdeklődni a magyar-finn nyelvhasonlítás iránt. 1796-98 közt ismét
Göttingenbe utazott, itt írta - latinul - fő művét Affinitas lingua
hungaricae cum linguis fennicae originis grammaticae demonstrata,
azaz Affinitás, a magyar nyelvnek a finn eredetű nyelvekkel való
rokonsága nyelvtanilag bebizonyítva címmel. Ezzel az összehasonlító
nyelvtudomány egyik megalapozója lett, döntő szerepe volt a finnugor
nyelvek rokonságának feltárásában és bizonyításában.
Addig a hangalaki hasonlóságok alapján vetették össze a
nyelveket, többnyire hibásan. Elsőként Gottfried Wilhelm Leibniz
vetette fel a 17. században, hogy az írott és egyéb forrásokat
nélkülöző népek eredetét nyelvükből kellene levezetni. Sajnovits
János 1770-ben adta ki Demonstratióját a lapp-magyar rokonságról. Az
Affinitas Sajnovics nyomán indult, de már nem csak a lapp, hanem a
finn és az észt nyelvvel is egybevetette nyelvünket, kidolgozatlanul
maradt harmadik fejezetében pedig a szerző valamennyi finnugor
nyelvvel kapcsolatosan közöl különféle igei és névszói paradigmákat,
számneveket és szóhasonlításokat.
Az Affinitás az egész korabeli nyelvtudományra hatott, bár azok
közé az alkotások közé sorolható, amelyekre hivatkozni szoktak
ugyan, de kevesen olvasták őket - jellemző, hogy magyarul csak
1999-ben jelent meg.
Gyarmathi 1798-tól ismét Bethlenék szolgálatába állt, 1800-tól a
zilahi református kollégium tanára lett. 1809-ben vonult nyugalomba,
a nagybúni Bethlen-birtokon élt. Itt írta harmadik nagy művét, a
majd ötezer szót tartalmazó Vocabulariumot (Szótár, mellyben sok
magyar szókhoz hasonló idegen nyelvbeli szókat rendbe szedett
Gyarmathi Sámuel orvos doctor...). Az 1816-ban megjelent leíró
jellegű munka a magyar etimológiai szótár fontos elődje: 57 nyelvben
kutatta szavaink eredetét, s hangsúlyozta a nyelv változásainak
természetességét.
Gyarmathi volt az első, aki következtetés útján jutott nyelvi
alakokhoz, s ezeket bizonyítékként is használta. Valószínűleg az ő
példája nyomán terjedt el világszerte az ilyen alakok jelölésére a
szavak előtt a csillag alkalmazása. Célja egy, a latintól független
magyar nyelvtan megalkotása volt. Nyelvszemlélete a maga korában
igen modernnek számít, a nyelvre elsősorban a rendszert, a
szerkezeti és képzési sajátosságokat tartja jellemzőnek. Gyarmathi
felismerte, hogy török-tatár eredetű szavaink jövevényszavak, az
egykori együttélés maradványai, s arra is rájött, hogy a történeti
változások a szavak hangalakjában és jelentésében is tükröződnek.
(Panoráma, Sajtóadatbank)
+++