Trianon és a szabadkőművesek
- 2011. június 27.
A történész kifejtette: arra a következtetésre jutott, hogy a szabadkőművesek nem akarták Magyarország feldarabolását, a céljuk a hatalomátvétel volt. Társadalmi bázisukat különböző szociális és humanitárius akciók révén gyarapították, például támogatták a leányanyákat, a kis jövedelmű tanítókat, tejet osztottak a szegény gyerekeknek.
Az ország egységére nézve veszélyes fordulatot Raffay szerint a nagyváradi páholy vezetője, dr. Váradi Zsigmond által 1899-ben publikált társadalmi program jelentette, melynek megvalósításába aktívan bekapcsolódott a Jászi Oszkár által vezetett budapesti páholy is, átfogó politikai, gazdasági és társadalmi átalakulást szorgalmazva. A szabadkőművesek lényegében a keresztény magyar állam alapjait támadták. Küzdöttek azért, hogy fosszák meg a történelmi egyházakat a vagyonuktól, a felekezeti iskolákat pedig alakítsák át állami intézményekké. Igyekeztek tönkretenni a nemzettudatot és a közösségeket összekapcsoló elemeket többek között az uralkodó osztály felszámolásával, illetve a nemzeti történelem átírásával, sürgették továbbá az általános titkos választójog bevezetését.
Az előadó kifejtette: a szabadkőművesek az első világháború végére akkora befolyásra tettek szert, hogy Károlyi Mihály kormányának felét lényegében ők alkották. Raffay Ernő szerint végzetesen rossz lépések megtételére ösztönözték a miniszterelnököt, aki például a románok székelyföldi betörésekor azt a parancsot adta, hogy harc helyett adják át a városokat és vonuljanak vissza a csapatok. Végezetül elmondta: Trianon nem örökérvényű, a határok nem megváltoztathatatlanok, ennek viszont legfontosabb feltétele a magyarság létszámának növelése.
Szerző(k): Babos Krisztina
Forrás: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=52669
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése