A Jászi Oszkár páholy megalakulásának 20. évfordulója

20 éves a Jászi Oszkár páholy

November 23-án ünnepi, rituális banketten ünnepelte a Jászi Oszkár páholy 20 éves fennállását.
Az alapítók közül sokan távoztak már az élők sorából, de a köztünk maradtak felelevenítették a páholy alapításának körülményeit és egyéb adomákat. A Jászi Oszkár páholy A Magyarorsazági Nagyoriens egyik alapítópáholya volt, létét többek között a párizsi Martinovics páholynak köszönheti. Első főmestere a néhány éve Örök Keletre távozott Jeli Ferenc filmrendező, képzőművész volt.

---

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/45

---

Örömtaps a húsz esztendős Jászi Oszkár Páholy születésnapi bankettjén

Ünnepélyes, rituális bankett keretében, örömtapssal ünnepelte a Jászi Oszkár Szabadkőműves Páholy, megalakulásának huszadik évfordulóját.

A huszadik évfordulót megünneplő, megható, bensőséges ünnepségen részt vettek a páholy jelenlegi vezetőin, és aktív tagjain kívül néhányan olyanok is, akik jelen voltak a Páholy születésénél, húsz esztendővel ezelőtt.
A banketten ugyancsak részt vett a Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy Nagymestere, illetve a Nagypáholyban működő testvérpáholyok képviselői, valamint a magyarországi szabadkőművesség korelnöke is.


Az ünnepség résztvevőit a Jászi Oszkár Páholy jelenlegi főmestere köszöntötte, aki ünnepi beszédében rövid ismertetést adott a páholy húsz éves történetéről.
(A főmesteri köszöntő ide kattintva elolvasható.)
A páholy történetének felidézésében többen is aktívan vettek részt. A szabadkőműves hagyományok szerinti „agapé” során, egy rendkívül jó hangulatú beszélgetés keretében, többen is – anekdotázva – emlegették fel a múlt eseményeit.

---

 Forrás: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/11/oromtaps-husz-esztendos-jaszi-oszkar.html

---

Főmesteri köszöntő a Jászi Oszkár Páholy megalakulásának 20. évfordulója alkalmából

1991őszén néhány szabadkőműves mester gondolt egy nagyot, s az ősi hagyományokhoz híven megalapította a Jászi Oszkár néven, a mai napig, s remélem még nagyon sokáig működő páholyt, Budapest keletén.

Ebben az első mondatban található, önmagukban is lényeges állítások közül kiemelkedik egy rendkívül fontos kitétel, nevezetesen: Budapest Keletén.
Ennek a két szónak az ad különös jelentőséget, hogy Magyarországon a huszadik században többször is betiltották a szabadkőművességet.
A „Magyarország Nagy-Oriense Nagypáholy” 1886-ban egyesült a „Magyarországi Jánosrendi Nagypáhollyal” „Magyarországi Symbolikus Nagypáholy” néven. Az egyesült Nagypáholyt 1919-ben előbb a Tanácsköztársaság, majd 1920-ban a Horthy rendszer tiltotta be. 1945-ben az újjáalakult Magyarországi Symbolikus Nagypáholy az ún. Jánosrendi páholyokat élesztette újjá, de 1950-ben politikai nyomásra munkáit beszüntette.

A szabadkőműves hagyományok azonban csak Budapest keletén nem élhettek tovább, de az emigrációban, Párizsban élő magyar szabadkőművesek 1956 nyarán elkezdték a magyar szabadkőművesség újjászervezését. Ily módon, a magyar történelem egyik emlékezetes napján 1956. november 4.-én, újjá alakult a Magyarországon betiltott Martinovics Páholy, a „Grande Loge de France” kebelén. S innentől kezdve több mint harminc éven keresztül ez a magyar nyelvű szabadkőműves páholy volt a magyar szabadkőművesség hagyományainak letéteményese.

Magyarországon, Budapest Keletén, 1989 nyári napfordulóján gyulladt újra fény egy magyar szabadkőműves páholyban. Ezt követően még egy kis időnek el kellett telnie ahhoz, hogy a Magyarországi Nagyoriens Nagypáholy újjáalakítása megtörténhessen. Erre ténylegesen, az akkor jelenlévők elmesélése alapján, 1992 év elején került sor. Ehhez azonban meg kellett alakulnia a Martinovics Páholyon kívül még más páholyoknak is. Ily módon Szeged Keletén megalakult az „Universum”, illetve Budapest Keletén a „Tolerancia és Testvériség”, és a „Humanitas” páholyok mellett a „Leonardo da Vinci”, és a mi páholyunk a „Jászi Oszkár” nevét viselő páholy is. E két páholy története során évekig közösen dolgozott.

Sajnos az irattárban nem találtuk meg a Jászi Oszkár Páholy fénygyújtásról szóló építészeti rajzot. Az azonban okmányokkal bizonyítható, hogy 1991. augusztus 12.-i végzésével, a Fővárosi Bíróság a Magyarországi Nagyoriens szervezetet az 1989. évi II. törvény 15. §-ának /1/ bekezdése alapján 3850. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette. Ehhez a tényhez pedig alapvetően szükséges volt a magyarországi páholyok megalakulása, így a Jászi Oszkár Páholy fénygyújtása is.

A páholy egyik alapítója, későbbi főmestere, amikor a páholy elnevezéséről kérdeztem így válaszolt:

„A név választásánál a fő szempont a Párizsban még működő Martinovics páhollyal "rokoni" kapcsolat kinyilvánítása volt. Ennek azért is van jelentősége, mert a Magyar Nagyoriens Nagypáholy megalakulásakor a Martinovics Páholy még a Grande Loge de France-hez tartozott, párizsi székhellyel.”  

Hiszen, s ezt én teszem hozzá Jászi Oszkár a Martinovics Páholy egykori főmestere meghatározó személyisége volt a magyar szabadkőművességnek.

Pontosan száz évvel ezelőtt választották meg páholyunk névadóját, Jászi Oszkárt az akkori Martinovics Páholy főmesterévé. 1911-ben, székfoglaló beszédében azt mondta,

„a szabadkőművesség fontos és számottevő eszköze lehet Magyarországon az emberi haladásnak.”

Mi, Jászi kései utódai hasonlóan vélekedünk. Azt gondoljuk, hogy páholyunk kiemelkedő célja az emberi haladás, a magyar és európai társadalom, politikai, gazdasági, kulturális folyamatainak elemzése. Hiszünk abban, hogy hasznosak lehetünk egy-egy társadalmi probléma megoldásában.

A páholy tagjai között, annak megalakulása óta, túlnyomó többségben voltak az olyan személyiségek, akik gondolkodásukkal, szemléletmódjukkal, mindennapi tevékenységük során, ezer szállal kötődtek a társadalom problémáihoz. A páholy korábbi és jelenlegi tagjai között számos olyan személyiség található, akinek személye a kultúrához, a filmművészethez, illetve a tömegkommunikációhoz, a média világához köthető.

A Jászi Oszkár Páholy alakulásakor az első főmester - az azóta, 2006-ban örök keletre távozott - Jeli Ferenc filmrendező, forgatókönyvíró, festőművész volt. Őt követte a főmesteri székben egy író, műfordító, ezután a média világának, majd a kultúra képviselője, következett, őt az építészet képviselője követte, majd jelenleg, ismét a tömegkommunikáció képviselője a páholy főmestere.

A páholy tagjai közül többen távoztak az örök keletre az elmúlt húsz év során. Emlékezzünk meg Jeli Ferencről, Furman Imréről és Oravetz Péterről.

Nekünk, a pontosan egyszáz évvel ez előtti főmester, Jászi Oszkár kései utódainak, komoly felelősségünk van a szabadkőműves hagyományok továbbvitelében, átörökítésében. Hiszen közös a munkánk, és közös a felelősségünk is az emberiség nehezen épülő templomának építése, a durva kő csiszolása közben. A felelősségünk abban áll, hogy kövessük az ősi hagyományokat, járuljunk hozzá a szabadkőművesség hármas - Szabadság, Egyenlőség, Testvériség - jelszavának minél teljesebb megvalósulásához, hogy

„múltunk hamvából sarjadjon jövőnk”! S, hogy „Bölcsesség emelje épületünket! Erő tartsa fenn! És Szépség ékesítse!” 

Sokat kell még tevékenykednünk ahhoz, hogy

„Békesség uralkodjék a földön!” Szeretet az emberek között!”, s „Öröm szívünkben”

Nagyon boldog szülinapot kívánok páholyunknak, s kívánom, ahogy mondani szokás, minimum „bis 120” évig álljon fenn páholyunk!

Budapest Keletén. 2011. november 23.

---

Forrás: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/11/fomesteri-koszonto-jaszi-oszkar-paholy.html

Megjelent "A varázsfuvala" könyv és CD - Világhíres operák 3.

A varázsfuvola: Mozart elárulja társait

• Metropol
• 2011-11-23 08:24

Ha neveletlen operanézők lennénk, már azon fönnakadhatnánk, hogy mit szaladgál az a fiatalember a kígyó elől, és egyáltalán: hogy került oda az a nagy kígyó, és miért pont az, miért nem más, mondjuk egy oroszlán, ha már valami elől menekülni kell.

De nem akadunk fönn, sőt örülünk, hogy az irodalmi fikció jelenkori akció- és romantika-központú világában itt van nekünk egy tündérmese, vagy mi.

A mű sikerének egyik titka a többféle értelmezési lehetőség. Olyan terület ez, amelyen igazán otthon érzik magukat az irodalmárok. Beszélhetünk a felnőtté válás drámájáról, a jó és rossz szimbólumokkal zsúfolt eposzi küzdelméről, vágyak, zaklatott rémképek kivetüléséről, szabadkőműves tanmeséről, vagy egyszerű bohózatról. S ez utóbbi ötlet nem megvetendő, ha meggondoljuk, hogy Mozart a darabot egy külvárosi színház egyszerű közönsége elé szánta. Bőven van hát mit tapintani, és a szexről még nem is beszéltünk. A műfaj kérdése sem egyszerűbb: ha úgy vesszük, opera, de ha amúgy, akkor vígopera, sőt, daljáték.

Szóval Tamino herceg menekül a számtalan lélektani, etnográfiai, filozófiai stb. elemzésre alkalmat nyújtó óriáskígyó elől, de az Éj királynőjének udvarhölgyei megölik a kígyót, ezzel megmentik Taminót. Papagenót, a madarászt pedig megbüntetik, mert azt füllenti, hogy ő a megmentő. Az Éj királynője felajánlja lánya, Pamina kezét a hercegnek, ha kimenekíti Sarastro palotájából. A motívum elterjedtebb sárkányos változatát, ha máshonnan nem, hát a Shrekből ismerik a mai gyerekek is. Tamino és Papageno elindul, sorra veszi a kalandokat, majd  a fiatalok, Tamino és Pamina találkoznak és egymásba szeretnek. Papagenónak meg ott van Papagena. Taminónak és Paminának még az obligát próbákat is ki kell állnia. Közben Sarastróról kiderül, nem is ő a megtestesült gonoszság, épp ellenkezőleg, az Éj királynője viszont annál aggasztóbb jellemvonásokat kezd mutatni.

A fiatalok végül bebizonyítják, hogy méltóak egymás szerelmére és a nagyvilág, illetve a közönség türelmére, győz a jóság és a bölcsesség. Ez a fajta diadal is utalás a szabadkőművességre – Mozart maga is páholytag volt –, ami némi zavart okozhat az értelmezésben, tekintve, hogy a szabadkőművesség a világnak ezen a részén, amelyen mi lakunk, bizonyos folklórokban egyet jelent a nemzetet megrontó nemzetközi összeesküvéssel. Olyasféle mondjuk, mint egy nagy-nagy pénzügyi szervezet. De van olyan elmélet, amely szerint A varázsfuvolával Mozart éppen kigúnyolja, de legalábbis elárulja a szabadkőműveseket, és ők ezért megharagudtak rá.

Védjegye az Éj királynője

Miklós Erika tizenévesen atletizált, majd egy baleset miatt abba kellett hagynia a versenyzést, kedvtelésből az éneklés felé fordult. Alig három év elteltével, 19 évesen – minden idők legfiata­labb­jaként – szerződtették a Magyar Állami Operaházhoz. 1992-ben Hamari Júlia meghívta brüsszeli koncertjére Mester és jövő címmel, ez volt első külföldi fellépése. Még ebben az évben lehetősége adódott elénekelni Mannheimban Mozart Varázsfuvolájának az Éj királynője szerepét, amely később a védje­gyévé vált. Nemzetközi karrierje ezek után gyorsan ívelt felfelé.

1996-ban külföldre ment, tanulni vágyott. Előbb Philadelphiában (Academy of Vocal Arts), azután Milánóban (Milánói Scala) képezte magát ösztöndíjasként. 1999-ig volt tagja a Magyar Állami Operaháznak, ahol a szoprán szerepek egész sorát énekelte. Miklósa Erika Mozart Varázsfuvolájának Éj királynőjeként a világ összes jelentős színpadán fellépett, Londontól New Yorkig. Különleges hangjával meghódította a világot, nemzetközi meghívások tömkelegével és 300 előadással a háta mögött ő lett a legkeresettebb művész ebben a szerepben. 2004-től szerződése van a New York-i Metropolitan Operaházba. Az opera műfaja mellett szívesen kalandozik a musical és az operett világába is, számos gálakoncert főszereplője.

Mozart élete

1791. december 5-én halt meg Wolfgang Amadeus Mozart, a temetésére alig ment el valaki. Csodagyerek volt, kisgyerekként fejedelmek előtt zongorázott. Már komoly zeneszerzőként gyakran kellett elviselnie Bécsben az udvaroncok orvtámadásait, az udvari főzenész, Salieri intrikáit. Jól keresett, ám szórta a pénzt és végül nyomorban halt meg. A Varázsfuvolát Emanuel Schikaneder, a Freihaustheater igazgatója rendelte meg nála. Mozart 1791 tavaszán kezdte a munkát. Versenyt futott az idővel, egészsége egyre rosszabb lett, dep­ressziós rohamoktól szenvedett, rettegett a haláltól, és közben dolgozott. A Varázsfuvola szeptember 30-i bemutatóján még ő vezényelt, a következő előadáson is, de
a többit nem vállalta. A mű Mozart egyik leg­jobb operája: a hangok, a dallamok követik a cselekmény formálódását, köz­ben az egész végtelen egyszerűnek tűnik, olyannak, amilyennek egy daljáték­nak kell lennie.

Könyvsorozat

A 21 kötetes sorozat ­a Metropol és a Kossuth Kiadó közös vállalkozása. A kötetek nem kerül­nek könyvesbolti forgalomba. Az újságárusoknál megve­heti Mozart A varázsfuvola című operájáról szóló könyvet és CD-t, 1590 forintért.
Előfizethet a kiadónál is: www.kossuth.hu és www.metropolkonyvtar.hu

---

Forrás: http://www.metropol.hu/kultura/cikk/811168

Raffay Ernő könyveinek bemutatója Aradon

A szabadkőművesség

Ha érdekes a téma, ha ismert az előadó, bárhol, bármely időpontban szép számmal összegyűlnek az aradi magyar érdeklődők. Az elmúlt héten mindkét feltétel adott volt, hiszen Raffay Ernő professzor úr neve ismert, a Maros-parti városban is tartott már előadást, a szabadkőművesség pedig nagyon sok laikusnak, de történésznek is megmozgatja a fantáziáját. Mert hosszú ideje titokzatosság lengi körül a liberális gondolkozás szabad terjesztésére alakult szervezetet, ezért sok történelmi esemény, politikai gyilkosság hátterében meglapul az összeesküvés-elmélet, s abba óhatatlanul bekerülnek a szabadkőművesek is. (Nem véletlen, hogy az előadó Szabadkőművesek Trianon előtt című könyve rövid idő alatt négy kiadást ért meg, angol fordítása nemsokára kerül a könyvpiacra.)

A fentiekért telt meg zsúfolásig a belvárosi református templom imaterme.
Az est házigazdája, Baracsi Levente tiszteletes nem véletlenül jegyezte meg bevezető szavaiban, hogy maga sem tudja hova helyezni a mozgalmat, hiszen egyházellenessége miatt el kell vetnünk, de soraiban olyan neveket is találunk, mint Ady Endréé, avagy Makkai Sándor református püspöké. Az est moderátora, Borbély Zsolt Attila, Raffay Ernő két legutóbbi könyve (a fentebb említett mellett most jött ki a nyomdából a Harcoló szabadkőművesség című, a katolikus egyház elleni küzdelmet taglaló kiadványa) kapcsán tette fel kérdéseit.
Nem szándékom taglalni mindazt, ami az egy órai előadás, majd pedig a kérdésekre adott válaszok során elhangzott. Talán a legérdekesebb részlet, amely (valószínűleg) igen sok magyar érdeklődését felkelti, az a Tisza István meggyilkolásának momentuma. Felmerült ez annak a kérdésnek a taglalásánál, hogy mi lett volna, ha nem Károlyi Mihály kerül kormányfőnek 191 őszén. Mert közvetlenül a gyilkosság előtt alakult meg a Károlyi-kormány, amelynek három minisztere és négy államtitkára is szabadkőműves volt. A Tisza Istvánt kivégzett héttagú különítményből pedig ketten voltak a budapesti páholy tagjai. Bár a szólásmondás szerint a történelemben nincs ha, Raffay Ernő véleménye az, hogy igenis el kell játszani a gondolattal, hogy a történelem másképpen is alakult volna. Magyarország történelme mindenképpen, ha Tisza István lesz a miniszterelnök, ha a hadsereget nem fegyverzik le az országárulók, ha a tanácsköztársaság nem hoz az ország élére egy bolsevik kormányt.
Ezért volt érdekfeszítő Raffay Ernő előadása, s ezért érdemes elolvasni már megjelent, s megjelenés előtt álló könyveit.

---

Forrás: http://hetiujszo.hhrf.org/?p=4953

A budapesti Tolerancia és Testvériség Páholy évfordulója

20 éves a budapesti Tolerancia és Testvériség Páholy

Bensőséges ünnepség keretében, több mint 200 külföldi és magyarországi szabadkőműves jelenlétében ünnepelte a budapesti Tolerancia és Testvériség Páholy megalakulásának huszadik évfordulóját.

Az ünnepi találkozón mintegy száz fős francia, megközelítőleg ötven fős belga, több mint húsz fős osztrák szabadkőműves delegáción kívül jelen voltak többek között a svájci, a svéd, a bolgár, illetve a cseh szabadkőműves rendek képviselői is.

Az ünnepségen megjelent az egész Európában jelenlévő és működő Le Droit Human szabadkőműves rend nagymestere, aki meleg szavakkal köszöntötte a magyarországi szabadkőműves testvéreket, a Tolerancia és Testvériség Páholy tagjait.


Az ünnepségen részt vett a Le Droit Human nagymesterén és számos vezetőjén kívül több ország és szabadkőműves rend nagymestere, illetve páholyok főmesterei, így többek között a magyarországi Napraforgó Páholy főmestere is.

A Testvériség és Tolerancia Páholy főmestere a huszadik évforduló kapcsán tartott üdvözlő beszédében kiemelte, hogy rendjük "összegyűjti a különböző embereket, "egyesíteni azt ami szétszóródott", a célból, hogy együtt gondolkodva és tevékenykedve fejlődjék az egyén és az eszmeiség, a társadalmi gondolkodás és cselekvés."
Majd hozzátette: "Mi is hordozzuk azt a három irányzatot, amely a nyugati gondolkodás fontos része: az ógörög laikus hagyományt, a zsidó-keresztény kultúrkört, a Felvilágosodás filozófiáját, ebben is különösen az Emberi és Polgári Jogok Deklarációját, amely megköveteli, hogy az az egész emberiségre legyen érvényes, és amely tételesen leszögezi az emberiség egyetemlegességének dimenzióját." Beszédét ekként zárta: "Közös munkánk az emberiség Templomának egyre folytatódó nagy építkezésén mindannyiunkat gazdagít és hozzájárul ahhoz, hogy a Szabadság, Egyenlőség és Testvériség, a Szépség, az Erő és a Bölcsesség ragyogjanak az emberiség boldogulásának érdekében."

Az ünnepségen a különböző rendek és páholyok képviselői üdvözölték a Tolerancia és Testvériség Páholy huszadik születésnapját és adták át országaik, rendjeik, páholyaik "születésnapi ajándékát".
A magyar szabadkőművesség képviseletében üdvözlőbeszédet mondott a Magyar Nagyoriens Nagypáholy nagymesterének helyetteseként a Jászi Oszkár Páholy főmestere, aki kiemelte, hogy a

 "Tolerancia és Testvériség páhollyal egyidős, a huszadik "születésnapját" a közeljövőben ünneplő Jászi Oszkár Páholy, már alakulásakor is hasonló célokat tűzött ki, hiszen  a  Jászi Oszkár Páholy célja a magyar és európai társadalom, a politikai, gazdasági, kulturális folyamatok elemzése." A Jászi Páholy főmestere átadta a Magyar Nagyoriens Nagypáholy Szövetségi Tanácsának születésnapi jókívánságait, és beszédének befejezéséül annak a reményének adott hangot, hogy a szabadkőművesség  "hasznos lehet egy-egy társadalmi probléma megoldásában." A Jászi Oszkár Páholy főmestere a páholy tagjai nevében további sikeres építkezést kívánt a Tolerancia és Testvériség páholy tagjainak.

Bejegyezte: Jászi Oszkár Szabadkőműves Páholy dátum: 14:56

---

Forrás: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/11/20-eves-budapesti-tolerancia-es.html

A Varázsfuvola Nyíregyházán

Látomás szerelemről, művészetről

Varázsfuvola

„Operát Nyíregyházán? No, ne már!…” – gondolhatták  sokan, amikor híre ment, mire készül a színház. A bemutató azonban őket is meggyőzhette: valami egészen különleges született. Valami különleges, jobb híján opera-játéknak nevezett alkotás, amely Mozart  Varázsfuvolájának egyedi olvasata. 

Tasnádi Csaba rendezése (stylist: Lakatos Márk), rendkívül dekoratív előadás. Nem fejti meg Mozart titkát, inkább mintha Spike Hughes-szal vallaná: a Varázsfuvola „olyan páratlan művészi élményt jelent, amely végső titkait soha, még saját halhatatlansága utolsó percében sem tárja fel”.

Ezrek szívében

Az új bemutató vakmerő kísérlet. Vakmerő, mert csaknem három órás terjedelmével műfajok határán mozog. Mozart harmóniái, amelyek – David Crains szerint – „ezrek és milliók eszében és szívében élnek”,  most a nyíregyháziak számára válnak elérhetővé. A Tasnádi Csaba és csapata misszióként vállalta, hogy a szabolcsi emberekkel, akik közül kevesen jutnak el a budapesti Operaházba, megismertesse azt a zenét, amely „súrol valami leírhatatlant, valami létezésen túli örömöt és csodát” (Stefan Siegert).

Sarastro is szerelmes

E rövid írásban lehetetlen a libretto és a nyíregyházi változat azonosságait és különbségeit elemezni. (Csak néhány példa: a librettista Schikaneder szerint „Tamino pompás japán vadászöltözetben” jelenik meg. „Kezében íj, nyila nincs”. Ez magyarázza a kitűnő Pásztor Pál különös jelmezét, s ezért van nála a fuvolákból hajlított, íjra emlékeztető szerkezet. Vagy például: a keleti helyszínekhez, s a tündérmesékhez vonzódó  Schikaneder tüzet, vizet, zsínórpadról leeresztett hölgyeket és fiúkat, élő oroszlánokat írt elő. Ezek helyett olykor mozgást szimuláló, olykor nonfiguratív vetített háttér látható. (Az előadás mintha vállalná  némely Mozart-monográfusnak azt a véleményét, hogy maga Sarastro is szerelmes Paminába…) Az Ernei Júlia fordítása alapján készült szövegkönyv (konzultáns: Sediánszky Nóra), a klasszikus és kortárs tánc elemeit egyaránt felhasználó, sajátos koreográfia (Ladányi Andrea), az olykor Bosch-képeket felhasználó asszociatív háttérvetítés (animáció: Szöllősi Géza, Bánki Ákos, video: Keserue Zsolt), a hatásos hangeffektek (Borlai Gergő) alkotó módon járulnak hozzá Mozart világának maivá tételéhez.

Posztmodern látomás

Az izgalmas táncokban akadnak korábbról ismert „ladányizmusok”, s néha az ének hosszabb, mint amit az aktuális koreográfia ki tud tölteni. (A játék egy fontos pontján a folyton éhes Papageno (Rák Zoltán) Mozarttá változik, s madaraival együtt valamiféle revü részesei lesz…) A főszereplő Budai Zsófi, aki kecses hajlékonysággal teremti meg a szűzies Paminát. Sarastrot, a főpapot Horváth László Attila kellő bölcsességgel és szigorral, Papagénát Kuthy Patrícia kellő humorral és bájjal állítja elénk. Nagyidai Gergely a gonosz Monostatosként, Horváth Margit az Éj királynőjeként remekel. Az ő szolgái-segítői Jenei Judit, Fridrik Noémi és Barta Éva. Ügyesen alakít több szerepet Horváth Sebestyén és Varga Balázs. A Varázsfuvola nemcsak Mozart művészetének summázata, hanem összegzi Ladányi Andrea és Tasnádi Csaba talentumának eredőit is. A szabadkőműves s a maga idejében politikai utalásokkal rendelkező, eklektikus meséjű, német nyelvű hangfelvételen megszólaló opera kezükben a művészet és a szerelem posztmodern, a nézők aktivitására is számító látomásává vált.
- Karádi Zsolt -

---

Forrás: http://www.szon.hu/latomas-szerelemrol-muveszetrol/1839036

Bemutatták Raffay Ernő legújabb könyvét

Harcoló szabadkőművesség

Iochom Zsolt 2011. november 10., csütörtök 11:10 | Legutolsó módosítás: 2011. november 10., csütörtök 12:37

Bemutatták Raffay Ernő legújabb könyvét

Telt ház köszöntötte szerda este Raffay Ernő történészt Csíkszeredában, a Csíki Játékszín Hunyadi László Kamaratermében, ahol legújabb kötete, a Harcoló szabadkőművesség kapcsán válaszolt Borbély Zsolt Attila kérdéseire.

Raffay Ernő történész Borbély Zsolt Attila kérdéseire válaszol

Borbély Zsolt Attila közíró, az EMNT Országos Elnökségének tagja köszöntötte a történészt, akinek tollából olvashattuk a Trianon titkai című könyvet is. Raffay Ernő több év publikációs szünet után két kötetet is megjelentetett a szabadkőművességgel kapcsolatosan. „Mi adta az érdeklődést a szabadkőművesség iránt?” – hangzott el a kérdés.
Raffay örömmel nyugtázta, hogy világéletében azzal foglalkozhatott, ami érdekelte: hogyan történhetett meg a régi magyar királyság feldarabolása, és immár negyven éve fontos témája Trianon. „Mindig csak a franciákat és a románokat szidjuk Trianonnal kapcsolatosan, holott ők csak a saját érdekeiket próbálták érvényesíteni, nem kevés sikerrel. Így kezdtem el kutatni, hogy vannak-e belső okai az ország szétcsonkolásának” – fogalmazott a történész, aki három fő okot emelt ki: a történelmi Magyarország területén kevés volt a magyar (az 1910-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 54,5 százaléka), a parlamenti obstrukció (nem fogadtak el szükséges törvényeket), valamint a szabadkőművesség tevékenysége.
Az Országos Levéltárban végzett kutatásaiból kiderült, hogy a szabadkőművességnek igen komoly szerepe volt Trianon kapcsán. A másfél órás beszélgetés során kitértek az alig egy hónapja megjelent kötet fő témájára is, a szabadkőművesség küzdelmére a katolikus egyházzal szemben. Korabeli dokumentumokat idézett a szerző: „A katolikus egyházat nem csak materiálisan kell meggyengíteni, hanem meg kell szüntetni a lelkek fölötti hatalmát. Ez azt jelenti, hogy az összes magyar iskolában, főiskolában és egyetemen meg akarták szüntetni a hittanoktatást” – fűzte hozzá Raffay Ernő.

Az eddig megjelent két kötet mellett jövőre újabb két könyvet ígért a szerző

A könyv bemutatóján az is elhangzott, hogy további két kötetet tervez megjelentetni a szerző. A harmadik kötet a politizáló szabadkőművességről szól majd, és a tervek szerint jövő májusban jelenik meg, míg a negyedik kötet őszre esedékes, és a szabadkőművesek háború alatti tevékenységét vizsgálja majd.

---

Forrás: http://www.szekelyhon.ro/hirek/muvelodes/harcolo-szabadkomuvesseg

Raffay Ernő könyveinek bemutatója Aradon

Raffay Ernő könyveinek bemutatója

A szabadkőművesség nem pártpolitikai kérdés

 

Jámbor Gyula

Szerda, 2011. november 09., 15.12

Amikor Baracsi Levente lelkész házigazdaként üdvözölte a belvárosi református templom imatermét megtöltő közönséget és Raffay Ernő történészt, a bemutatandó kötetek szerzőjét, bevallotta: maga is nagy érdeklődéssel várja az oly vitatott témával, a szabadkőművességgel foglalkozó előadást.
A Borbély Zsolt Attila által moderált találkozóra három könyvét hozta el a szerző – Balkáni birodalom, Szabadkőművesek Trianon előtt, Harcoló szabadkőművesség –, s mint a címből is kiderül: ez utóbbi kettő foglalkozik a szabadkőművesség kérdésével. (Az első Nagy-Románia létrejöttével.) Raffay Ernő azonban elmondta: további két könyvet is tervez a témáról, amelyek a következő esztendőkben jelennek meg.
Raffay professzor – aki fontos könyvet írt Trianon titkai címmel – látszólag messziről indulva közelítette meg a kérdést. Elmondta: levéltári kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy Trianonhoz külső és belső okok vezettek. A belső okok közt három kérdéscsoport szerepel: a történelmi Magyarország területén kevés volt a magyar (az 1910-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 54,5 százaléka), a parlamenti obstrukció (nem fogadtak el szükséges törvényeket), végül a szabadkőművesség. Raffay Ernő véleménye szerint az őszirózsás forradalomban hatalomra jutott, Károlyi Mihály vezette kormány volt Magyarország első szabadkőműves kormánya a céhhez tartozó három miniszterével és négy államtitkárával (bár maga Károlyi gróf nem volt szabadkőműves). A szabadkőművesek érintettségét látja Tisza István gróf, volt miniszterelnök 1918. október 31-én délután (Károlyi hatalomra jutásának napján) bekövetkezett meggyilkolásában is (a héttagú gyilkos csoport tagjai közül kettő szabadkőműves volt), bár a későbbi vizsgálat nem mutatott ki közvetlen összefüggést.
A moderátor kérdésére válaszolva Raffay Ernő elmondta: bár történelmietlennek tartják a „mi lett volna, ha” kérdést, igenis meg kell vizsgálni a lehetőségeket. A Károlyi-kormány parancsot adott a még harcképes magyar csapatoknak az erdélyi városok ellenállás nélküli feladására, a Tanácsköztársaság pedig beteljesítette a tragédiát.
A jelenlegi szabadkőművességről – amelyről csak néhány szó hangzott el – annyit tudtunk meg, hogy ma a világon mintegy 3 millió tagja van (ebből 1,5 millió az Egyesült Államokban), Magyarországon pedig ezerre tehető a számuk. Végül Raffay Ernő megjegyezte: a szabadkőművesség nem pártpolitikai kérdés, vannak hívei a jobb- és baloldalon is.
A találkozó végén a történész könyveit dedikálta.

---

Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/a_szabadkomuvesseg_nem_partpolitikai_kerdes.php

Bemutatták Raffay Ernő legújabb könyvét - Harcoló szabadkőművesség - Küzdelem a katolikus egyház ellen

Történelem-könyv-bemutató
Bemutatták Raffay Ernő legújabb könyvét

Budapest, 2011. november 3., csütörtök (MTI) - Bemutatták Raffay Ernő legújabb, Harcoló szabadkőművesség - Küzdelem a katolikus egyház ellen című könyvét csütörtökön Budapesten. A szerző kiemelte: a magyarországi szabadkőművesek iratai között egyetlen olyan sincs, amely azt bizonyítaná, hogy ők feldarabolni akarták volna az országot 1918-ban, az viszont igaz, hogy a hatalmat át akarták venni.

A Zugló a nemzetért - modernkori történelmünk programsorozat keretében zajlott könyvbemutatón a történész megjegyezte, összesen három szabadkőműves miniszter és négy államtitkár került a végrehajtó hatalomba a monarchia 1918-as bukása után.
Raffay Ernő rámutatott: 1921-ben és 1950-ben is betiltották a szabadkőművességet, iratanyagukat azonban mindkét időszakban megmentették. Mivel Rákosi Mátyás pártfőtitkár a XX. század elején a szabadkőművesek által támogatott Galilei Kör tagja volt, tovább engedte működni a szabadkőműveseket, mint a többi civil szervezetet - tette hozzá.
Kitért arra, hogy a páholyok tagjainak száma az első világháború alatt 7500-ra emelkedett. Tíz alaptörvényt fogalmaztak meg 1886-ban, ezek között szerepeltek kezdetben az önképzés és a humanitárius cselekedetek, amelyek viszont a XIX-XX. század fordulóján háttérbe szorultak.
Elmondta, a szabadkőművesek később szorgalmazták az iskolák államosítását, "támadást indítottak a keresztény egyházak ellen", és megfogalmazták: "meg kell szüntetni a katolikus egyház lelkek feletti hatalmát", azaz meg kell szüntetni a kötelező hitoktatást, és azt is hangoztatták, hogy "az egyházakat tartsák el a híveik".
A könyv bemutatóján arról is beszélt, hogy összesen négy kötetet szeretne írni a szabadkőművességről, ez a mostani, 300 oldalas munka a sorban a második. A következő, harmadik kötet a politizáló szabadkőművességről szól majd, és a tervek szerint jövő tavasszal jelenik meg, míg a negyedik kötetet egy év múlva adják ki, és a szabadkőművesek háború alatti tevékenységét taglalja majd.
Rozgonyi Zoltán, Zugló alpolgármestere (Fidesz-KDNP) utalt arra, egy éve jelent meg Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című kötete, amelynek folytatása a mostani könyv. A kiadvány segítségével megismerhetővé válik a szabadkőművesek tevékenysége, illetve "jobban meg lehet érteni a magyarság tragikus közelmúltját" - közölte.
Szakács Árpád, a könyvet kiadó Kárpátia Stúdió vezetője elmondta: céljuk, hogy feltámasszák a konzervatív történetkutatást, és az "hasonló státusba kerüljön, mint a Horthy-korban". Az általuk immár három éve megjelentetett Nagy Magyarország című történelmi magazin pedig azt szeretné sugallni, hogy "létezik egy Kárpát-medencei sorsközösség" - fogalmazott.
Azt is célként jelölte meg, hogy a társadalom "felfedezze az elfeledett Kárpát-medencei történelmet". Megemlítette, hogy kiemelkedő lapszámot ért el a Szlovákiával foglalkozó kiadványuk, illetve kiadtak egy különszámot a Délvidékről, valamint magazinjaikhoz saját kialakítású térképeket is mellékelnek.

ben \ ksb \ bti \ blz

MTI 2011. november 3., csütörtök 18:21

---

Forrás: http://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=142147&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1