Nők szabadkőműves páholyokban

Nők szabadkőműves páholyokban

1991.11.19. 10:42

(MTI-Panoráma) - Ellentétben a legtöbb európai országgal,
Nagy-Britanniában még ma sem engedélyezik nők felvételét a
szabadkőműves páholyokba. Hogy miért? Nos, a magyarázatot William
Makepeace Thackeray (1811-1863) Sznobok könyve (1848) című írásában
találhatjuk meg. Ebben a nagy angol író elbeszéli, hogy miként
szegte meg az íratlan törvényt egyik nagy-nagynénje és lett
életfogytiglan tagja a Bungayban (Suffolk grófság) valamikor
működött Királyi Rózsakeresztes Páholynak.
Az történt ugyanis, hogy a derék hölgy kiváncsiságában ki akarta
deríteni, mi mehet végbe abban a szabadkőműves nagypáholyban,
amelynek férje ura is tagja volt. Elrejtőzött tehát az épületben, de
amikor az óra tizenegyet ütött és a nagymester éppen hozzá akart
kezdeni egy novicius beavatásához, a lady úgy megrettent a
félelmetes zajoktól, hogy magáról megfeledkezve előbújt
rejtekhelyéről. Mit volt mit tenni, akarva nem akarva, azon nyombam
felvették a szabadkőműves páholy tagjainak sorába.
A dolog azonban nem maradt következmény nélkül, és mivel minden
szabadkőműves lidércnyomásos álma volt, hogy nők is a tagsághoz
tartozhatnak, ezért már öt évvel az első angliai nagypáholy
megalakulása után, 1723-ban szigorú rendelkezést hoztak, amelynek
értelmében ,,a páholyok tagjai sorába felvett személyeknek jó
erkölcsű és őszinte, meglettkorú férfiaknak kell lenniük; jobbágyok
és nők nem lehetnek a páholyok tagjai,,. Ezzel törvénybe iktatták az
emberiség felének kirekesztését a szabadkőműves páholyokból és ezt a
rendelkezést Angliában a 19. században még meg is erősítették,
kimondván, hogy ,,nők, nyomorékok és rabszolgák nem vehetők fel
páholytagnak,,.
A nők azonban - gondolhatjuk - Európa-szerte nehezen nyugodtak
bele ebbe a kirekesztésbe. Mária Terézia császárnő állítólag egy
alkalommal férfiruhát öltött, hogy titokban kifürkéssze, mit is
csinálhat férje, Lotharingiai Ferenc a bécsi szabadkőműves
páholyban. Párizs, London és Velence utcai színpadain a XVIII.
században egyre másra játszottak darabokat - a nézők nem kis
gyönyörűségére -, amelyek azt firtatták, vajon sikerül-e a nőknek
bejutniuk a beavatott férfiak körébe?

Franciaországban az enciklopédisták lankadatlanul harcoltak a
nők egyenjogúságáért, és alighogy az országban elterjedt a
szabadkőművesség a XVIII. század harmincas éveiben, máris sorra
alakultak az úgynevezett adopciós páholyok, amelyekbe férfiak és nők
egyaránt beléphettek. ,,Tout le monde en est,, (Mindenki benne van)
- állapította meg 1781-ben Marie Antoinette: XVI. Lajos udvarában
minden nő, akinek rangja és neve van, sietett belépni a páholyokba.
Az ancien régime alatt a női szabadkőművesség példátlan virágzásnak
indult, és 1775-ben a legtekintélyesebb francia páholy, a ,,Grand
Orient,, jóváhagyta a de Saisseval márki által kezdeményezett
adopciós páholy, a ,,La Candeur,, megalakítását.
A példát gyorsan követték más felvilágosult európai országok is.
Ausztriában 1780. óta lehettek nők tagjai szabadkőműves páholyoknak.
Különösen a kíváncsi arisztokrata hölgyek szorgalmazták
felvételüket. Csak Anglia, a szabadkőművesség bölcsője nem tágított
elutasító álláspontjától - az ortodox angol nagypáholy mind a mai
napig elutasítja a női vagy vegyes páholyokat, s ,,eretnekeknek,,
tekinti azokat a szabadkőműveseket, akik ilyeneket elismernek.
Franciaországban, ahol a forradalom zűrzavarában eltűnni
látszott a szabadkőművesség, az első császárság idején nyomban
feléledt az adopciós gyakorlat. Feljegyezték, hogy Josephine
császárné 1805-ben jelen volt egyik udvarhölgyének beavatásán.
Egyébként azonban egyre ritkábban fordult elő, hogy bátor nők
kiharcolták felvételüket férfi páholyokba, mint például Xaintrailles
tábornok felesége, aki a konzulátus ideje alatt századosi rangban
szolgált a lovasságnál, vagy Helene Hadik-Barkóczy grófnő, akit a
magyar hatóságok, mint családjának utolsó sarját, ,,férfivé,,
nyilvánították.
És mi a helyzet napjainkban? Németországban mintegy 500 nő a
tagja vegyes szabkőműves páholyoknak, s a CATENA nevű
fedőszervezeten keresztül szoros kapcsolatban állnak franciaországi,
hollandiai, ausztriai, olaszországi, svédországi, angliai, chilei és
más országbeli asszonytársaikkal. A vegyes rítus (rite mixte),
amelyet követnek, alapvetően megfelel az autentikus klasszikus
szabadkőművességnek. +++
1991. november 18.
(A Die Zeit alapján.)