Hírek, események a szabadkőművességgel kapcsolatosan

Könyvbemutató a Romkertben - Raffay Ernő: Harcoló szabadkőművesség

2012-01-25T07:05:00.001+01:00

Könyvbemutató a Romkertben – A katolikus egyház ellen

Debrecen – Raffay Ernő mutatta be új, Harcoló szabadkőművesség – Küzdelem a katolikus egyház ellen című könyvét kedden a debreceni Romkertben.

„A tudományos munka zömében eddig soha nem publikált levéltári forrásokkal mutatja be azt, hogyan alakul át az 1890-es évektől a szabadkőműves szervezet, amelynek egyetlen fő célja: a keresztény magyar állam megdöntése. Miután ennek egyik legfőbb támasza a katolikus egyház, így soha nem látott küzdelemben próbálják ellehetetleníteni, lejáratni és megsemmisíteni a legnagyobb keresztény erőt. Megtudhatjuk, kik állnak a küzdelem élén és hátterében, kik lesznek a szövetségeseik” – ajánlják a könyvet.
HBN

Forrás: http://www.haon.hu/konyvbemutato-a-romkertben-a-katolikus-egyhaz-ellen/1890709

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2012/01/konyvbemutato-raffay-erno-harcolo.html

Mozart Varázsfuvolája a gyerekek számára

2012-01-23T00:00:00.007+01:00

Az opera világába kalandozik a Jókai Színház

2012. január 23.

Mozart talán legnépszerűbb, legismertebb operáját, a Varázsfuvolát viszi színre február 21-én a Jókai Színház Dorotty Szalma rendezésében. A felnőtteknek szóló művet most zenei átiratokkal gyermekek számára alakítja át a teátrum.

Mozart Varázsfuvolája gazdag szimbólumrendszerével, zseniális zenéjével, változatos karaktereivel egyaránt magán hordozza a nagyopera, a vígopera és a daljáték műfaji sajátosságait. A mű Mozart egyik leggyakrabban előadott operája, hiszen a sokrétű mondanivaló számos értelmezést tesz lehetővé. A szabadkőművesség szimbolikáját is merészen használó műalkotást felnőttek számára írta a szerző, ám az ábrázolt varázslatos mesevilág lehetővé teszi a darab gyermekek számára is befogadható formába öntését.

Egyedülálló produkció születik a teátrum színpadán, hiszen a Jókai Színház először kísérletezik az opera műfajával. Mozart remekműve azonban, ha nem is teljesen átalakítva, de más formában jelenik majd meg a deszkákon, a társulat tagjainak közreműködésével. Gulyás Levente olyan zenei világba helyezte az operát, mely közelebb hozhatja majd a fiatalokat is ehhez a műfajhoz. Dorotty Szalma rendező pedig egy mesevilágot felépítve a jó és a rossz küzdelmét, a tisztaság, a szerelem győzelmét helyezte előtérbe koncepciója megalkotásakor. Pamina (Gubik Petra) és Tamino (Gulyás Attila) egy varázslatos világban küzdenek meg a gonosszal, melyben állatszerű lények segítik és hátráltatják őket. Így például a Papagenot alakító Csomós Lajos kakashoz, míg a Papagenát megformáló Kara Tünde kakaduhoz hasonlító lényként lép a színpadra. Rátkai Erzsébet jelmeztervező elmondta: ember és állatfigura határán szeretné elhelyezni ezeket a karaktereket.

Az Éj királynője és Sarastro szerepét vendégművészek, operaénekes alakítják majd az előadásban. Ezek az alakok egy felsőbbrendű világ figuráiként más hangon, szélsőséges magasságokban és mélységekben szólalnak meg a színpadon. Az operairodalom egyik legnehezebb koloratúrszoprán szerepét Fábry Gabriella énekli majd, Sarastrot pedig Gábor Géza, valamint Altorjay Tamás formálja meg. A szimbolikus elemekkel átszőtt díszlet Mira János tervei alapján készül.

Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=952&articleID=321718&ctag=articlelist&iid=1

Papageno a metrón

2012. január 26. | Sz. Kovács Viktória

Gőzerővel folynak a Varázsfuvola című darab próbái a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán: Dorotty Szalma rendezésében, február 21-én mutatja be színházunk a mesevilágba ágyazott, gyerekeknek készülő Mozart-operát. Ám, hogy a felnőtt nézők se maradjanak ki a jóból, nekik a Papageno a metrón című Zalán Tibor-darab próbái kezdődtek el, mely szintén Dorotty Szalma rendezésében kerül színre.

A készülő munkát egyelőre szinte teljes titok és homály fedi. A színpadi tér feltehetően egy metromegálló (lehet, -szerelvény), ahol, a feltételezhető cselekmény szerint, utazás közben találkozik férfi és nő. Egyikük egy Papagenót játszó madárruhás színész, a másikuk pedig a megállóban ücsörgő punk-lány. A történet állítólag a rendezőnő személyes élményéből indul ki, bár lehet, ez nem is olyan fontos. A néző az előadás során talán beleshet a kulisszák mögé is, felvillanásokra láthatja a Varázsfuvola Papagenoját megjelenítő operabariton színházi létezését, avagy, pechsorozatát tíztől kettőig. Annyit elárultak az egyeztető próbán az érdeklődőknek is az alkotók, hogy sokat fog énekelni a darabban a Papagenót alakító színész, és sok szerepben lesz látható a punk-lány.
Egy darab a budapesti születésű, Bécsben élő Dorotty Szalma rendezésében, Zalán Tibor szövegével, mely sok szempontból kollektív alkotás lesz (a zongoránál Sági Balázs) –, Komáromi Anett és Kelemen Dániel kettősével. Lehet, hogy ritka színházi csemegében lesz ismét részünk?
A kérdés, persze, nyitva marad február végéig: hogy kerül a madárruhás Papageno a metróba? Akkor majd minden kiderül – talán. A munka mindenesetre az egyeztető próbával, a nyilvánosság teljes kizárásával, elkezdődött…

Forrás: http://jokaiszinhaz.hu/papageno-a-metron

Kapcsolódó galéria: http://jokaiszinhaz.hu/papageno-a-metron-egyezteto-proba

Raffay Ernő könyveiről

2012-01-05T20:38:00.002+01:00

Szabadkőművesek a katolikus egyház ellen

2012, január 5 - 20:38

A hazai ateista-liberális szabadkőművesek legfélelmetesebb ellensége a magyar római katolikus egyház volt, s bár a magyar kormányoknak kötelességük lett volna, de ideológiai megkötöttségük miatt nem léptek föl a magyar államiságot egyre durvábban támadó szabadkőművesség ellen – nyilatkozta lapunknak Raffay Ernő történész, aki legújabb sikerkönyvében tárgyilagosan és levéltári dokumentumokra alapozva írt a titkos szervezet magyarországi tevékenységéről.

– Korábbi könyvében – Szabadkőművesek Trianon előtt – hosszasan kifejtette, hogy a szabadkőművesség korántsem volt egységes, viszont a páholyoknak törvény tiltotta a politikai megnyilvánulásokat, így mérsékeltek és radikálisok ideig-óráig megfértek egymás mellett. Mi a különbség a két irányzat között?

– A magyar királyi belügyminiszter 1886 januárjában, amikor törvényesen engedélyezte a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nevű szabadkőműves szervezet működését, két tiltást iktatott az engedélyező okiratba: a politikai és a vallási ügyekkel való foglalkozást. E tiltások megszegése először figyelmeztetést, majd súlyosabb esetben a szervezet betiltását helyezte kilátásba. A Symbolikus Nagypáholy az egyik alaptörvényében mondta ki, hogy a magyarországi szabadkőművesség „filozófikus, filantrópikus és progresszív” szervezet. Ténykérdés, hogy a hazai szabadkőművesek az 1890-es évek elejéig elsősorban filozofikussággal (eszmei, ideológiai önképzéssel) és filantrópikussággal (emberbaráti cselekedetek szervezésével és lebonyolításával) foglalkoztak. A „progresszivitás” (ők így mondták a társadalom gyökeres átalakítására törekvő politikai tevékenységüket) az egyházpolitikai törvénycsomag képviselőházi fölvetésekor, az 1890-es évek első felében kezdett előtérbe kerülni. A szabadkőműves páholyokban ekkoriban alakult ki a társadalmi-politikai radikalizmus, amelyben ez a kifejezés a magyar politikai élet gyökeres átalakítását célozta az általános, titkos választójog bevezetésével. A nagy támadás ekkor kezdődött a római katolikus egyház anyagi és „lelkek fölötti” hatalma ellen. A huszadik század első évtizedének végén Jászi Oszkár újra akarta írni a magyar történelmet a történelmi materializmus szemléletmódja alapján, sőt e radikális ateisták a hittan tanítását az összes magyarországi iskolában meg akarták szüntetni. A magukat radikálisnak vagy progresszívnek nevező szabadkőművesek csökkentették vagy teljesen megszüntették a filozófikus és filantrópikus munkájukat, s szinte kizárólag a (kormány által tiltott) politikai és vallási kérdésekkel kezdtek foglalkozni. Az Ön által említett mérsékelt és radikális irányzat a háború kirobbanása előtti húsz évben egymás mellett élt azzal a változással, hogy a mérsékeltek szervezeten belüli aránya az idő múlásával csökkent, az egyre agresszívebbé váló radikálisoké pedig egyre növekedett. A radikalizmus fogalma ebben az összefüggésben a magyar, keresztény nemzetállam elleni egyre erőszakosabb támadást jelenti.

– A XIX-XX. század fordulóján a szabadkőművesség Magyarországon humanitárius célokat, az egyén és közösség segítését, jobbítását megfogalmazó, igencsak tagolt társadalmi, vallási és etnikai rétegek csoportosulásaiból állt. A keresztény istenkép ha másként nem is, de a formulákban, az eskükben, a Biblia megjelenésében ott rejtőzködött a páholyokban. Legújabb könyvében az egyház – elsősorban a katolikusok – elleni szabadkőműves „háborúról” ír. Honnan indult ki, és mivel magyarázható ez az olthatatlan ellenszenv a páholyok részéről?

– Valóban, az első szabadkőművesek 1867 után még a páholyt vezető főmester asztalára tették a Bibliát. A keresztények szent könyvének levételét az 1870-es években egy ateista magyar arisztokrata, bizonyos Csáky gróf javasolta. Itt indult a kereszténység elleni ellenszenv, majd harc: alapvető oka az addigra kiüresedő, atesistává váló liberalizmus eszmerendszere. Ehhez jött a századforduló körüli évtizedekben a hazai szabadkőműves szervezet személyi állományának zsidó többségűvé válása. A zsidó nemzetiségű ember ha istenhívő (azaz izraelita) is volt, érthető módon nem érzett semmi közösséget a római katolikus egyházzal. Sőt, félelmet érezhetett, hiszen több római pápa keményen bírálta a terrorista, Róma-ellenes szabadkőművességet. Magyarországon persze a kimondottan szabadkőműves terrorizmus csak később és elszórtan jelentkezett (Pogány József többekkel együtt meggyilkolja Tisza István grófot). Az ateista zsidó pedig együtt az ateista magyarral „természetes” ellenségének érezte a legerősebb keresztény egyházat.

– Az 1910-es évekre a radikálisok térnyerése, a régi vágású „idealista kőművesek” térvesztése, illetve a vallásos és hívő tagokkal szembeni cinizmus olvasható ki a dokumentumokból és levélváltásokból. Kínossá válik, ha valaki hívő keresztény?

– Egyre kínosabbá vált, amikor a keresztényellenes, radikális szabadkőműves támadásokra egyes páholyokban – ahol még erősek a hívő keresztények pozíciói – keresztény szabadkőművesek reagáltak. Mai kifejezéssel szólva „lemucsaizták” ezeket a hívő szabadkőműveseket a saját „testvéreik”, azok az ateista liberálisok, akik egyszerűen felsőbbrendűnek tartották magukat. Sok keserűséget s még több kilépést okoztak ezekkel a támadásokkal a hívő szabadkőművesek között, s így további teret nyertek az ateista radikálisok. A szabadkőműves szervezeten belül is kialakult a keresztények lebecsülésének, kigúnyolásának módszertana. Úgy tűnik, mintha ezt abból a célból csinálták volna, hogy mielőbb kiüldözzék a keresztényeket a szervezetből, s minél előbb homogén társasággá váljanak.

– Miért a katolikus egyház volt a legnagyobb szálka a szabadkőművesek szemében?

– Az akkori egyetemes római katolikus egyház bizony erőteljesen védekezett a nemzetközi, ateista szabadkőműves szervezet tevékenysége ellen. Nemcsak az ismétlődő pápai, hanem a helyi katolikus érsekek és püspökök tevékenységére is utalok. Éppen e könyvemben ismertetem az egri érsek egyik, védekező jellegű megnyilatkozását, amelyben alattomosnak nevezi a hazai szabadkőművesek munkálkodását. Úgy tűnik, a szabadkőművesek egészen egyszerűen féltek a katolikus egyháztól, mert ez volt a legerősebb lehetséges és tényleges ellenfelük az ideológiai küzdelemben. A magyar liberális kormányok, bár kötelességük lett volna, de ideológiai (liberális) megkötöttségük és korlátaik miatt nem léptek föl a magyar államiságot egyre durvábban támadó szabadkőművesség ellen. A hazai ateista-liberális szabadkőművesek kétségtelenül legfélelmetesebb ellensége a magyar római katolikus egyház volt, amiből logikusan következett, hogy a katolikus egyházat kellett meggyöngíteni mind a saját erő megnövelése, mind a keresztény erő meggyöngítése céljából.

– Ha vallásellenesek voltak, akkor miért nem támadták a többszázezer vallásos izraelitát is?

– Logikus kérdés. Egyrészt azért nem, mert a radikális szabadkőművesek egy része maga is vallásos izraelita volt. Érdekes, hogy amikor például az egyik nagyváradi, erősen progresszív páholytag elhalálozott, az egész ottani hitközség meggyászolta, nagy izraelita temetést rendeztek, mert ez így természetes és emberi. Csak az a dolog szépséghibája, hogy ezzel egy időben az ottani keresztényeknek nem adták meg a tiszteletet, hanem reggeltől estig kritizálták, sőt pocskondiázták őket. Másrészt azért sem támadták a vallásos zsidókat, mivel az izraelita egyház nem volt megtalálható a radikális, ateista, zsidó szabadkőművesek ellenségképében. Az ilyen világszemléletű szabadkőműveseknek nem állt érdekében az izraelita egyház és híveinek támadása.

– A protestáns egyházi vezetők hogyan viszonyultak a katolikus egyház elleni támadáshoz?

– A jövő nyár elején megjelenő „Politizáló szabadkőművesség” című könyvemben elemzem a protestáns egyházak és a szabadkőművesség kapcsolatait. Most röviden csak annyit, hogy az evangélikus és unitárius egyház lelkészei közül elenyésző számmal voltak a szabadkőműves szervezet tagjai. Nem így a reformátusság. Szabadkőműves volt (most csak név nélkül mondom) egy debreceni református püspök, akinek halála után a temesvári református, egyben szabadkőműves lelkészt akarták püspökké választatni. Szabadkőműves volt a debreceni református teológia rektora, tehát annak az intézménynek a lelki és adminisztratív vezetője, ahol a lelkészeket képezték. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy számos református lelkész, református gimnáziumi igazgató és tanár, református teológiai tanár és világi, de szellemileg és pozícionálisan vezető szerepet betöltő református vallású polgár is belépett a szabadkőművesség soraiba. Ugyanakkor szintén az igazsághoz tartozik, hogy a legjobbak néhány év tagság után kiléptek. Közéjük tartozik a későbbi nagy református püspök, Ravasz László (1910-1917 között szabadkőműves) vagy például Sulyok István nagyváradi református lelkész, aki majd Trianon után a megalakuló Királyhágómelléki Református Egyházkerület alapító, első püspöke lesz (1900-1912 között páholytag). Ők bizony (szemben túl sok református lelkésszel) Jászi Oszkár helyett Jézus Krisztust választották.

– A páholyok tagságának egy része nem nézte jó szemmel az egyre inkább nyíltan politizáló, radikális „kőművesek” szándékait. Ráadásul nem egy közülük egyházi tisztségviselő volt. Némi túlzással, de „skizofrén” a helyzet.

– Tény, hogy a magyar érdek mentén működő szabadkőművesek létszáma egyre kevesebb. 1911 áprilisában mondotta a képviselőházban Huszár Károly (aki majd 1919. november végén kereszténypárti miniszterelnök lesz), hogy a magyarországi szabadkőművesség a hazai zsidóság érdekvédelmi harci szervezete a keresztény magyarság ellen. Huszárnak sajnos igaza van: mondatának tartalmát a levéltárban megmaradt ún. páholy-anyakönyvek adatai, valamint a radikális páholyok egyre durvább támadásai a magyar keresztény állam ellen egyaránt bizonyítják. Ugyanakkor a szabadkőműves szervezetben maradtak olyan tagok vagy páholyok, amelyek sajátos, nemzeti érdeket képviselő utóvédharcot folytattak a progresszívekkel. A jövő tavasszal megjelenő könyvemben mutatom be tevékenységüket.

– Hogyan tudtak végül a radikális szabadkőművesek felülkerekedni? Mennyire befolyásolta ezt, hogy évről évre több zsidó lépett be a szervezetbe? Hogyan tekinthetünk a zsidóságra ebben a küzdelemben?

– Összefüggés állapítható meg a szabadkőműves személyi állomány századforduló utáni rohamosan zsidó többségűvé válása, valamint a keresztény magyar állam elleni támadások között. Személy szerint ízléstelennek tartom a magyar keresztény állam elleni támadást azok részéről, amely őket (vagy a déd- és nagyszüleiket) nagylelkűen befogadta. Ha szabad ezt a viselkedést egy későbbi párhuzammal megvilágítanom: a XX. század végén és a XXI. század elején éppen azok támadják és pocskondiázzák legerősebben Horthy Miklóst, akiknek Horthy mentette meg az apját vagy nagyapját. Csúnya ügy ez, ám megvannak e gátlástalanul erkölcstelen viselkedésnek az okai. Ezt majd egy másik beszélgetésben fejteném ki.

– A radikális szabadkőművesek egyház elleni harcai, a társadalom zilálódása mennyiben játszhattak szerepet az 1918-1920 közötti „elitek” tehetetlenségében és/vagy tudatos rombolásában? Igazolhatóak Dömötör Mihály belügyminiszter érvei, amellyel betiltotta a szabadkőműves szervezetet?

– Károlyi Mihály gróf hárompárti koalíciós kormányának hatalomra kerülése többtényezős folyamat következménye. E kormány Magyarország első olyan végrehajtó hatalma volt, amelynek miniszterei és államtitkárai között szociáldemokraták és „polgári demokraták” szerepeltek. E két csoport között létezett legalább egy fontos összekötő kapocs: mind a Jászi és (többek között Ady) által alapított Országos Polgári Radikális Párt, mind a szociáldemokraták között ott voltak a (zömmel a Martinovics páholyba tartozó) radikális szabadkőművesek. Károlyi kormányában legalább három miniszter és négy államtitkár volt radikális szabadkőműves, s nem túlzás annak kimondása, hogy Károlyi, a „vörös gróf” kormánya hazánk első szabadkőműves kormánya. E kormány rendelte el a hadsereg visszavonását a cseh-román-szerb általános támadás idején. Ez önmagában minősítené Károlyiék tevékenységét, de elmondható, hogy az ország összeomlasztása és tönkretétele e (szabadkőműves) kormány számlájára írandó. Megítélésem szerint nagyobb a felelősségük, mint a kommunista diktatúráé, amely elsősorban nem okozója, hanem betetőzője volt Magyarország fölbomlasztásának. Dömötör belügyminiszter tehát megalapozottan oszlatta föl s tiltotta be a szabadkőművesség működését.

– Ha jól tudom, a szabadkőművesekről folytatott tudományos munkáját folytatni kívánja, és még két kötetet írna a témában.

– Valószínűleg 2012 májusában jelenik meg következő könyvem Politizáló szabadkőművesség címmel. E vaskos szakkönyv, csakúgy, mint az eddigiek, szigorúan levéltári források elemzésével mutatja be a hazai szabadkőműves szervezet sokrétű tevékenységét 1908-1914 között. Végül 2012 őszén jelenik meg a negyedik monográfiám e témában (a címét még nem tudom), amely 1914-től az 1920. májusi betiltásig követi nyomon e szervezet tevékenységét.

– Mit gondol, milyen szerepet töltenek be napjainkban a hazai szabadkőműves páholyok?

– Nem tudom levéltári-irattári pontossággal megítélni, mert most is titokban működnek. Viccesnek tartom (bár inkább tragikus), amikor látom az Országgyűlésben vitatkozni, jobb- és baloldali pártalapon a szabadkőműveseket, akik pedig esténként testvérnek szólítják egymást. Annyi bizonyos, hogy a most Budapesten működő Martinovics páholy vezetői ott szónokolnak több kormányellenes tüntetésen, de azt nem mondják meg az őket hallgató demokratáknak, hogy ők – szabadkőművesek.

Takács Veronika
(Az írás a Bar!kád hetilapban jelent meg)

barikad.hu

Forrás: http://barikad.hu/szabadk%C5%91m%C5%B1vesek_katolikus_egyh%C3%A1z_ellen-20120105

Raffay Ernő könyvbemutatója Váradon

2011-12-13T17:00:00.002+01:00

Harcoló szabadkőművesség

Raffay Ernő legújabb, Harcoló szabadkőművesség, Küzdelem a katolikus egyház ellen című kötetének bemutatására került sor december 13-án, a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében.

A bemutató elején Török Sándor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei elnöke a következőképpen jellemezte Raffay-t: „Az írót a történelmi hűséghez való ragaszkodás jellemzi, a nemzeti érdekeket tartja szem előtt, de nem hallgat el semmit, nem udvarol senkinek, vállalja nemzetét és véleményét.” Raffay Ernő elmondta, hogy a szabadkőművességről eddig két kötete jelent meg, jövőre a polcokra kerül a harmadik könyve a Politizáló szabadkőművesség címmel, és még tervez megjelentetni egy kötetet ugyanebben a témában. „Könyveimben azt szeretném feltárni, hogy mi történt Magyarországgal? Mert nem csak a románokban kell keresnünk a hibát, igaz találunk bennük is, hanem a magyarokban is. A román szándék és a magyar ostobaság oda vezetett, hogy Magyarország feldarabolódott. Könyveimben arra keresek választ, hogy a Trianon előtt működő szabadkőműves páholyok mennyire járultak hozzá a belső ellenállás csökkentéséhez”- fejtette ki az író, aki legújabb Harcoló szabadkőművesség, Küzdelem a katolikus egyház ellen című könyvében részletesen dokumentálja a radikális páholyok tevékenységét, különösen pedig a nagyváradi László király páholy tevékenységét.

Szabadkőművesek

A könyv írásához Raffay levéltári anyagokat használt fel. Érdekességként elmondta, hogy más országok szabadkőművességéről szóló dokumentumokat nem lehet kutatni, csak a magyarországi iratok hozzáférhetők, mivel Magyarországon két alkalommal (1920, 1950) tiltották be a szabadkőműves páholyok működését, és ekkor az összes kapcsolódó iratot begyűjtöttek. A magyarországi szabadkőművesekre, saját megállapításuk szerint a következők jellemzőek: filozofikusak, filantropikusak (humanitárius cselekedeteket hajtottak végre) és a progresszivitás hívei. Raffay könyve ez utóbbi jellemvonás céljáról szól. A bemutatón ismertette a szabadkőművesek progresszív célrendszerét, amellyel a társadalmat át akarták alakítani. A célrendszer első pontjaként a politikai szerkezet átalakítását említette. „Az általános választójog bevezetését hangoztatták a kétcenzusos választójoggal szemben, ami szerintem a legnagyobb ostobaság, mivel az iskolázatlan, munkanélküli elemek szavazatát még most is meg lehet venni aprópénzért”- magyarázta.

Célrendszer

A szabadkőművesek célrendszerének második pontja a nemzeti és történelmi tudat átalakítása. Harmadik pontként a katolikus egyház gazdasági és lelkek feletti hatalmának megszüntetéséről beszélt, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó célt, az iskolák államosítását, a vallásórák beszüntetését említette. „A szabadkőművesek tevékenységükkel nem szétdarabolni szerették volna az országot, hanem minden szempontból uralni”- tette hozzá összegzésként Raffay Ernő. Nagy József Barna, az EMNT Partium régió elnökének kérdésére, hogy vajon vannak-e szabadkőművesek a magyarországi és helyi pártokban, az író nem válaszolt konkrétan, csupán egy nevet említett, Mesterházy Attiláét, az MSZP elnökének nevét. „A politikusok beszéde alapján meg lehet állapítani, ki tartozik a szabadkőművesek közé és ki nem, abból, hogy milyen beszédelemeket, frázisokat használnak.” A hatalmas érdeklődést övező könyvbemutató dedikálással zárult. Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség című könyve megvásárolható az Illyés Gyula Református Könyvesboltban, ára 55 lej.

Erdélyország

Az est folyamán Szakács Árpád, az Erdélyország című folyóirat lapigazgatója bemutatta a történelmi magazin legújabb: a Doberdói pokol, valamint a Hunyadi című lapszámait. A lapigazgató a magazin tevékenységéről is beszélt. Elmondta, hogy a folyóirat azokat az elhallgatott eseményeket szeretné feltárni szakértők segítségével, amelyek a Kárpát-medencében történtek.
Nagy Noémi

Forrás: http://www.erdon.ro/harcolo-szabadkomuvesseg/1863174

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/12/konyvbemutato-raffay-erno-harcolo_13.html

A Jászi Oszkár páholy megalakulásának 20. évfordulója

2011-11-23T19:00:00.002+01:00

20 éves a Jászi Oszkár páholy

November 23-án ünnepi, rituális banketten ünnepelte a Jászi Oszkár páholy 20 éves fennállását.
Az alapítók közül sokan távoztak már az élők sorából, de a köztünk maradtak felelevenítették a páholy alapításának körülményeit és egyéb adomákat. A Jászi Oszkár páholy A Magyarorsazági Nagyoriens egyik alapítópáholya volt, létét többek között a párizsi Martinovics páholynak köszönheti. Első főmestere a néhány éve Örök Keletre távozott Jeli Ferenc filmrendező, képzőművész volt.

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/45

Örömtaps a húsz esztendős Jászi Oszkár Páholy születésnapi bankettjén

Ünnepélyes, rituális bankett keretében, örömtapssal ünnepelte a Jászi Oszkár Szabadkőműves Páholy, megalakulásának huszadik évfordulóját.

A huszadik évfordulót megünneplő, megható, bensőséges ünnepségen részt vettek a páholy jelenlegi vezetőin, és aktív tagjain kívül néhányan olyanok is, akik jelen voltak a Páholy születésénél, húsz esztendővel ezelőtt.
A banketten ugyancsak részt vett a Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy Nagymestere, illetve a Nagypáholyban működő testvérpáholyok képviselői, valamint a magyarországi szabadkőművesség korelnöke is.

Az ünnepség résztvevőit a Jászi Oszkár Páholy jelenlegi főmestere köszöntötte, aki ünnepi beszédében rövid ismertetést adott a páholy húsz éves történetéről.
(A főmesteri köszöntő ide kattintva elolvasható.)
A páholy történetének felidézésében többen is aktívan vettek részt. A szabadkőműves hagyományok szerinti „agapé” során, egy rendkívül jó hangulatú beszélgetés keretében, többen is – anekdotázva – emlegették fel a múlt eseményeit.

Forrás: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/11/oromtaps-husz-esztendos-jaszi-oszkar.html

Főmesteri köszöntő a Jászi Oszkár Páholy megalakulásának 20. évfordulója alkalmából

1991őszén néhány szabadkőműves mester gondolt egy nagyot, s az ősi hagyományokhoz híven megalapította a Jászi Oszkár néven, a mai napig, s remélem még nagyon sokáig működő páholyt, Budapest keletén.

Ebben az első mondatban található, önmagukban is lényeges állítások közül kiemelkedik egy rendkívül fontos kitétel, nevezetesen: Budapest Keletén.
Ennek a két szónak az ad különös jelentőséget, hogy Magyarországon a huszadik században többször is betiltották a szabadkőművességet.
A „Magyarország Nagy-Oriense Nagypáholy” 1886-ban egyesült a „Magyarországi Jánosrendi Nagypáhollyal” „Magyarországi Symbolikus Nagypáholy” néven. Az egyesült Nagypáholyt 1919-ben előbb a Tanácsköztársaság, majd 1920-ban a Horthy rendszer tiltotta be. 1945-ben az újjáalakult Magyarországi Symbolikus Nagypáholy az ún. Jánosrendi páholyokat élesztette újjá, de 1950-ben politikai nyomásra munkáit beszüntette.

A szabadkőműves hagyományok azonban csak Budapest keletén nem élhettek tovább, de az emigrációban, Párizsban élő magyar szabadkőművesek 1956 nyarán elkezdték a magyar szabadkőművesség újjászervezését. Ily módon, a magyar történelem egyik emlékezetes napján 1956. november 4.-én, újjá alakult a Magyarországon betiltott Martinovics Páholy, a „Grande Loge de France” kebelén. S innentől kezdve több mint harminc éven keresztül ez a magyar nyelvű szabadkőműves páholy volt a magyar szabadkőművesség hagyományainak letéteményese.

Magyarországon, Budapest Keletén, 1989 nyári napfordulóján gyulladt újra fény egy magyar szabadkőműves páholyban. Ezt követően még egy kis időnek el kellett telnie ahhoz, hogy a Magyarországi Nagyoriens Nagypáholy újjáalakítása megtörténhessen. Erre ténylegesen, az akkor jelenlévők elmesélése alapján, 1992 év elején került sor. Ehhez azonban meg kellett alakulnia a Martinovics Páholyon kívül még más páholyoknak is. Ily módon Szeged Keletén megalakult az „Universum”, illetve Budapest Keletén a „Tolerancia és Testvériség”, és a „Humanitas” páholyok mellett a „Leonardo da Vinci”, és a mi páholyunk a „Jászi Oszkár” nevét viselő páholy is. E két páholy története során évekig közösen dolgozott.

Sajnos az irattárban nem találtuk meg a Jászi Oszkár Páholy fénygyújtásról szóló építészeti rajzot. Az azonban okmányokkal bizonyítható, hogy 1991. augusztus 12.-i végzésével, a Fővárosi Bíróság a Magyarországi Nagyoriens szervezetet az 1989. évi II. törvény 15. §-ának /1/ bekezdése alapján 3850. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette. Ehhez a tényhez pedig alapvetően szükséges volt a magyarországi páholyok megalakulása, így a Jászi Oszkár Páholy fénygyújtása is.

A páholy egyik alapítója, későbbi főmestere, amikor a páholy elnevezéséről kérdeztem így válaszolt:

„A név választásánál a fő szempont a Párizsban még működő Martinovics páhollyal "rokoni" kapcsolat kinyilvánítása volt. Ennek azért is van jelentősége, mert a Magyar Nagyoriens Nagypáholy megalakulásakor a Martinovics Páholy még a Grande Loge de France-hez tartozott, párizsi székhellyel.”

Hiszen, s ezt én teszem hozzá Jászi Oszkár a Martinovics Páholy egykori főmestere meghatározó személyisége volt a magyar szabadkőművességnek.

Pontosan száz évvel ezelőtt választották meg páholyunk névadóját, Jászi Oszkárt az akkori Martinovics Páholy főmesterévé. 1911-ben, székfoglaló beszédében azt mondta,

„a szabadkőművesség fontos és számottevő eszköze lehet Magyarországon az emberi haladásnak.”

Mi, Jászi kései utódai hasonlóan vélekedünk. Azt gondoljuk, hogy páholyunk kiemelkedő célja az emberi haladás, a magyar és európai társadalom, politikai, gazdasági, kulturális folyamatainak elemzése. Hiszünk abban, hogy hasznosak lehetünk egy-egy társadalmi probléma megoldásában.

A páholy tagjai között, annak megalakulása óta, túlnyomó többségben voltak az olyan személyiségek, akik gondolkodásukkal, szemléletmódjukkal, mindennapi tevékenységük során, ezer szállal kötődtek a társadalom problémáihoz. A páholy korábbi és jelenlegi tagjai között számos olyan személyiség található, akinek személye a kultúrához, a filmművészethez, illetve a tömegkommunikációhoz, a média világához köthető.

A Jászi Oszkár Páholy alakulásakor az első főmester - az azóta, 2006-ban örök keletre távozott - Jeli Ferenc filmrendező, forgatókönyvíró, festőművész volt. Őt követte a főmesteri székben egy író, műfordító, ezután a média világának, majd a kultúra képviselője, következett, őt az építészet képviselője követte, majd jelenleg, ismét a tömegkommunikáció képviselője a páholy főmestere.

A páholy tagjai közül többen távoztak az örök keletre az elmúlt húsz év során. Emlékezzünk meg Jeli Ferencről, Furman Imréről és Oravetz Péterről.

Nekünk, a pontosan egyszáz évvel ez előtti főmester, Jászi Oszkár kései utódainak, komoly felelősségünk van a szabadkőműves hagyományok továbbvitelében, átörökítésében. Hiszen közös a munkánk, és közös a felelősségünk is az emberiség nehezen épülő templomának építése, a durva kő csiszolása közben. A felelősségünk abban áll, hogy kövessük az ősi hagyományokat, járuljunk hozzá a szabadkőművesség hármas - Szabadság, Egyenlőség, Testvériség - jelszavának minél teljesebb megvalósulásához, hogy

„múltunk hamvából sarjadjon jövőnk”! S, hogy „Bölcsesség emelje épületünket! Erő tartsa fenn! És Szépség ékesítse!”

Sokat kell még tevékenykednünk ahhoz, hogy

„Békesség uralkodjék a földön!” Szeretet az emberek között!”, s „Öröm szívünkben”

Nagyon boldog szülinapot kívánok páholyunknak, s kívánom, ahogy mondani szokás, minimum „bis 120” évig álljon fenn páholyunk!

Budapest Keletén. 2011. november 23.

Forrás: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/11/fomesteri-koszonto-jaszi-oszkar-paholy.html

Megjelent "A varázsfuvala" könyv és CD - Világhíres operák 3.

2011-11-23T08:24:00.001+01:00

A varázsfuvola: Mozart elárulja társait

Metropol
2011-11-23 08:24

Ha neveletlen operanézők lennénk, már azon fönnakadhatnánk, hogy mit szaladgál az a fiatalember a kígyó elől, és egyáltalán: hogy került oda az a nagy kígyó, és miért pont az, miért nem más, mondjuk egy oroszlán, ha már valami elől menekülni kell.

De nem akadunk fönn, sőt örülünk, hogy az irodalmi fikció jelenkori akció- és romantika-központú világában itt van nekünk egy tündérmese, vagy mi.

A mű sikerének egyik titka a többféle értelmezési lehetőség. Olyan terület ez, amelyen igazán otthon érzik magukat az irodalmárok. Beszélhetünk a felnőtté válás drámájáról, a jó és rossz szimbólumokkal zsúfolt eposzi küzdelméről, vágyak, zaklatott rémképek kivetüléséről, szabadkőműves tanmeséről, vagy egyszerű bohózatról. S ez utóbbi ötlet nem megvetendő, ha meggondoljuk, hogy Mozart a darabot egy külvárosi színház egyszerű közönsége elé szánta. Bőven van hát mit tapintani, és a szexről még nem is beszéltünk. A műfaj kérdése sem egyszerűbb: ha úgy vesszük, opera, de ha amúgy, akkor vígopera, sőt, daljáték.

Szóval Tamino herceg menekül a számtalan lélektani, etnográfiai, filozófiai stb. elemzésre alkalmat nyújtó óriáskígyó elől, de az Éj királynőjének udvarhölgyei megölik a kígyót, ezzel megmentik Taminót. Papagenót, a madarászt pedig megbüntetik, mert azt füllenti, hogy ő a megmentő. Az Éj királynője felajánlja lánya, Pamina kezét a hercegnek, ha kimenekíti Sarastro palotájából. A motívum elterjedtebb sárkányos változatát, ha máshonnan nem, hát a Shrekből ismerik a mai gyerekek is. Tamino és Papageno elindul, sorra veszi a kalandokat, majd a fiatalok, Tamino és Pamina találkoznak és egymásba szeretnek. Papagenónak meg ott van Papagena. Taminónak és Paminának még az obligát próbákat is ki kell állnia. Közben Sarastróról kiderül, nem is ő a megtestesült gonoszság, épp ellenkezőleg, az Éj királynője viszont annál aggasztóbb jellemvonásokat kezd mutatni.

A fiatalok végül bebizonyítják, hogy méltóak egymás szerelmére és a nagyvilág, illetve a közönség türelmére, győz a jóság és a bölcsesség. Ez a fajta diadal is utalás a szabadkőművességre – Mozart maga is páholytag volt –, ami némi zavart okozhat az értelmezésben, tekintve, hogy a szabadkőművesség a világnak ezen a részén, amelyen mi lakunk, bizonyos folklórokban egyet jelent a nemzetet megrontó nemzetközi összeesküvéssel. Olyasféle mondjuk, mint egy nagy-nagy pénzügyi szervezet. De van olyan elmélet, amely szerint A varázsfuvolával Mozart éppen kigúnyolja, de legalábbis elárulja a szabadkőműveseket, és ők ezért megharagudtak rá.

Védjegye az Éj királynője

Miklós Erika tizenévesen atletizált, majd egy baleset miatt abba kellett hagynia a versenyzést, kedvtelésből az éneklés felé fordult. Alig három év elteltével, 19 évesen – minden idők legfiatalabbjaként – szerződtették a Magyar Állami Operaházhoz. 1992-ben Hamari Júlia meghívta brüsszeli koncertjére Mester és jövő címmel, ez volt első külföldi fellépése. Még ebben az évben lehetősége adódott elénekelni Mannheimban Mozart Varázsfuvolájának az Éj királynője szerepét, amely később a védjegyévé vált. Nemzetközi karrierje ezek után gyorsan ívelt felfelé.

1996-ban külföldre ment, tanulni vágyott. Előbb Philadelphiában (Academy of Vocal Arts), azután Milánóban (Milánói Scala) képezte magát ösztöndíjasként. 1999-ig volt tagja a Magyar Állami Operaháznak, ahol a szoprán szerepek egész sorát énekelte. Miklósa Erika Mozart Varázsfuvolájának Éj királynőjeként a világ összes jelentős színpadán fellépett, Londontól New Yorkig. Különleges hangjával meghódította a világot, nemzetközi meghívások tömkelegével és 300 előadással a háta mögött ő lett a legkeresettebb művész ebben a szerepben. 2004-től szerződése van a New York-i Metropolitan Operaházba. Az opera műfaja mellett szívesen kalandozik a musical és az operett világába is, számos gálakoncert főszereplője.

Mozart élete

1791. december 5-én halt meg Wolfgang Amadeus Mozart, a temetésére alig ment el valaki. Csodagyerek volt, kisgyerekként fejedelmek előtt zongorázott. Már komoly zeneszerzőként gyakran kellett elviselnie Bécsben az udvaroncok orvtámadásait, az udvari főzenész, Salieri intrikáit. Jól keresett, ám szórta a pénzt és végül nyomorban halt meg. A Varázsfuvolát Emanuel Schikaneder, a Freihaustheater igazgatója rendelte meg nála. Mozart 1791 tavaszán kezdte a munkát. Versenyt futott az idővel, egészsége egyre rosszabb lett, depressziós rohamoktól szenvedett, rettegett a haláltól, és közben dolgozott. A Varázsfuvola szeptember 30-i bemutatóján még ő vezényelt, a következő előadáson is, de
a többit nem vállalta. A mű Mozart egyik legjobb operája: a hangok, a dallamok követik a cselekmény formálódását, közben az egész végtelen egyszerűnek tűnik, olyannak, amilyennek egy daljátéknak kell lennie.

Könyvsorozat

A 21 kötetes sorozat a Metropol és a Kossuth Kiadó közös vállalkozása. A kötetek nem kerülnek könyvesbolti forgalomba. Az újságárusoknál megveheti Mozart A varázsfuvola című operájáról szóló könyvet és CD-t, 1590 forintért.
Előfizethet a kiadónál is: www.kossuth.hu és www.metropolkonyvtar.hu

Forrás: http://www.metropol.hu/kultura/cikk/811168

Raffay Ernő könyveinek bemutatója Aradon

2011-11-21T10:00:00.001+01:00

A szabadkőművesség

Ha érdekes a téma, ha ismert az előadó, bárhol, bármely időpontban szép számmal összegyűlnek az aradi magyar érdeklődők. Az elmúlt héten mindkét feltétel adott volt, hiszen Raffay Ernő professzor úr neve ismert, a Maros-parti városban is tartott már előadást, a szabadkőművesség pedig nagyon sok laikusnak, de történésznek is megmozgatja a fantáziáját. Mert hosszú ideje titokzatosság lengi körül a liberális gondolkozás szabad terjesztésére alakult szervezetet, ezért sok történelmi esemény, politikai gyilkosság hátterében meglapul az összeesküvés-elmélet, s abba óhatatlanul bekerülnek a szabadkőművesek is. (Nem véletlen, hogy az előadó Szabadkőművesek Trianon előtt című könyve rövid idő alatt négy kiadást ért meg, angol fordítása nemsokára kerül a könyvpiacra.)

A fentiekért telt meg zsúfolásig a belvárosi református templom imaterme.
Az est házigazdája, Baracsi Levente tiszteletes nem véletlenül jegyezte meg bevezető szavaiban, hogy maga sem tudja hova helyezni a mozgalmat, hiszen egyházellenessége miatt el kell vetnünk, de soraiban olyan neveket is találunk, mint Ady Endréé, avagy Makkai Sándor református püspöké. Az est moderátora, Borbély Zsolt Attila, Raffay Ernő két legutóbbi könyve (a fentebb említett mellett most jött ki a nyomdából a Harcoló szabadkőművesség című, a katolikus egyház elleni küzdelmet taglaló kiadványa) kapcsán tette fel kérdéseit.
Nem szándékom taglalni mindazt, ami az egy órai előadás, majd pedig a kérdésekre adott válaszok során elhangzott. Talán a legérdekesebb részlet, amely (valószínűleg) igen sok magyar érdeklődését felkelti, az a Tisza István meggyilkolásának momentuma. Felmerült ez annak a kérdésnek a taglalásánál, hogy mi lett volna, ha nem Károlyi Mihály kerül kormányfőnek 191 őszén. Mert közvetlenül a gyilkosság előtt alakult meg a Károlyi-kormány, amelynek három minisztere és négy államtitkára is szabadkőműves volt. A Tisza Istvánt kivégzett héttagú különítményből pedig ketten voltak a budapesti páholy tagjai. Bár a szólásmondás szerint a történelemben nincs ha, Raffay Ernő véleménye az, hogy igenis el kell játszani a gondolattal, hogy a történelem másképpen is alakult volna. Magyarország történelme mindenképpen, ha Tisza István lesz a miniszterelnök, ha a hadsereget nem fegyverzik le az országárulók, ha a tanácsköztársaság nem hoz az ország élére egy bolsevik kormányt.
Ezért volt érdekfeszítő Raffay Ernő előadása, s ezért érdemes elolvasni már megjelent, s megjelenés előtt álló könyveit.

Forrás: http://hetiujszo.hhrf.org/?p=4953

A budapesti Tolerancia és Testvériség Páholy évfordulója

2011-11-20T14:56:00.002+01:00

20 éves a budapesti Tolerancia és Testvériség Páholy

Bensőséges ünnepség keretében, több mint 200 külföldi és magyarországi szabadkőműves jelenlétében ünnepelte a budapesti Tolerancia és Testvériség Páholy megalakulásának huszadik évfordulóját.

Az ünnepi találkozón mintegy száz fős francia, megközelítőleg ötven fős belga, több mint húsz fős osztrák szabadkőműves delegáción kívül jelen voltak többek között a svájci, a svéd, a bolgár, illetve a cseh szabadkőműves rendek képviselői is.

Az ünnepségen megjelent az egész Európában jelenlévő és működő Le Droit Human szabadkőműves rend nagymestere, aki meleg szavakkal köszöntötte a magyarországi szabadkőműves testvéreket, a Tolerancia és Testvériség Páholy tagjait.

Az ünnepségen részt vett a Le Droit Human nagymesterén és számos vezetőjén kívül több ország és szabadkőműves rend nagymestere, illetve páholyok főmesterei, így többek között a magyarországi Napraforgó Páholy főmestere is.

A Testvériség és Tolerancia Páholy főmestere a huszadik évforduló kapcsán tartott üdvözlő beszédében kiemelte, hogy rendjük "összegyűjti a különböző embereket, "egyesíteni azt ami szétszóródott", a célból, hogy együtt gondolkodva és tevékenykedve fejlődjék az egyén és az eszmeiség, a társadalmi gondolkodás és cselekvés."
Majd hozzátette: "Mi is hordozzuk azt a három irányzatot, amely a nyugati gondolkodás fontos része: az ógörög laikus hagyományt, a zsidó-keresztény kultúrkört, a Felvilágosodás filozófiáját, ebben is különösen az Emberi és Polgári Jogok Deklarációját, amely megköveteli, hogy az az egész emberiségre legyen érvényes, és amely tételesen leszögezi az emberiség egyetemlegességének dimenzióját." Beszédét ekként zárta: "Közös munkánk az emberiség Templomának egyre folytatódó nagy építkezésén mindannyiunkat gazdagít és hozzájárul ahhoz, hogy a Szabadság, Egyenlőség és Testvériség, a Szépség, az Erő és a Bölcsesség ragyogjanak az emberiség boldogulásának érdekében."

Az ünnepségen a különböző rendek és páholyok képviselői üdvözölték a Tolerancia és Testvériség Páholy huszadik születésnapját és adták át országaik, rendjeik, páholyaik "születésnapi ajándékát".
A magyar szabadkőművesség képviseletében üdvözlőbeszédet mondott a Magyar Nagyoriens Nagypáholy nagymesterének helyetteseként a Jászi Oszkár Páholy főmestere, aki kiemelte, hogy a

"Tolerancia és Testvériség páhollyal egyidős, a huszadik "születésnapját" a közeljövőben ünneplő Jászi Oszkár Páholy, már alakulásakor is hasonló célokat tűzött ki, hiszen a Jászi Oszkár Páholy célja a magyar és európai társadalom, a politikai, gazdasági, kulturális folyamatok elemzése." A Jászi Páholy főmestere átadta a Magyar Nagyoriens Nagypáholy Szövetségi Tanácsának születésnapi jókívánságait, és beszédének befejezéséül annak a reményének adott hangot, hogy a szabadkőművesség "hasznos lehet egy-egy társadalmi probléma megoldásában." A Jászi Oszkár Páholy főmestere a páholy tagjai nevében további sikeres építkezést kívánt a Tolerancia és Testvériség páholy tagjainak.

Bejegyezte: Jászi Oszkár Szabadkőműves Páholy dátum: 14:56

Forrás: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/11/20-eves-budapesti-tolerancia-es.html

A Varázsfuvola Nyíregyházán

2011-11-14T09:55:00.001+01:00

Látomás szerelemről, művészetről

Varázsfuvola

„Operát Nyíregyházán? No, ne már!…” – gondolhatták sokan, amikor híre ment, mire készül a színház. A bemutató azonban őket is meggyőzhette: valami egészen különleges született. Valami különleges, jobb híján opera-játéknak nevezett alkotás, amely Mozart Varázsfuvolájának egyedi olvasata.

Tasnádi Csaba rendezése (stylist: Lakatos Márk), rendkívül dekoratív előadás. Nem fejti meg Mozart titkát, inkább mintha Spike Hughes-szal vallaná: a Varázsfuvola „olyan páratlan művészi élményt jelent, amely végső titkait soha, még saját halhatatlansága utolsó percében sem tárja fel”.

Ezrek szívében

Az új bemutató vakmerő kísérlet. Vakmerő, mert csaknem három órás terjedelmével műfajok határán mozog. Mozart harmóniái, amelyek – David Crains szerint – „ezrek és milliók eszében és szívében élnek”, most a nyíregyháziak számára válnak elérhetővé. A Tasnádi Csaba és csapata misszióként vállalta, hogy a szabolcsi emberekkel, akik közül kevesen jutnak el a budapesti Operaházba, megismertesse azt a zenét, amely „súrol valami leírhatatlant, valami létezésen túli örömöt és csodát” (Stefan Siegert).

Sarastro is szerelmes

E rövid írásban lehetetlen a libretto és a nyíregyházi változat azonosságait és különbségeit elemezni. (Csak néhány példa: a librettista Schikaneder szerint „Tamino pompás japán vadászöltözetben” jelenik meg. „Kezében íj, nyila nincs”. Ez magyarázza a kitűnő Pásztor Pál különös jelmezét, s ezért van nála a fuvolákból hajlított, íjra emlékeztető szerkezet. Vagy például: a keleti helyszínekhez, s a tündérmesékhez vonzódó Schikaneder tüzet, vizet, zsínórpadról leeresztett hölgyeket és fiúkat, élő oroszlánokat írt elő. Ezek helyett olykor mozgást szimuláló, olykor nonfiguratív vetített háttér látható. (Az előadás mintha vállalná némely Mozart-monográfusnak azt a véleményét, hogy maga Sarastro is szerelmes Paminába…) Az Ernei Júlia fordítása alapján készült szövegkönyv (konzultáns: Sediánszky Nóra), a klasszikus és kortárs tánc elemeit egyaránt felhasználó, sajátos koreográfia (Ladányi Andrea), az olykor Bosch-képeket felhasználó asszociatív háttérvetítés (animáció: Szöllősi Géza, Bánki Ákos, video: Keserue Zsolt), a hatásos hangeffektek (Borlai Gergő) alkotó módon járulnak hozzá Mozart világának maivá tételéhez.

Posztmodern látomás

Az izgalmas táncokban akadnak korábbról ismert „ladányizmusok”, s néha az ének hosszabb, mint amit az aktuális koreográfia ki tud tölteni. (A játék egy fontos pontján a folyton éhes Papageno (Rák Zoltán) Mozarttá változik, s madaraival együtt valamiféle revü részesei lesz…) A főszereplő Budai Zsófi, aki kecses hajlékonysággal teremti meg a szűzies Paminát. Sarastrot, a főpapot Horváth László Attila kellő bölcsességgel és szigorral, Papagénát Kuthy Patrícia kellő humorral és bájjal állítja elénk. Nagyidai Gergely a gonosz Monostatosként, Horváth Margit az Éj királynőjeként remekel. Az ő szolgái-segítői Jenei Judit, Fridrik Noémi és Barta Éva. Ügyesen alakít több szerepet Horváth Sebestyén és Varga Balázs. A Varázsfuvola nemcsak Mozart művészetének summázata, hanem összegzi Ladányi Andrea és Tasnádi Csaba talentumának eredőit is. A szabadkőműves s a maga idejében politikai utalásokkal rendelkező, eklektikus meséjű, német nyelvű hangfelvételen megszólaló opera kezükben a művészet és a szerelem posztmodern, a nézők aktivitására is számító látomásává vált.
- Karádi Zsolt -

Forrás: http://www.szon.hu/latomas-szerelemrol-muveszetrol/1839036

Bemutatták Raffay Ernő legújabb könyvét

2011-11-10T11:10:00.002+01:00

Harcoló szabadkőművesség

Iochom Zsolt 2011. november 10., csütörtök 11:10 | Legutolsó módosítás: 2011. november 10., csütörtök 12:37

Bemutatták Raffay Ernő legújabb könyvét

Telt ház köszöntötte szerda este Raffay Ernő történészt Csíkszeredában, a Csíki Játékszín Hunyadi László Kamaratermében, ahol legújabb kötete, a Harcoló szabadkőművesség kapcsán válaszolt Borbély Zsolt Attila kérdéseire.

Raffay Ernő történész Borbély Zsolt Attila kérdéseire válaszol

Borbély Zsolt Attila közíró, az EMNT Országos Elnökségének tagja köszöntötte a történészt, akinek tollából olvashattuk a Trianon titkai című könyvet is. Raffay Ernő több év publikációs szünet után két kötetet is megjelentetett a szabadkőművességgel kapcsolatosan. „Mi adta az érdeklődést a szabadkőművesség iránt?” – hangzott el a kérdés.
Raffay örömmel nyugtázta, hogy világéletében azzal foglalkozhatott, ami érdekelte: hogyan történhetett meg a régi magyar királyság feldarabolása, és immár negyven éve fontos témája Trianon. „Mindig csak a franciákat és a románokat szidjuk Trianonnal kapcsolatosan, holott ők csak a saját érdekeiket próbálták érvényesíteni, nem kevés sikerrel. Így kezdtem el kutatni, hogy vannak-e belső okai az ország szétcsonkolásának” – fogalmazott a történész, aki három fő okot emelt ki: a történelmi Magyarország területén kevés volt a magyar (az 1910-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 54,5 százaléka), a parlamenti obstrukció (nem fogadtak el szükséges törvényeket), valamint a szabadkőművesség tevékenysége.
Az Országos Levéltárban végzett kutatásaiból kiderült, hogy a szabadkőművességnek igen komoly szerepe volt Trianon kapcsán. A másfél órás beszélgetés során kitértek az alig egy hónapja megjelent kötet fő témájára is, a szabadkőművesség küzdelmére a katolikus egyházzal szemben. Korabeli dokumentumokat idézett a szerző: „A katolikus egyházat nem csak materiálisan kell meggyengíteni, hanem meg kell szüntetni a lelkek fölötti hatalmát. Ez azt jelenti, hogy az összes magyar iskolában, főiskolában és egyetemen meg akarták szüntetni a hittanoktatást” – fűzte hozzá Raffay Ernő.

Az eddig megjelent két kötet mellett jövőre újabb két könyvet ígért a szerző

A könyv bemutatóján az is elhangzott, hogy további két kötetet tervez megjelentetni a szerző. A harmadik kötet a politizáló szabadkőművességről szól majd, és a tervek szerint jövő májusban jelenik meg, míg a negyedik kötet őszre esedékes, és a szabadkőművesek háború alatti tevékenységét vizsgálja majd.

Forrás: http://www.szekelyhon.ro/hirek/muvelodes/harcolo-szabadkomuvesseg

Raffay Ernő könyveinek bemutatója Aradon

2011-11-09T15:12:00.001+01:00

Raffay Ernő könyveinek bemutatója

A szabadkőművesség nem pártpolitikai kérdés

Jámbor Gyula

Szerda, 2011. november 09., 15.12

Amikor Baracsi Levente lelkész házigazdaként üdvözölte a belvárosi református templom imatermét megtöltő közönséget és Raffay Ernő történészt, a bemutatandó kötetek szerzőjét, bevallotta: maga is nagy érdeklődéssel várja az oly vitatott témával, a szabadkőművességgel foglalkozó előadást.
A Borbély Zsolt Attila által moderált találkozóra három könyvét hozta el a szerző – Balkáni birodalom, Szabadkőművesek Trianon előtt, Harcoló szabadkőművesség –, s mint a címből is kiderül: ez utóbbi kettő foglalkozik a szabadkőművesség kérdésével. (Az első Nagy-Románia létrejöttével.) Raffay Ernő azonban elmondta: további két könyvet is tervez a témáról, amelyek a következő esztendőkben jelennek meg.
Raffay professzor – aki fontos könyvet írt Trianon titkai címmel – látszólag messziről indulva közelítette meg a kérdést. Elmondta: levéltári kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy Trianonhoz külső és belső okok vezettek. A belső okok közt három kérdéscsoport szerepel: a történelmi Magyarország területén kevés volt a magyar (az 1910-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 54,5 százaléka), a parlamenti obstrukció (nem fogadtak el szükséges törvényeket), végül a szabadkőművesség. Raffay Ernő véleménye szerint az őszirózsás forradalomban hatalomra jutott, Károlyi Mihály vezette kormány volt Magyarország első szabadkőműves kormánya a céhhez tartozó három miniszterével és négy államtitkárával (bár maga Károlyi gróf nem volt szabadkőműves). A szabadkőművesek érintettségét látja Tisza István gróf, volt miniszterelnök 1918. október 31-én délután (Károlyi hatalomra jutásának napján) bekövetkezett meggyilkolásában is (a héttagú gyilkos csoport tagjai közül kettő szabadkőműves volt), bár a későbbi vizsgálat nem mutatott ki közvetlen összefüggést.
A moderátor kérdésére válaszolva Raffay Ernő elmondta: bár történelmietlennek tartják a „mi lett volna, ha” kérdést, igenis meg kell vizsgálni a lehetőségeket. A Károlyi-kormány parancsot adott a még harcképes magyar csapatoknak az erdélyi városok ellenállás nélküli feladására, a Tanácsköztársaság pedig beteljesítette a tragédiát.
A jelenlegi szabadkőművességről – amelyről csak néhány szó hangzott el – annyit tudtunk meg, hogy ma a világon mintegy 3 millió tagja van (ebből 1,5 millió az Egyesült Államokban), Magyarországon pedig ezerre tehető a számuk. Végül Raffay Ernő megjegyezte: a szabadkőművesség nem pártpolitikai kérdés, vannak hívei a jobb- és baloldalon is.
A találkozó végén a történész könyveit dedikálta.

Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/a_szabadkomuvesseg_nem_partpolitikai_kerdes.php

Bemutatták Raffay Ernő legújabb könyvét - Harcoló szabadkőművesség - Küzdelem a katolikus egyház ellen

2011-11-03T18:21:00.001+01:00

Történelem-könyv-bemutató
Bemutatták Raffay Ernő legújabb könyvét

Budapest, 2011. november 3., csütörtök (MTI) - Bemutatták Raffay Ernő legújabb, Harcoló szabadkőművesség - Küzdelem a katolikus egyház ellen című könyvét csütörtökön Budapesten. A szerző kiemelte: a magyarországi szabadkőművesek iratai között egyetlen olyan sincs, amely azt bizonyítaná, hogy ők feldarabolni akarták volna az országot 1918-ban, az viszont igaz, hogy a hatalmat át akarták venni.

A Zugló a nemzetért - modernkori történelmünk programsorozat keretében zajlott könyvbemutatón a történész megjegyezte, összesen három szabadkőműves miniszter és négy államtitkár került a végrehajtó hatalomba a monarchia 1918-as bukása után.
Raffay Ernő rámutatott: 1921-ben és 1950-ben is betiltották a szabadkőművességet, iratanyagukat azonban mindkét időszakban megmentették. Mivel Rákosi Mátyás pártfőtitkár a XX. század elején a szabadkőművesek által támogatott Galilei Kör tagja volt, tovább engedte működni a szabadkőműveseket, mint a többi civil szervezetet - tette hozzá.
Kitért arra, hogy a páholyok tagjainak száma az első világháború alatt 7500-ra emelkedett. Tíz alaptörvényt fogalmaztak meg 1886-ban, ezek között szerepeltek kezdetben az önképzés és a humanitárius cselekedetek, amelyek viszont a XIX-XX. század fordulóján háttérbe szorultak.
Elmondta, a szabadkőművesek később szorgalmazták az iskolák államosítását, "támadást indítottak a keresztény egyházak ellen", és megfogalmazták: "meg kell szüntetni a katolikus egyház lelkek feletti hatalmát", azaz meg kell szüntetni a kötelező hitoktatást, és azt is hangoztatták, hogy "az egyházakat tartsák el a híveik".
A könyv bemutatóján arról is beszélt, hogy összesen négy kötetet szeretne írni a szabadkőművességről, ez a mostani, 300 oldalas munka a sorban a második. A következő, harmadik kötet a politizáló szabadkőművességről szól majd, és a tervek szerint jövő tavasszal jelenik meg, míg a negyedik kötetet egy év múlva adják ki, és a szabadkőművesek háború alatti tevékenységét taglalja majd.
Rozgonyi Zoltán, Zugló alpolgármestere (Fidesz-KDNP) utalt arra, egy éve jelent meg Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című kötete, amelynek folytatása a mostani könyv. A kiadvány segítségével megismerhetővé válik a szabadkőművesek tevékenysége, illetve "jobban meg lehet érteni a magyarság tragikus közelmúltját" - közölte.
Szakács Árpád, a könyvet kiadó Kárpátia Stúdió vezetője elmondta: céljuk, hogy feltámasszák a konzervatív történetkutatást, és az "hasonló státusba kerüljön, mint a Horthy-korban". Az általuk immár három éve megjelentetett Nagy Magyarország című történelmi magazin pedig azt szeretné sugallni, hogy "létezik egy Kárpát-medencei sorsközösség" - fogalmazott.
Azt is célként jelölte meg, hogy a társadalom "felfedezze az elfeledett Kárpát-medencei történelmet". Megemlítette, hogy kiemelkedő lapszámot ért el a Szlovákiával foglalkozó kiadványuk, illetve kiadtak egy különszámot a Délvidékről, valamint magazinjaikhoz saját kialakítású térképeket is mellékelnek.

ben \ ksb \ bti \ blz

MTI 2011. november 3., csütörtök 18:21

Forrás: http://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=142147&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

Meghalt Kiszely Gábor

2011-10-17T12:01:00.001+02:00

Elhunyt Kiszely Gábor

2011. október 16., vasárnap 17:36

Életének 63. évében váratlanul elhunyt Kiszely Gábor Jeruzsálem-díjas író, történész, állambiztonsági szakértő – közölte a Nemzeti Fórum 1956-os Munkacsoportja.

Fotó: Sándor Katalin

Kiszely Gábort, aki a Terror Háza Múzeum alapító szakmai igazgatója volt, csütörtökön érte a halál. Temetéséről később intézkedik a család.
Kiszely Gábor Németországban politológiát, történelmet és színháztudományt tanult. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán teológiát végzett. Számos hazai és határon túli hetilapban, irodalmi folyóiratban publikált.
Könyvet írt egyebek közt az ÁVH-ról, a kötet 2000-ben jelent meg ÁVH. Egy terrorszervezet története címmel.
A 2001-ben kiadott, Állambiztonság (1956-1990) című könyvében a Kádár-rendszer politikai rendőrségének szervezetét, működését, módszereit mutatta be eredeti dokumentumok – levéltári anyagok, korabeli jelentések, bizalmas iratok – alapján.
Hallom, Izráel... A másik Szentföld című, a Szent Gellért Egyházi Kiadó gondozásában 1996-ban megjelent esszékötetéért kapta meg a Szentföld fővárosának Pro Urbe díját. Éltető címmel 2002-ben jelent meg elbeszéléseket, kisregényeket, drámákat tartalmazó kötete. Az ebben szereplő "Elektra, gyermekem" című drámáját 2001 őszén mutatta be román nyelven a bukaresti Nottara Színház. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulója alkalmából könyvet állított össze és színdarabot is írt.
Kiszely Gábor 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült.

Forrás: http://index.hu/belfold/2011/10/16/elhunyt_kiszely_gabor/

Kapcsolódó könyvek, cikkek:

http://szkp2.blogspot.com/1999/06/kiszely-gabor-szabadkomuvesseg-historia.html

http://szkp2.blogspot.com/2000/06/kiszely-gabor-leleplezett_06.html

http://szkp4.blogspot.com/2005/06/kiszely-gabor-szabadkomuvesseg-titok.html

http://szkp4.blogspot.com/1999/09/toro-andras-szabad-komuves-kiszely.html

AACEE találkozó Budapesten

2011-09-24T16:27:00.002+02:00

AACEE találkozó Budapesten

2011. szeptember 24-én Budapesten tartotta éves közgyűlését az AACEE (vagy AAECE) szervezete. Mint korábban írtunk már róla, ez egy a Közép- és Kelet-európai szabadkőműveseket összefogó egyesület, mely közös témákban, lép Európa elé, valamint képviseli tagjait állami vagy nemzetközi fórumokon.
A szervezet létrehozatalának gondolata a Magyarországi Nagyoriens által 4 évvel ezelőtt szervezett nemzetközi találkozón merült fel, egyidejűleg egyszerre több ország páholyaiban is igényeltek a tagok ilyen egyesületet. (2007)
Bukarestben, egy évvel később hivatalosan is megalakult a nemzetközi egyesület, melyet Brüsszelben jegyeztek be. Az alapító tagok a Francia és a Belga Nagyoriens pártolásával: a Romániai Nagyoriens (MOAR), az Osztrák Nagyoriens (GOÖ), Az Osztrák Liberális Nagypáholy (LGLA), valamint a Magyarországi Nagyoriens (MNO) voltak. (2008)
Bécs, 2009 A következő találkozó és közgyűlés színhelye az Osztrák Liberális Nagypáholy székházában, a Burgban került sor, melyet az Osztrák Nagyoriens rituális munkája követett, a másik helyszínen.
A Közgyűlés során szervezeti kérdéseket tárgyaltak meg a tagok, valamint a jelenlévő Lengyel Nagyorienst (GOP) kérésére tagjai közé emelte.
Munkaprogramnak feladatául vette, az "EURÓPA ÁLLAMPOLGÁRA VAGYOK" címmel gondolatok, kidolgozását, melyet egy évvel később kívántak a tagok előadni.
Varsó, 2010. A közgyűlés az immár megszokott baráti közegben zajlott, a Lengyel Nagyoriens templomában. A tagok megállapították, hogy örömmel találkoznak egyre gyakrabban hivatalosan, vagy akár baráti meghívásoknak is eleget téve.
A Rituális munkán a témák a lengyel szabadkőművesség történelmi visszatekintése volt, melyet a "Ki vagyok én? Európai Állampolgár?" cimű előadás követett, többek nagy derültségére.
Budapest, 2011. Az AACEE Közgyűlése a budapesti, a Magyarországi Nagyoriens által rendezett LISZT FERENC SZABADKŐMŰVES bemutató utáni napon zajlott le, Immár meghitt körülmények között. Ismét új tagok jelentkeztek, a szlovéniai alakuló szabadkőművesek képviselői is jelen voltak.
A szervezeti munkák után az alábbi témákban hangzottak el előadások:
- Ember, Európai, Szabadkőműves
- Fiatalság, Agresszió, Szabadkőművesség
- A 9/11 Szimbólumai
- "Cigánylány" - új megközelítés a kisebbségek és a szegénység társadalmi befogadásához, felemeléséhez.

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/42

A szabadkőműves Liszt Ferenc - ünnepi megemlékezés

2011-09-23T14:00:00.004+02:00

A szabadkőműves Liszt Ferenc - ünnepi megemlékezés

A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Rend, valamint a Tolerancia és Testvériség Szabadkőműves Páholy szeptember 23-án ünnepi megemlékezést tartott A SZABADKŐMŰVES LISZT FERENC címmel.

A megemlékezést megelőzően az emlékünnepség szervezői szabadkőműves köténykötéssel tisztelegtek, s így emlékeztek meg a Liszt Ferencről, a budapesti, róla elnevezett téren álló szobra előtt.
A magát mindenkor magyarnak valló Liszt Ferencről kevesen tudják, hogy tagja volt a szabadkőművességnek. Sokan, ugyan ezt a tényt megkérdőjelezik, de vitathatatlan tények támasztják alá, hogy Liszt Ferencet Berlinben avatták szabadkőművessé. Látogatta nemcsak a berlini, de a párizsi, s természetesen a budapesti és pozsonyi páholyok munkáit is.
Bár sokan nemcsak azt kérdőjelezik meg, hogy Liszt szabadkőműves volt-e, de még azt is, hogy magyar volt-e egyáltalában. A kérdésre a döntő szót maga Liszt mondta ki, aki számtalanszor vallotta magát magyarnak.
Liszt kijelentette, hogy

„Másutt mindenütt a közönséggel van dolgom, de Magyarországon a nemzethez szólok."

Egy más alkalommal azt nyilatkozta:

„Vezércsillagom mindig az legyen, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám,"

Az 1811.-ben, az akkor Magyarországhoz tartozó Doborjánban, (ma nevén az ausztriai Raidingban) született Liszt kijelentése valósággá vált. Magyarországon már életében sokan voltak büszkék rá, de az utókor is büszkén, tisztelettel tekint Liszt Ferencre. Ennek a büszkeségnek volt a megnyilvánulása a most megrendezett emlékülés is, amelyet a magyar újkori szabadkőművesség szimbolikus helyén a budapesti Vakok Iskolájának Nádor termében tartottak meg. A helyszín a magyar szabadkőművesség számára azért szimbolikus, mert ebben a teremben alakult újjá húsz évvel ezelőtt a modern kori magyarországi szabadkőművesség egyik nagypáholya, a szeptember 23.-i Liszt emlékülés egyik szervezője a Magyar Nagyoriens (MNO). Többek között erről is szólott, a szép számú közönség elött ünnepélyes megnyitójában és visszaemlékezésében Dr. Révay András az MNO nagymestere.

Dr. Révay András

Mesterházi Gábor

Az emlékülés nyitóelőadásából a közönség részletek ismerhetett meg Liszt Ferencnek a szabadkőművességhez fűződő kapcsolatáról.
Az előadó, Mesterházi Gábor nemcsak Liszt Ferenc szabadkőműves voltát ismertette, hanem a XIX. század szabadkőművességéről is szót ejtett.
Előadásában megcáfolta azokat az állításokat, amelyek számos embernek kérdésessé tette Liszt szabadkőműves voltát. Beszélt nemcsak Liszt fiatalkoráról, de idős koráról is, amikor az Abbé Liszt Ferenc, továbbra is szabadkőművesnek tartotta magát.
Az előadásból a hallgatóság részleteket tudhatott meg Liszt Ferenc szabadkőművessé avatásáról, illetve a rendhez és a valláshoz fűződő kapcsolatáról is.

Az emlékülésen Nyéki-Körösy Mária Liszt spirituális ihletésű műveiről tartott előadást. Számos zenei illusztrációval igazolta állításait. Előadásában bemutatta, hogy sok más közismert szabadkőműves zeneszerzővel, például Mozarttal ellentétben, Liszt nem kifejezetten komponált szabadkőműves zenét, de jó néhány művében azért ott találhatók a szabadkőműves szimbólumok.

Dr. Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora

Az emlékülés záróelőadásában Liszt Ferencet a "jó embert", az embert ismerhette meg a konferencia közönsége. Dr. Batta András a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora előadásában részletesen elmagyarázta, hogy mit is jelent az, hogy Liszt nemcsak, hogy jó ember, azaz adakozó, filantróp volt, de egész életében soha semmilyen vagyont nem gyűjtött.
Liszt Ferencet a magyar zenekultúra ügye előmozdítójaként is tisztelhetjük, gondoljunk csak a zeneakadémia újjászervezése érdekében kifejetett tevékenységére. A történelem ismerői előtt ismert, hogy a közismerten sokat adakozó filantróp Liszt Ferencben az 1838-as pesti árvíz hazafias érzéseket váltott ki.

A művész születésének 200. évfordulója alkalmából a ClubNetCet Egyesület és a tollal.hu közéleti és kulturális portál közösen pályázatot hirdetett olyan irodalmi alkotások elkészítésére, amelyek a Liszt bicentenáriumhoz kapcsolódóan méltón közvetítik a művész gondolatiságát, méltón reprezentálják zenéjét és magát az embert. A szeptember 23.-i eseményen kihirdették a pályázat eredményét, és felolvasásra került az első díjat nyert "Lisztománia" című írás és a második díjban részesített "Haláltánc" című vers. (A két díjnyertes alkotás a címre kattintva elolvasható.)
Az emlékülés programját természetesen Liszt zenéje tette teljessé. A műsorban közreműködtek: Csereklyei Andrea (szoprán), Rózsa Gábor és Geréb László (zongora), Nagy Enikő (brácsa), Sárosi Dániel (orgona).

Csereklyei Andrea, Rózsa Gábor

Nagy Enikő, Geréb László

Csereklyei Andrea

Sárosi Dániel

Forrás: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/09/szabadkomuves-liszt-ferenc-unnepi.html

Kapcsolódó programok:

http://szkp1.blogspot.com/2011/09/kotenykotes-liszt-szoborra.html

http://szkp1.blogspot.com/2011/09/rendezveny-szabadkomuves-liszt-ferenc.html

Harcoló szabadkőművesség – szeptember végén jelenik meg Raffay Ernő új könyve

2011-08-31T14:57:00.000+02:00

Harcoló szabadkőművesség – szeptember végén jelenik meg Raffay Ernő új könyve

2011. augusztus 31. 23:57

A Kárpátia Stúdió tervei szerint szeptember végén kerül boltokba Raffay Ernő új könyve Harcoló szabadkőművesség címmel. A hiánypótló kötet azt a folyamatot mutatja be, amelynek során a hazai titkos szervezet, megsértve saját szabályzatát, politizálni kezdett.

Raffay Ernő (fotó: Csalavári László, Nagy Magyarország)

Raffay Ernő részletesen dokumentálja a radikális páholyok tevékenységét és a római katolikus egyház elleni küzdelmét. A könyv ismerteti a nagyváradi László király páholy által kezdeményezett első szabadkőműves vándorgyűlés lefolyását és az ott megbeszélt összes témakört. Ezen összejöveteleken alakult ki a harcoló szabadkőművesség koncepciója, amely szerint a továbbiakban minden rendelkezésükre álló erőforrást a magyarországi társadalom és a teljes politikai élet szabadkőműves szellemben történő átalakítására fordítottak.
Először kerül bemutatásra teljes körűen a legradikálisabb páholy, a Martinovics, tevékenysége – olyan levéltári adatok alapján, amelyek vizsgálatát eddig senki sem végezte el. Mint az kiderül, Jászi Oszkár nagymester és „testvérei” a szabadkőműves szervezetet csak eszközként használták politikai céljaik elérésére. A könyv új megvilágításba helyezi a Károlyi Mihály nevével fémjelzett kormányzatot is.

Forrás: http://tortenelemportal.hu/2011/08/harcolo-szabadkomuvesseg-szeptember-vegen-jelenik-meg-raffay-erno-uj-konyve/

A Varázsfuvola a felújított Iseumban

2011-08-20T10:04:00.008+02:00

2011.08.20. 10:04 Pais-H Szilvia/Fotó: Nagy Ákos Balázs

Pa-pa- Papageno - Premieren a Varázsfuvola

Az első felvonás még nem tud magával sodorni, ami jó az magában, külön-külön él. Miklósa Erika beragyogja a szombathelyi Iseumot...

Sűrű napokat élünk Szombathelyen, péntek estére a belvárosba - egymástól pár száz méterre - két szabadtéri premiert is hirdettek, ráadásul nem akármilyen produkciókat. Még szerencse, hogy csütörtökön bejuthattunk a Könnyű Préda főpróbájára, így nem kellett különösebben gondolkodni azon, ma estére mit válasszunk. A délutáni felhőszakadás elbizonytalanított, de nyolckor már melegen párolgó járdán közelítettük meg az Iseumot, hiszen tizenkét év szünet után most újra lett Varázsfuvola a régi játszóhelyen.

Iseumi játék

A szervezők hellyel-közzel addigra letakarították a székeket. Professzionális a mobil nézőtér, meglepődünk, mennyivel nagyobb, mint amire bekacsintgatva számítottunk, komfortosabb ülőhelyekkel, mint tegnap a karneválszínházban, párna azért elkel, hozzunk magunkkal! A felső traktusba kerülünk, kicsit aggódunk is amiatt, hogyan fogunk innen, oldalról látni, irigyeljük a középtájt helyet foglaló városatyákat, de nincs panasz, jó nekünk itt hátul, a nagyobb gesztusokat látjuk, amúgy meg nem kamaradarabra jöttünk, a zene pedig sodor magával.

Álmában megnézték...

Teltház van, közel 1200 néző kíváncsi Isis istennő nemrég avatott új templomudvarában a Varázsfuvolára. Kultikus mű ez itt, a hatvanas évek szenzációi voltak a Székely Mihály-féle előadások. Évtizedeken át ez volt szombathelyi nyár színfoltja. Az utolsón mi is jártunk, az előadás nem hagyott mély nyomot, arra emlékszem, hogy Demszky Gábor a Szimfóniában a szomszéd asztalnál beszélgetett valakivel. Most más idők járnak.

Éj Anyánk, Miklósa Erika

A nyitány előtt Mérei Tamás kuratóriumi elnök és dr Puskás Tivadar hosszasan köszöntött. Szóltak arról mennyire fontos és nagy álom volt Szombathelynek az Iseum, és mennyire jó, hogy újra van Varázsfuvolánk, és útjára indulhat az Iseumi Nyári Szabadtéri Játékok. Puskás korrekten kihangsúlyozta, az Iseum felújítására még az előző kormány adta a pénzt. Rendjén is vannak a köszöntők, csak már nagyon várnánk a nyitányt…

Az Iseum bevilágítva, a teliholdszerű léggömbbel, mint külső díszletelemmel – gyönyörűséges, csillagos égbolt fölöttünk, a távolban az elhúzódó hidegfront villámai.. Ahogy felcsendül a nyitány, beleborzongunk.

Ráadásul nagy meglepetés, hogy kivetítőn olvashatjuk a magyar szöveget. Nagy könnyebbség, bár délután edzettem, átrágtam magam a librettón. Valószínűleg Emanuel Schikaneder meséje nem a világirodalom csúcsteljesítménye, meglehetősen egyszerű textúra. Jó, lehet a felvilágosodás eszméit és a szabadkőműves jelképeket kutatni benne, de maga a librettó talán ha annyit mond el a világról, mint egy átlagos népmese. De Mozart zenéje csoda, magával sodor, hozzá pedig a valóvilág mennyboltja…

Lenyűgöz, ahogy az énekesek hangja kitölti a teret. Miklósa Erika beragyogja a színpadot, a világ egyik legjobb Éj királynője, itt Szombathelyen is, csodálatos hanggal megáldva. Újra és újra hallgatnám a híres áriáját, de itt nincs plusz letöltés:). Színészi alakításokra nincs rálátásom, ekkora távolságból csak a nagyobb mozgások vehetők ki…

Két férfi a szerelemért

Az első felvonás után még nem áll össze igazán, nem tud magával sodorni, ami jó, az magában, külön-külön remek: az énekesek, a zenekar, az egység, a közös burok várat magára. Mindenki teszi a dolgát. Papageno az első pillanattól a kedvencünk (Kálmán Péter, akinek baritonját megismerhette New York és Tel-Aviv, Miskolc és Zürich számos operarajongója), ideáig lejön, jól csinálja a dolgát. Magabiztos Sarastro a Milánói Scalában is rendszeresen nagy sikerrel éneklő fiatal basszista, Bretz Gábor. Meggyőző még az udvarhölgyek triásza, most csábosan veszélyes macák ők, fegyverként játszanak a hangjukkal csakúgy, mint megjelenésükkel és a kezükben forgatott esernyőkkel.

A narráció - a történet prózai részeinek felolvasása - kizökkent, alatta a némajátékot is gyakorta rögtönzöttnek és erőltetettnek érzem. Tudom, időt és energiát spórolunk vele, így az izgalmasabb prózai részeket nem kellett eljátszani, de egyebek mellett ettől lenne a színház a színház… Szűk a tér, vonulások ide-oda, kapun ki és kapun be, nagy játékra nincs is lehetőség. Káel Csaba nem is bajlódik felesleges dramatizálással, a zenekar köré tesz körbe egy kifutót, itt lehet jönni-menni. Nincsenek átöltözések, a két ominózus varázshangszeren (és a papírsárkány-kigyócskán kívül) túl sok kellék nincs. Jelzésszerű minden. Viszont a terek bevilágítása szép, ezzel játszanak is.

Mint a kifutón, a főpap

A második részben oldódom, kedvenc áriáim következnek, magával ragadnak. Az egyik legnagyobb élményem a két pap közös éneke, egymással szemben a kifutón… Csodaszép a finálé is, élményt nyújtó fényekkel Isis templomán.

A siker nem marad el, jó előadás ez, köszönet érte Isisnek és Ozirisnek…

A varázsfuvola Szombathelyen

2011. augusztus 19., 21., 23. - 20:00 órakor
(esőnapok: augusztus 20, 22, 24)
Mozart: A varázsfuvola
opera két felvonásban német nyelven
Szövegkönyv: Emanuel Schikaneder

Szereplők:
Tamino - Boncsér Gergely
Pamina - Csereklyei Andrea
Papageno - Kálmán Péter
Papagena - Zavaros Eszter
Éj királynője - Miklósa Erika
Sarastro - Bretz Gábor
Monostatos - Kiss Tivadar
Sprecher - Fellegi Balázs
3 dáma - Fodor Beatrix, Galambos Lilla, Szolnoki Apollónia
I. pap/őrtálló - Kóbor Tamás
II. pap/őrtálló - Cser Krisztián
I.,II.,III. fiú - a debreceni Lautitia Gyermekkar szólistái
(Karigazgató: Nemes József)
Erkel-Szent Márton Oratórikus Kórus
(Karigazgató: Horváth Imre)
Rendező: Káel Csaba
Rendező munkatársa: Gajdos József
Díszlet, jelmez: Nagy Viktória
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Rodrigo de Carvalho

Forrás: http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/miklosa_erika_ejje_varazsfuvola_szombathely

Kapcsolódó hír: http://szkp3.blogspot.com/2011/08/varazsfuvola-mar-kaphatok-jegyek.html

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/08/szombathelyi-iseum-varazsfuvola.html

Elhunyt Papp Oszkár

2011-08-15T18:39:00.003+02:00

Meghalt Papp Oszkár Kossuth-díjas festőművész

2011. augusztus 15., hétfő, 18:39
Szerző: MTI

Nyolcvanhatodik születésnapja után egy nappal, augusztus 12-én meghalt Papp Oszkár Kossuth-díjas festőművész - közölte özvegye hétfőn.

Papp Judit elmondta, hogy férje állapota tavasz óta romlott, elvesztette látását és koordinációs problémái voltak. Nyolcvanhatodik születésnapját még megérte, másnap hunyt el otthonában. Temetéséről később intézkednek. Papp Oszkár 1945 és 50 között járt a képzőművészeti főiskolára, mestere volt többek között Bernáth Aurél és Szőnyi István. Korábban részt vett az ellenállási mozgalomban, majd a II. világháború után a népi kollégiumok szervezésében. Ő maga a Dési Huber István képzőművészeti kollégiumot vezette. 1950-ben kizárták mindenhonnan, két és fél évtizedig abból élt, hogy falképeket és mozaikokat restaurált a műemlékvédelmi hivatalnak.
Kitanulta a tűzzománc technikát, sok ilyen képet is készített, köztük a Budapestet ábrázolót, amely a fővárosban, a Ferenciek terén az aluljárót díszíti. Több könyvet az ő zománcképeivel illusztráltak, így például az Európa Kiadónál megjelent Homéroszi himnuszokat. Papp Oszkár folyamatosan dolgozott, tavaly, a születésnapja alkalmából mintegy 40 kisebb festményből álló sorozatot állított ki a Budai Művészházban.
Rendszeresen írt kortársairól, kiállításaikról, mint például Lossonczy Tamás festőbarátjának 105. születésnapján, 2009-ben a Magyar Nemzeti Galériában rendezett kiállításáról vagy Vígh Tamás szobrászművész alkotásáról, amelyet Sztehlo Gábor evangélikus lelkészről, több mint ezer zsidó gyermek megmentőjéről formázott, de gyakran írt a Donáth László vezette békásmegyeri evangélikus gyülekezet lapjába is.
Papp Oszkár életműve elismeréseként tavaly vehette át a Kossuth-díjat. Mint akkor az MTI-nek nyilatkozva ironikusan megjegyezte, "előbb-utóbb az ember klasszikussá öregszik". Felidézte, hogy az avantgárd művészeket hosszan eltiltották a bemutatkozástól, de 1965-ben kiállítást rendezhetett munkáiból a Bercsényi Kollégiumban, és ez életre szóló élménye lett. Hamvas Béla író, filozófus ugyanis elment a tárlatra, és azt mondta neki, hogy művei alkalmasak a meditációs munkához. Ez mélyen meghatotta, mert egész életében tiszteletben tartotta a természetet, a természetes folyamatokat, és képeinek megszületésekor hagyta, hogy az alaptéma e belső logika szerint alakuljon.

Forrás: http://hvg.hu/kultura/20110815_meghalt_papp_oszkar

Japi

in memoriam Papp Oszkár, Japi

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/39

Kizárták a norvég terroristát a szabadkőművesek

2011-07-23T07:00:00.000+02:00

Norwegian Terror Suspect's Masonic Membership

A photo of alleged Norwegian mass-murderer, Anders Behring Breivik, dressed in Masonic regalia has been widely circulated across the web over the last two days. So, naturally, the usual lineup of anti-Masons, from the Daily Mail to David Icke and Alex Jones, are having a field day naming Breivik as a foot soldier in some worldwide Masonic revolution.

Grand Master Ivar A. Skaar of the Grand Lodge of Norway has posted the following message on the GL website today:

"I am appalled by the terrible crime has been committed in the government quarter and the Utøya," says the Norwegian-order Masonic Grand Master, Ivar A. Skar.

We [express] sorrow and compassion for those who have been affected and their relatives.

It has emerged in the media that the accused has been a member of the Norwegian Order of Freemasons. He is now excluded with immediate effect.

Exclusion is an expression of the acts he is accused of having carried out and the values that appear to have motivated them is completely incompatible with what we stand for that order.

We build our business on Christian and humanist values and want our members to contribute to the promotion of charity, peace and goodness in people.

The police will of course get all the help and information we can help with."

One source says Breivik's membership was in St. Olaus T.D. Tre Søiler No. 8 (the lodge of St. Olaf at the Three Columns) in Oslo. The Grand Lodge of Norway has approximately 20,000 members. It follows the Swedish Rite, which requires its members to declare a belief in Christianity.

Forrás: http://freemasonsfordummies.blogspot.com/2011/07/norwegian-terror-suspects-masonic.html

Kapcsolódó hír: http://szkp3.blogspot.com/2011/07/szabadkomuves-norveg-tomeggyilkos.html

Szabadkőműves a norvég tömeggyilkos?

2011-07-23T00:00:00.006+02:00

Was Norway Killer Anders Behring Breivik a Freemason?

Prison Planet
Saturday, July 23, 2011

FLASHBACK: Dunblane killer Thomas Hamilton was also a Freemason, police investigated claims of a “Masonic conspiracy”.
PDF of Breivik’s Facebook Page
There is a pdf of Breivik’s Facebook page hosted on Solid Principals Blog. (I’ll host a local copy here as well.) Facebook was the source of the image on Daily Mail. Here is how how it appeared on Facebook.

Some people are claiming this is a photoshop, but if it is then it must have been done by Breivik himself, because it was posted on his original Facebook and is now being used by mainstream newspapers like the Daily Mail.
Breivik also included Freemasons on his list of interests. According to this link, Breivik was with the Saint Johannes lodge in Oslo from at least 2008 onwards.
H/T: Cryptogon

Forrás: http://www.prisonplanet.com/norway-killer-anders-behring-breivik-was-a-freemason.html

Kapcsolódó hír: http://szkp3.blogspot.com/2011/07/kizartak-norveg-terroristat.html

Feltárul a szabadkőműves sírkamra titka

2011-07-14T18:00:00.003+02:00

Feltárul a szabadkőműves sírkamra titka

2011.07.14. 18:00

Felújították a honi Stonehenge- nek is nevezett pécsi Zsolnay-mauzóleumot, ami a híres porcelángyáros, Zsolnay Vilmos szarkofágját rejti. A helyet szabadkőműves- szentélynek is tartják.

Amíg Stonehenge kőtömbjeit a nyári napforduló napnyugtájához tájolva állították fel, a pécsi Zsolnay mauzóleumban a téli napfordulón tárul fel az úgynevezett eosin csodája. Már nincs élő ember, aki látta ezt korábban, de akik valaha megtapasztalták, földöntúli élményről számoltak be. A mauzóleum belsejét és a szarkofágot eosinnal burkolták be, és egy ugyanebből az anyagból készült bonyolult optikai rendszerrel, tükrökkel juttatják le a nap sugarait a téli napfordulón, december 21-én pontban 11 órakor. Az egész mindössze néhány percig tart.

Zsolnay Vilmos szarkofágját beragyogják majd az oda vezetett napsugarak
Fotó: Fóris Gábor

– Hétfőtől látogatható a mauzóleum, de csak a napfordulón derül ki, sikeres volt-e a felújítás – mondta a Borsnak Lovas László, aki évtizedek óta kutatja a szabadkőműves-szentély titkát. A férfi szerint december 21-én, amikor a Nap a zeniten áll, a fény az oltártól 131 méterre álló kaputól elvezet a szarkofág déli oldaláig, és feltárja az eosin titkát. A Nap ezen az egyetlen napon megvilágítja a Krisztus-szobrot, az oltár fülkéjében pedig hol egy angyal, hol egy Jézus-alak jelenik meg. Majd a fény az eosinos oltárról a sírkamrába verődik, hogy beragyogja Zsolnay Vilmos sírhelyének díszburkolatát. A ritka látvány, Stonehenge-hez hasonlóan százezreket vonzhatna Pécsre, de úgy tudjuk: Zsolnay Vilmos leszármazottai nem szeretnék, ha a szabadkőművességgel kapcsolnák össze családjuk nevét, ezért nem népszerűsítik az egyedülálló látványosságot.

Fóris Gábor

Forrás: http://www.borsonline.hu/news.php?feltarul-a-szabadk-m-ves-sirkamra-titka&hid=44091

A Varázsfuvola Szombathelyen

2011-07-13T10:41:00.001+02:00

Varázsfuvola: Már kaphatók jegyek a titokzatos darabra

westindex, 2011-07-13 10:41

1964-ben rendezték először, 1980-ban azonban jó időre elhallgatott a Varázsfuvola Szombathelyen. Most azonban újraéled a régi hagyomány. Tessék készíteni az estélyiruhákat, szmokingokat. Tegnap óta jegyek is kaphatók.

A varázsfuvola kétfelvonásos német opera. Emanuel Schikaneder (1751–1812) szövegkönyvét Wolfgang Amadeus Mozart zenésítette meg. A mű valójában egyszerre nagyopera (opera seria – például Sarastro), vígopera (opera buffa – például Tamino vagy Pamina szerepe) és daljáték (énekes és beszélt részek váltakozása). A Varázsfuvola Mozart egyik leggyakrabban előadott műve.

Nem aratott azonnal sikert

Mozart maga a színművet „német opera” alcímmel látta el. Az ősbemutató 1791. szeptember 30-án Bécsben zajlott, Schikaneder színházában a starhembergi Freihaus auf der Wiedenben. Schikaneder maga játszotta Papagenót, az Éj Királynőjét pedig Mozart sógornője, Josepha Hofer alakította. Az opera nem aratott azonnali sikert, azonban Schikaneder jó üzleti érzékének köszönhetően lassanként mégis népszerűvé vált. 1792 novemberében Schikaneder már a századik előadást jelenthette be a közönségnek. Mozart ezt az előadást már nem érhette meg, mivel 1791. december 5-én elhunyt.

Az 1791-es ősbemutató plakátja

Fotó: Wikipédia

A szabadkőművesség szellem inspirálta, Mozartot viszont a darab miatt kitagadták

A szövegkönyv alapjául August Jacob Liebeskind Lulu avagy a varázsfuvola (Lulu oder die Zauberflöte) című meséje szolgált. A tartalomban és a megzenésítésben Schikanedert és Mozartot erősen befolyásolta a szabadkőművesség szelleme. (A titkos ellenzéki mozgalom kalapácsütés-szignálja szólal meg a nyitányban, a második felvonás előhangjában, végül a fináléban.) Mozart maga is szabadkőműves volt, és közel állt a Born Ignác körüli bécsi felvilágosult tudósokhoz. Az opera sok gondolata a felvilágosodás eszméit tükrözi. (Más források szerint Mozart a Varázsfuvolában a szabadkőműves beavatási ceremóniákat gúnyolta ki, ezért aztán az ősbemutató után Mozartot kitagadták a Szadkőművesek.)

Tamino és Pamina (Max Slevogt 1920-as illusztrációja)

Fotó: Wikipédia

Schikaneder szerződtetett egy jótollú bécsi diákot, Johann Georg Metzlert (írói álnevén Carl Ludwig Giesecke), hogy segítsen neki a librettó megírásában. Metzler mineralógus diák volt, aki Born Ignác famulusaként tevékenykedett annak selmecbányai kísérleteiben, és jól ismerte a felvilágosodott tudóst és tanártársait a Selmecbányai Bányászati Akadémián. A fiatalember a Varázsfuvola férfiszereplőit ezekről a személyekről formázta meg. Sarastro személyéhez Born Ignác szolgált mintául. Tamino alakját valószínűleg egy másik sikeres magyar kutató, Müller Ferenc (1742–1825) szolgáltatta, a szónok figurájához a bölcs Nikolaus von Jacquin professzor (Mozart két kis bécsi házitanítványának édesapja) volt a mintakép, a gonosz Monostratos pedig a fejlődést gátló berlini professzor, Martin Heinrich Klaproth, Born Ignác ellensége volt. Végül a csetlő-botló Papagenót valószínűleg magáról Mozartról mintázták meg szövegkönyvíró barátai.

Belső ellentmondások, összeesküvés elméletek

Az operában számos belső ellentmondás van, különösen az Éj Királynőjének szerepe változik „jó tündérből“, aki Taminot és Papagenót varázshatalmú hangszerekkel (varázsfuvola, harangjáték) ellátta, a Jó és a Bölcsesség ellenfelévé. Van olyan feltételezés, hogy az opera szövegének csak az első részét írta Schikaneder, a nagyobb második rész pedig teljes egészében Metzler műve attól a töréstől kezdve, ahonnan az Éj királynőjéből gyűlölködő démon, míg az addig negatív figurának számító Sarastróból jóságos, bölcs humanista pap lesz.

Az Éj Királynője megjelenik (festmény egy 1815-ös német előadásról)

Fotó: Wikipédia

A darab nagyon sokrétegű, és minden korosztály számára tartogat mondanivalót. A tízéves gyerekek elsősorban a mesét és a fülbemászó dallamokat élvezik benne, de a korabeli felnőtt közönség a titokzatos szabadkőműves gondolkodással is szembesült az előadáson. Az opera több dallama igen népszerű lett, ma is szinte „sláger”, mint Papegeno és Papagena duettje és az Éj Királynőjének áriája vagy „koloratúr ária” (Der Hölle Rache kocht in meinem Herzen). Beethoven, Hegel, Herder és Goethe tartoztak a Varázsfuvola csodálói közé.

Tizenkét év után újra Szombathelyen

Szombathelyen 1964-ben rendezték meg először a Varázsfuvolát, 12 éve azonban jó időre nem hallhatta senki az Éj királynője áriáját. Szombathely egyik jelképévé vált a szabadtéri opera, melyet idén újra megrendeznek az Iseumban.

1964-ben rendezték meg először, 12 éve utoljára, s most, 2011-ben ismét megvalósul a Szombathely egyik legfontosabb jelképévé vált opera, a Varázsfuvola az Iseumban.

A Savaria Szimfonikus Zenekar közreműködésével Rodrigo Carvalho vezényletével csendül föl Mozart talán leghíresebb operája.

Rendező: Káel Csaba

Díszlet, jelmez: Nagy Viktória

Éjkirálynője: Miklósa Erika

Papagena: Virbl Eszter

Papageno: Kálmán Péter

Tamino: Boncsér Gergely

Pamina: Csereklyei Andrea

Sarastro: Bretz Gábor

Monostatos: Kiss Tivadar

A Duna TV élőben közvetíti

A harmadik előadást a Duna Televízió egyrészt élőben közvetíti, másrészt egy Európai Uniós projekt keretén belül a Visegrádi országokban és várhatóan egyéb Európai Uniós Országokban is köztereken felállított óriáskivetítőkön szintén egyenes adásban sugározza. Az előadás szünetében Szombathelyről készült bemutatkozó film kerül vetítésre.

Előadások: 2011. augusztus 19., 21., 23.

Kezdés: 20.00 óra

Helyszín: Iseum Savariense

Jegyárak: 3500.-, 5500.-, 7500.- Forint

Esőnapok: 2011. augusztus 20., 22., 24.

(Esőnapon rossz idő esetén: AGORA - Művelődési és Sportház)

Jegyek kaphatók:

A Bartók Terem Jegyirodájában

(9700 Szombathely, Rákóczi u. 3., tel: 94/314-472)

Az AGORA Jegyirodában

(9700 Szombathely, Belsikátor 1., tel.: 94/511-266)

A Weöres Sándor Színház Jegyirodájában 2011. aug. 1-től

(9700 Szombathely, Király u. 11., tel.: 94/318-738)

Forrás: http://westindex.hu/kultura/varazsfuvola-mar-kaphatok-jegyek-a-titokzatos-darabra

Kapcsolódó hír:

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/08/szombathelyi-iseum-varazsfuvola.html

Könyvbemutató az EMNT-nél - Raffay Ernő: Balkáni birodalom, Szabadkőművesek Trianon előtt

2011-06-27T00:00:00.001+02:00

Könyvbemutató az EMNT-nél

Szatmár megyei szervezet | 2011. június 27., hétfő

Két új könyvét mutatta be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmárnémeti Demokrácia Központjában pénteken dr. Raffay Ernő magyarországi történész. Balkáni birodalom című kötetében a szerző azt vizsgálja, hogy miként sikerült hatvan év, azaz két emberöltő alatt megteremteni a jelenlegi Romániát. A Szabadkőművesek Trianon előtt című könyv pedig a szabadkőműves-mozgalom Magyarország feldarabolásában játszott szerepét elemzi. Raffay Ernő szerint a szabadkőművesek nem akarták az ország felosztását, a céljuk a hatalom átvétele volt. A tevékenységükre való tekintettel elmondta: ismertségüket, befolyásukat különböző segélyakciók révén szélesítették, többek között leányanyák és kis jövedelmű tanítók támogatásával, valamint élelmiszer-segélyek osztása által. Komoly politikai szerepre 1899-től törekedtek, a céljuk az ország teljes társadalmi és gazdasági átalakítása volt. Ebben a budapesti, Jászi Oszkár által vezetett páholy járt az élen, akik az első világháború végére akkora befolyásra tettek szert, hogy Károlyi Mihály kormányában a vezető beosztások több, mint felét megszerezték. Raffay úgy véli, a sorozatos hibás döntések meghozatalára ők ösztönözték a tehetségtelen politikusnak számító Károlyit, akinek káros tevékenysége jelentősen hozzájárult a Trianoni békediktátum méltatlan feltételeinek megalkotásához.
A történész elmondta: a szabadkőművesek lényegében a keresztény magyar állam alapjait támadták, szorgalmazták az egyházak vagyonának elkobzását, a felekezeti oktatás megszüntetését. Rombolták a nemzettudatot, a közösségek szétzüllesztésére törekedtek, például azzal, hogy a történelmi materializmus szellemében a történelem átírásáért tevékenykedtek. Trianon okai kapcsán a szabadkőművesek befolyása mellett az előadó megemlítette az ellenzéki obstrukciót (a parlament ellenzéki képviselői az első világháborút megelőző fegyverkezési verseny alatt 13 hónapon át bojkottálták a hadsereg megerősítését célzó véderőtörvényt), valamint a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos hiányosságokat. A könyvbemutatót követően kötetlen beszélgetésre került sor az előadó illetve a több, mint ötven fős hallgatóság részvételével.

Forrás: http://emnt.org/szatmar-megyei-szervezet/konyvbemutato-az-emnt-nel.html

Raffay Ernő könyvbemutató Szatmárnémetiben

2011-06-24T19:00:00.003+02:00

Trianon és a szabadkőművesek

2011. június 27.

Történelmi előadással egybekötött könyvbemutatót tartott pénteken az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmárnémeti demokrácia-központjában dr. Raffay Ernő magyarországi kutató. Balkáni birodalom című kötetében a szerző azt vizsgálja, hogy miként sikerült két emberöltő alatt megteremteni Nagy-Romániát. A Szabadkőművesek Trianon előtt című könyv pedig a szabadkőműves-mozgalom szerepét igyekszik elemezni a békediktátum feltételeinek tükrében.

A történész kifejtette: arra a következtetésre jutott, hogy a szabadkőművesek nem akarták Magyarország feldarabolását, a céljuk a hatalomátvétel volt. Társadalmi bázisukat különböző szociális és humanitárius akciók révén gyarapították, például támogatták a leányanyákat, a kis jövedelmű tanítókat, tejet osztottak a szegény gyerekeknek.

Az ország egységére nézve veszélyes fordulatot Raffay szerint a nagyváradi páholy vezetője, dr. Váradi Zsigmond által 1899-ben publikált társadalmi program jelentette, melynek megvalósításába aktívan bekapcsolódott a Jászi Oszkár által vezetett budapesti páholy is, átfogó politikai, gazdasági és társadalmi átalakulást szorgalmazva. A szabadkőművesek lényegében a keresztény magyar állam alapjait támadták. Küzdöttek azért, hogy fosszák meg a történelmi egyházakat a vagyonuktól, a felekezeti iskolákat pedig alakítsák át állami intézményekké. Igyekeztek tönkretenni a nemzettudatot és a közösségeket összekapcsoló elemeket többek között az uralkodó osztály felszámolásával, illetve a nemzeti történelem átírásával, sürgették továbbá az általános titkos választójog bevezetését.
Az előadó kifejtette: a szabadkőművesek az első világháború végére akkora befolyásra tettek szert, hogy Károlyi Mihály kormányának felét lényegében ők alkották. Raffay Ernő szerint végzetesen rossz lépések megtételére ösztönözték a miniszterelnököt, aki például a románok székelyföldi betörésekor azt a parancsot adta, hogy harc helyett adják át a városokat és vonuljanak vissza a csapatok. Végezetül elmondta: Trianon nem örökérvényű, a határok nem megváltoztathatatlanok, ennek viszont legfontosabb feltétele a magyarság létszámának növelése.

Szerző(k): Babos Krisztina

Forrás: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=52669

Szabadkőművességgel és kereszténységgel a kommunizmus ellen

2011-06-14T12:33:00.001+02:00

Szabadkőművességgel és kereszténységgel a kommunizmus ellen

2011. június 14. 12:33

Az ázsiai szigetország 1945-ben elszenvedett veresége következtében spirituális űr keletkezett a japánok lelkében, amit a kommunizmus térnyerése ellen harcoló Douglas MacArthur fokozott katolikus hittérítéssel és a szabadkőművesség terjesztésével akart feltölteni - állítja Eicsiró Tokumoto japán újságíró új könyvében.

A szerző nemrég megjelent munkájában (1945 Under the Shadow of the Occupation: The Ashlar and The Cross) áttekinti, hogy a szigetországban állomásozó szövetséges erők parancsnoka - akinek 1949-ig döntő szava volt a helyi ügyekben - hogyan próbálta a kereszténység terjesztésével és a szabadkőművesség bevezetésével útját állni a terjedő kommunista eszméknek és a japán nacionalizmusnak a hidegháború kezdeti szakaszában.
Tokumoto aláhúzza: a világháborús vereséget követően a japánok elvesztették hitüket legyőzhetetlennek tekintett hadseregükben, császárukban és a kvázi államvallássá előlépett sintóban. Az újságíró szerint MacArthur, akit nagyon érdekelt a helyi vallás és politika kapcsolata, meg akarta reformálni az ott élők eszme- és ideológiai rendszerét, és biztos akart lenni abban is, hogy nem a kommunizmus fogja kitölteni az emberek szívében és lelkében keletkezett "ürességet".
A Tokumoto által forrásként felhasznált leveleket és jelentéseket csak nemrég oldották fel a titkosítás alól. A dokumentumok egyike MacArthur és két amerikai katolikus püspök, John F. O'Hara és Michael J. Ready 1946-os nyári találkozóját örökíti meg. Egy három hetes utazássorozat után Vatikánba küldött jelentésük szerint MacArthur bátorította a főpapokat a tömeges térítésre. Az amerikai tábornok a korábban a Fülöp-szigeteken szerzett tapasztalatai alapján úgy hitte, hogy a katolicizmus vonzó alternatíva lehet.
MacArthur Japánból való távozása után is fenntartotta elméletét, amely szerint a kereszténység hatásos ellensúlya lehet mind a szélsőséges távol-keleti nacionalizmusnak, mind a kommunista eszméknek. Épp ezért ő vezette az 1955-ben megalakult tokiói Nemzetközi Keresztény Egyetem számára folyó adománygyűjtést is.
MacArthur missziós törekvéseinek ugyan voltak eredményei, például Tokumoto adatai jelzik, hogy 1948 és 1950 közt a katolikusok száma 19 százalékkal növekedett, ám az amerikai főtiszt kísérlete összességében sikertelen volt. Garrett Washington, az ohiói Oberlin College kutatója szerint ez a törekvés részben azért bukhatott meg, mert a Vatikán által küldött misszionáriusok közül nagyon kevesen voltak képesek hatékonyan kommunikálni a japánokkal. A kérdést a felekezet nyugati nagyhatalmakkal való diplomáciai kapcsolata is megnehezítette, hiszen Washington szerint a helyieket nem érdeklik a nyugati vallások, ezért a térítést nem kell erőltetni.
MacArthur másik célja, a szabadkőművesség elterjesztése viszont sikeres volt. Többek közt számos japán parlamenti képviselő, újságíró, és a császári család egyik tagja is belépett az újonnan alakult páholyokba.

Forrás: http://www.mult-kor.hu/20110614_szabadkomuvesseggel_es_keresztenyseggel_a_kommunizmus_ellen

Elbontották dr. Doktor Sándor szobrát Pécsett

2011-06-09T10:08:00.001+02:00

Elbontották a meztelenkedő „hazaáruló” szobrát Pécsen

2011. június 9. 10:08 , Legutóbb frissítve: 2011. június 9. 10:48 bama.hu

Pécs | Eltávolították a baloldali dr. Doktor Sándor szobrát Pécsen. Az orvos-politikus tevékenysége máig megosztja a közvéleményt: a Pécsi Nemzeti Tanács elnökeként része volt a baranyai magyar-szerb köztársaság létrehozásában, orvosként bábaképző intézetet alapított.

A pécsi dr. Doktor Sándor-szobor elbontásáról múlt év decemberében döntött a pécsi közgyűlés. Csütörtök reggel neki is álltak a szobor eltávolításának. A szobrot leemelték a talapzatáról és elszállították, jelenleg a betonalap bontása zajlik.

Dr. Doktor Sándor szobra Pécsen, még eredeti helyén

Doktor Sándor 1918-ban a Pécsi Nemzeti Tanács elnöke lett, majd 1921-ben közreműködésével kikiáltották a baranyai magyar-szerb köztársaságot, amely elszakította volna Pécset Magyarországtól. Történeti kutatások szerint Doktort ebben saját menekülésének előkészítése is motiválhatta – korábbi internacionalista, bolsevista tevékenysége miatt valószínűleg Horthy Miklós kormányzó börtönbe juttatta volna.

Doktor Sándor - a Pécs Lexikon szócikke
(*1864. jan. 4. Beregrákos/Bereg vm., *1945. nov. 7. Keszthely): szülész, nőgyógyász.
Középiskoláit Szatmáron és Nagykőrösön végezte.
Bp.-en szerzett orvosi diplomát (1889), majd az egyetem 1. sz. szülészeti és nőgyógyászati klinikáján tanársegéd.
A pécsi Bábaképezde ig.-ja (1901-21), a ref. egyház presbitere (1903-06), a Pécsi Orvos Egyesület (1905-10) és a Pécsi Tornaegylet elnöke (1905-14), az Antialkoholisták Egyesülete titkára, a Szabadgondolkodók Pécsi Társasága alapítója (1906), a pécsi Munkásiskola előadója (1906-14).
A világ teremtéséről előadott materialista nézetei miatt a r. kat. és a ref. egyház is megtámadta a helyi sajtóban (1906).
Az Irányi Dániel Szabadkőműves Páholy tagja, kapcsolatban állt a Társadalomtudományi Társasággal és a Huszadik Századdal.
1914-ben vöröskeresztes önkéntes a K-i fronton. 1918-ban a pécsi nemzeti tanács elnöke, 1919. márc.-ban belépett a SZDP-be, 1920. aug.-tól az újjáalakult nemzeti tanács és a városi törvényhatósági bizottság elnöke.
A szerb megszállás fenntartása mellett lépett fel. 1921-ben a Szerb-Horvát-Szlován Királyságba (Jugoszlávia) emigrált, Magyarkanizsán orvosi gyakorlatot folytatott, részt vett az illegális jugoszláv kommunista mozgalomban.
1941-ben, miután a magyar hadsereg bevonult a Vajdaságba, letartóztatták és 1919-21 közötti tevékenységéért a pécsi törvényszék 10 évi fegyházra ítélte. Szegeden, majd Vácott raboskodott. 1944. nov.-ben szabadult.
1945-ben belépett az MKP-ba.
Összetett alak: elismert orvos, intézetalapító, nudista...
Az 1864-ben Kárpátalján született és 1945-ben egy teherkocsi közúti áldozataként elhunyt Doktor Sándor a századelő Pécsének különleges figurája volt. Szabadelvű emberként részt vett a társadalmi-politikai ügyekben.

A betonlap bontása

1901-től a pécsi Bábaképző Intézet igazgatója, egyben az oktatási intézmény megalapítója is, a kor elismert szülés-nőgyógyász szakembere volt.
Magánemberként különcnek számított: melegben ingujjra vetkőzött, ez akkor nem volt szokványos. A bábaképző mögött medencét létesített, ahol maga és családja is gyakran fürdőzött. Ez az akkori szóbeszéd szerint az ifjúság körében is nagy érdeklődést keltett, ugyanis Doktor a naturizmus (nudizmus) első hívei közé tartozott – hat leányával együtt.

Forrás: http://w3.bama.hu/baranya/kozelet/elbontottak-a-meztelenkedo-hazaarulo-szobrat-pecsen-382460

Biztonságos helyre került Doktor Sándor szobra

Pécs TV 2011. június 14., 18:30

Elbontották Doktor Sándor szobrát: a Nagy Jenő utcai bronz alkotás eltávolításáról a pécsi képviselő-testület hozott korábban döntést. A városvezetés szerint nem lehet annak a szobra Pécsett, aki el akarta csatoltatni a várost Magyarországtól; a szobor elhelyezéséről a BIOKOM Kft. gondoskodott.
Az egész alakos bronz szobrot 1978-ban helyezték ki, mivel a helyi pártállami vezetők akkor egy munkásmozgalmi hősnek kívántak emléket állítani: a Horthy-rendszer elleni tevékenysége miatt a pécsi bábaképző egykori igazgatójára esett a választás. A rendszerváltás után átkeresztelték a Doktor Sándorról elnevezett utcát és megváltozott korábban az ő nevét viselő művelődési központ neve is. A szoborhoz azonban nem nyúltak – mostanáig.
Mint arról a PécsMa.hu korábban már beszámolt, a pécsi városvezetés úgy döntött: a szobornak mennie kell. Az első világháborút követő szerb megszállás idején ugyanis – a kezdeti tiltakozás után – Doktor Sándor együttműködött a megszállókkal.
A tanácsköztársaság bukása után számtalan kommunista menekült a szerb fennhatóság alatt álló Pécsre, s hogy elkerüljék a megtorlást, 1921-ben kikiáltották a Baranya-Bajai Magyar-Szerb Köztársaságot. Szerencsére a megszálló katonák néhány nap múlva csomagolni kezdtek.
Doktor Sándor szobrát a pécsi közgyűlés határozata alapján a BIOKOM Kft. bontotta le.
- A hosszú hétvégére a BIOKOM-hoz került a szobor, majd kedden biztonságos helyre szállították el, hiszen a szobor mint műalkotás érték, ahogy annak anyag is. Így olyan helyre kellett vinni, ahol folyamatosan tudják őrizni – nyilatkozta a Pécs TV híradójának Nácsa János, az önkormányzat sajtóreferense.
A szobrának jelenlegi helyéről több információt nem sikerült kideríteni, annyi azonban biztos, hogy a pécsi Irinyi Dániel Szabadkőműves Páholy egykor főmesterének emlékműve többé pécsi közterületre nem kerül ki.

Bodor Gergely

Forrás: http://www.pecsma.hu/helyi/2011/06/14/biztonsagos-helyre-kerult-doktor-sandor-szobra/

A Sas páholy centenáriumi munkája a régi nagypáholyházban

2011-05-27T17:00:00.002+02:00

A Podmaniczky utcai, szállodának átépülő, félig kész volt nagypáholyházban ünnepelte a Sas páholy alapításának 100. évfordulóját 2011. május 27-én. A Haypál Benő református lelkész főmesterségével alakult páholy centenáriumáról rituális munkával emlékeztek meg a páholy tagjai és vendégeik.

A munkán 132 szabadkőműves jelent meg - ebből 33 fő a Sas páholy tagja volt -, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy minden páholya képviseltette magát, s természetesen a nagymester is jelen volt. Németország, Szerbia, Szovákia, Ukrajna nagypáholyainak küldöttségei, valamint az ausztriai Helikon páholy és a romániai Tisza páholy is képviseltette magát. Több külföldi nagypáholy üdvözletét küldte az ünnepség résztvevőinek.

A megemlékezés beszédei ünnepi zeneművekkel váltogatva hangzottak el, majd a "vakolást" (díszvacsorát) a Marriott Budapest City Centerben költötték el a résztvevők.

Forrás: Kelet 2011/2.

Szabadkőművest nevezett ki püspökké az anglikán egyházfő

2011-05-17T14:54:00.005+02:00

Szabadkőművest nevezett ki püspökké az anglikán egyházfő

2011. 05. 17. 14:54 -

Rowan Williams canterburyi érsek a köztudottan szabadkőműves Jonathan Bakert nevezte ki a római katolikussá lett Andrew Burnham ebbsfleeti püspök utódjává. A kinevezés meglepő, hiszen az érsek korábban a kereszténységgel összeegyeztethetetlennek nevezte a szabadkőművességet, és nem engedte, hogy szabadkőművesek magas egyházi tisztséget töltsenek be.

Jonathan Baker, aki több mint húsz éve, egyetemistaként csatlakozott a titkos társulás oxfordi páholyához, néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy továbbra is szabadkőműves marad, mivel véleménye szerint ez összeegyeztethetető a püspöki tisztséggel. Május 13-án azonban kijelentette: meggondolta magát, és „a püspöki tisztség különleges karizmája és a szolgálattal járó terhek miatt” mégis elhagyja a szabadkőművességet. Örömét fejezte ki ugyanakkor, amiért a püspöki kinevezés folyamata még e döntése előtt elindult, habár, mint mondta, az érsek kérte, hogy fontolja meg szabadkőműves tagságát.

Rowan Williams döntése megdöbbenést keltett az anglikán Általános Szinódus tagjaiban, hiszen az érsek korábban többször hangsúlyozta, hogy összeférhetetlennek tartja a keresztény egyházi szerepvállalást a szabadkőműves rituális beavatással és hűségesküvel. A szinódus tagjai örömüket fejezték ki, amiért Baker elhagyja az evangéliummal összeférhetetlen szabadkőművességet, ugyanakkor bírálták az érseket, amiért nem szabta ezt a püspöki kinevezés feltételéül – írja a brit Telegraph internetes lap.
A szabadkőművességről a Hittani Kongregáció 1983-ban kiadott – és később II. János Pál pápa által jóváhagyott – Nyilatkozat a szabadkőműves társaságokról című állásfoglalása (Quaesitum est) leszögezi: e szervezetek elveit az egyház saját tanításával mindig is összeegyeztethetetlennek tartotta, így a bennük való tagság tiltott marad. Az a hívő, aki tagként szabadkőműves társasághoz csatlakozik, súlyos bűn állapotában van, és nem részesülhet szentáldozásban.
Magyar Kurír
(mk)
Kép: archbishopofcanterbury.org

Forrás: http://www.magyarkurir.hu/node/34770

Kapcsolódó hír: http://apronsandtools.blogspot.com/2011/05/disturbing-news-from-church_16.html

Jászi Oszkár emléknap - EMLÉKÜLÉS

2011-05-13T16:30:00.006+02:00

Révay András nagymester: Jászi Oszkár és szabadkőműves társai

A képen balról jobbra: Révay András, Kende Péter, Király Attila és Katona András látható
Ezt a napot Jászi Oszkárnak szenteltük.
De megtudtuk-e végül, ki is volt Jászi Oszkár? Tudják-e mások? Ha megállítanánk az utcán az első tíz szembejövő embert, milyen választ kapnánk erre a kérdésre?
Tudjuk-e mi, a Jászi Oszkár Szabadkőműves Páholy tagjai, akik őt névadónknak választottuk – és tudjuk-e mi, a Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy tagjai, ahová a Jászi Oszkár Páholy tartozik?
Az elhangzott beszédekből kirajzolódott a társadalomtudós, szerkesztő, politikus, aki a liberalizmus elvein és társadalmi, politikai – ráadásul nemzetiségpolitikai – reformelképzeléseken alapuló kemény kritikával bírálta a korabeli Magyarország viszonyait. A konföderáció eszméjét hirdető – ma már kissé naivnak tűnő – nemzetiségi politikája és demokratikus eszmerendszere kivétel nélkül minden autokratikus XX. századi magyar rezsim ellenfelévé tette.
„Az anyanyelvükön élő és boldoguló emberek gazdagodása és kultúrája jogot és kenyeret adna nemcsak elmaradt nemzetiségeinknek, hanem a műveltség és a szabadság nem is sejtett fokára emelné az egész magyar államot” – írta. Lássuk be: ezek a gondolatok ma épp oly érvényesek, mint száz évvel ezelőtt voltak.
Jászi Oszkár szabadkőműves volt. Ha róla szólunk, ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Itt, ebben a körben talán nem kell bizonyítani, hogy a szabadkőművesek a maguk eszközeivel mindig saját társadalmuk előbbre mozdításán fáradoztak. George Washingtontól, Simon Boliváron és Garibaldin át – de említhetnénk Verdit, Lisztet vagy Benczúr Gyulát is – egészen napjainkig.
Jászi nem volt a köztudottan nyarat nem csináló, egyetlen fecske, sem utolsó mohikán. Szabadkőművesként annak a Martinovics páholynak volt tagja, mely most, a Magyar Nagyoriens kebelén belül nemrég ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Amikor Jászi, 1911. február 3-án, ennek a páholynak főmesteri kalapácsát a kezébe vette, azok megszólítását is tervezte, akik – mint mondta – túl gazdagok ahhoz, hogy gondolkodni képesek legyenek vagy túl szegények arra, hogy becsületesek maradjanak. Ha ma körülnézünk a saját házunk táján, nem ugyanezzel a gonddal találkozunk?
Páholyában máig ható nevek tulajdonosai foglaltak helyet. Jászin kívül még ketten, Kunfi és Szende a Károlyi-kormány tagjai voltak. Kunfi Zsigmond, aki a Magyarországi Szociáldemokrata párt egyik vezetőjévé emelkedett, kikelt a brutális kapitalizálódás jelenségei, az ügyvédi korrupció, a közhatalom képviselőinek szemérmetlen mohósága, visszaélései ellen, leleplezte a „cigánybűnözés” elleni harc ürügyén a tömegek előítéleteire rájátszó hatósági manipulációt. Mindezt 1907-ben tette, száz évvel később pont ugyanezek a feladatok várnának rá!
A Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsának volt tagja – Kunfi mellett – három másik páholytársa: Pogány József, Bíró Lajos és Rónai Zoltán. Rónai, aki igazságügyi népbiztos, később a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja is volt – szélsőséges gondolkodással tehát nem vádolható – a következőket állapította meg 1912-ben: „…jogrendünkre nem mondható sem az, hogy a jogállamot, sem az, hogy a szociális államot valósítja meg, a meghozott törvényeink még abban a formában, amelyben meghozattak sem mentek át jórészt a valóságos életbe. Különösen akkor, ha olyan társadalmi csoportok érdekének védelméről volt szó, melyek nem játszottak vezető szerepet a törvényhozásban.” Ismét csak hangsúlyozom: ezek a szavak száz évvel ezelőtt hangzottak el. A szabadkőművesek megállapításai sajnos most újból érvényesek.
Jászi idejében sem csak a Martinovics volt az egyetlen páholy, mint ahogy ma sem az. Károlyi és a Tanácsköztársaság között regnáló kormány miniszterelnöke, Berinkey Dénes, a Corvin Mátyás Páholyba tartozott. A Peidl kormány külügyminisztere, Ágoston Péter a Bihar Páholyba járt és szabadkőműves volt a vörösökkel szembeforduló Friedrich István is.
Jászival egy időben, politikusok mellett kiváló írók, művészek egész sora viselte a szabadkőműves kötényt. Ady Endre; Bölöni György; Csáth Géza; a Nyugat alapítója és főszerkesztője Ignotus; a szociálfilozófus Polányi Károly; az élőszó művésze, a magyar kabaré megteremtője, Nagy Endre; a műkritikus, irodalomtörténész Schöpflin Aladár; a konzervativizmust és a reakciót hevesen támadó – Zuboly álnéven publikáló – Bányai Elemér.
A neveket még hosszan sorolhatnánk Andrássy Gyula miniszterelnöktől Wekerle Sándor miniszterelnökig, Bánki Donát feltalálótól Zipernowsky Károly feltalálóig, a tudós, Bókay János orvostól, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertig, ők mind – mind felsorakoznak Jászi Oszkár mögé, aki az álmos és tunya népet az emberi szabadságharc nagy törekvéseinek akarta megnyerni, de mégsem maradt meg kába álmodozónak.
Amikor 1947-ben, rövid időre hazatért, az akkori Martinovics Páholyban ezeket mondta:
„Látnunk kell a túlzott nemzeti szuverenitások rendszerének tarthatatlanságát. Most ezek a nemzeti szuverenitások olyan követelményekkel lépnek fel, mint talán soha a múltban. Az új hatalmi uralmak eme rendszerében a jogrend illúzió lett. Fel kell vetni a kérdést, hogy mi okozta a közéleti harcnak ezt a szörnyűséges eldurvulását és a militarista, nacionalista ellentéteknek ezt az orgiáját. Egész civilizációnk pillérei meginogtak. Korábban az emberiség legfényesebb elméi hitték, hogy van egy jog, amely magasabb, feltétlenebb és tiszteletre méltóbb, mint az államnak a joga. Ez a jog a becsületes és gondolkodó emberek tudatában él, független a mindenkori adottságoktól, és mindenkor kell, hogy legyen egy olyan mérték, amellyel a tételes jogi és institúciós berendezéseket mérni kell. Most ezt a rendszert, az erkölcsi parancsok rendszerét ledöntötték.”
Mégegyszer mondom: ez most itt nem egy mai politikai szónoklat része volt, 1947-ben, majd’ hatvanöt évvel ezelőtt hangzott el és sajnos semmit sem veszített érvényességéből. Ezért nem szabad, hogy Jászi Oszkár – és mindaz, amit ő képviselt, feledésbe merüljön és mi most azért is vagyunk itt együtt, hogy Jászi és szabadkőműves társainak gondolatait továbbra is élő, elevenen tartsuk!
Dr. Révay András
a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület nagymestere

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/36

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/04/rendezveny-jaszi-oszkar-emleknap.html

Kapcsolódó beszámoló: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/05/jaszi-oszkar-emleknap_14.html

Kapcsolódó esemény: http://szkp3.blogspot.com/2011/05/jaszi-oszkar-emleknap-koszoruzas-jaszi.html

Jászi Oszkár emléknap - KOSZORÚZÁS JÁSZI OSZKÁR SÍRJÁNÁL

2011-05-13T15:00:00.006+02:00

Jászi Oszkár emléknap

A Farkasréti temető egyik, a Magyar Állam (létezik ilyen?) által fenntartott parcellasorán néhány száznyi tömeg gyülekezett. A szervezők sokkal többre számítottak. Hiszen Jászi Oszkár hamvainak magyar földbe helyezésének szimbolikus jelentősége van. Megdőlt néhány rendszer, eltűnt megannyi államfő és politikus és a hosszú éveken át gondolatai, elvei miatt száműzetésbe kényszerült ember végre hazájában lelhet örök nyugalomra. Beszédet mondott egy katolikus egyházfő, majd a miniszterelnök sőt az állam feje is. Mindenki azzal a reménnyel hajtott főt a sír előtt, hogy eljött végre a társadalom megújulásának ideje, melyben Jászi eszméi csaknem egy évszázad múltán virágba szökkenhetnek: megértés lesz a nemzeten belül és a szomszéd nemzetek is testvérként néznek majd egymásra.
Húsz éve történt mindez, 1991-ben, a rendszerváltás hajnalán.

Ma pedig mintegy húsz, jobbára idős ember jött el megtisztelni azt az eszmét, melyet a mai napig nem sikerült gyakorlattá tenni. Sem államférfi, sem politikus nem tartotta fontosnak hogy megjelenésével tisztelegjen egy olyan ember emléke előtt, aki hajdan az ország, a régió felemelkedéséért küzdött.

Mint korábban jeleztük:
a Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság
a Bibó István Közéleti Társaság
a Magyarországi Nagyoriens szabadkőműves egyesület
Jászi Oszkár hamvainak hazai földbe helyezésének 20. évfordulóján koszorúzási megemlékezést tartott, melyet konferencia követett.

A sírnál Donáth László és Földes György mondtak emlékbeszédet, a konferencián pedig Király Attila elnökletével
Kende Péter: Jászi Oszkár 100 esztendő múltán
Katona András: Jászi Oszkár és kora az utóbbi 100 év tankönyveiben
Szarka László: A nemzetiségi miniszter kálváriája, az 1918. novemberi tárgyalások kudarca
Révay András: Jászi és szabadkőműves társai címen tartottak előadást.

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/35

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/04/rendezveny-jaszi-oszkar-emleknap.html

Kapcsolódó beszámoló: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/05/jaszi-oszkar-emleknap_14.html

Kapcsolódó esemény: http://szkp3.blogspot.com/2011/05/jaszi-oszkar-emleknap-emlekules.html

Megnyílt Neutalban a "Szabad - kőműves - munka" Liszttől Sinowatzig kiálítás

2011-05-06T18:00:00.009+02:00

"Frei-Maurer-Arbeit" von Liszt bis Sinowatz ("Szabad - kőműves - munka" Liszttől Sinowatzig) címmel nyílt meg 2011. május 6-án 18 órakor egy időszaki kiállítás a burgenlandi Neutalban az osztrák Liszt-évhez kapcsolódva. A megnyitón a kiállítás kurátora, Susanna Steiger-Moser mellett részt vett Peter Rezar, a burgenlandi tartományi kormány minisztere, Erich Trummer polgármester valamint Dr. Nikolaus Schwärzler, az Osztrák Nagypáholy nagymestere. A neves osztrák színész, Helmut Lohner olvasott fel Liszt írásaiból.

Forrás:

http://www.bvz.at/lokales/bvz-ausgaben/oberpullen/kultur/art6241,43821

http://www.neutal.at/files/downloads/Gemeindezeitung_zum_druck.pdf

Képgaléria a megnyitóról: http://www.neutal.at/gemeinde/index.php?nav=galeriedetail&id=553

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/05/kiallitas-szabad-komuves-munka-liszttol.html

Kapcsolódó beszámoló: http://aprofan.blogspot.com/2011/06/szabad-komuves-munka-liszttol.html

Raffay Ernő: Szabadkőművesség Magyarországon

2011-04-28T18:00:00.002+02:00

Szabadkőművesség Magyarországon

Igen nagy érdeklődés mutatkozott dr. Raffay Ernő előadása iránt

Nagyvárad - Dr. Raffay Ernő történész csütörtök délután Nagyváradon is bemutatta Szabadkőművesek Trianon előtt című legújabb kötetét, mely a magyarországi szabadkőművesség történetét ismerteti 1867–1918 között.

Csütörtök délután a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházközpont múzeumtermében mutatta be legújabb kötetét Dr. Raffay Ernő történész. Bár ugyanebben az időpontban több eseményt is szerveztek Nagyváradon, a könyvbemutató iránt igen nagy érdeklődés mutatkozott. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megye szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Szakács Árpád, a Nagy Magyarország lapigazgatója mutatta be a történelmi folyóirat legfrissebb számait. Időközben a hallgatóság kérésére egy hangosító berendezést is beszereltek, így a történész szavait a hátsó sorokban is hallhatták az érdeklődők. A Szabadkőművesek Trianon előtt című könyv fő gondolatmenetét maga a szerző mutatta be. Megtudhattuk, hogy főleg levéltári forrásokat használt fel a kötet megírásakor. Magyarország az egyetlen olyan ország a világon, ahol hozzáférhetőek a titkos társaságokként működő szabadkőműves páholyok jegyzőkönyvei. Ezeket a Budai Várban található Magyar Országos Levéltárban lehet elolvasni. Jelenleg egyébként 3 millióra tehető a szabadkőművesek száma. A Trianon előtti időszakban a történelmi Magyarország területén működő páholyok tagjai többségében szellemi szabadfoglalkozású értelmiségiek voltak, ugyanakkor számottevő volt a protestáns egyházak lelkészeinek aránya is.
Titkos társaságok
Az első páholy 1749-ben alakult Brassóban, melyet továbbiak követnek Kassán, Pest-Budán, Zágrábban, Eszéken. Ezek két rítus szerint működtek: a Szent János és a skót rítus alapján. Később (1886-ban) engedélyezték az egységes szerkezeti működést, így megalakul a Magyar Szimbolikus Nagypáholy. A magyar szabadkőművesek alaptörvényei közt találjuk, hogy a titkos társaság tagjai nem foglalkozhatnak politikai kérdésekkel, ehhez képest a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Demokratia Páholy, majd a Martinovics Páholy küldetésként vallotta az akkori Magyarország politikai átalakítását. A páholyok eszmegyártó és humanitárius szerepet vállaltak, támogatták a leányanyákat, a háborúból hazatérő sérült katonákat, a szegény tanítókat, stb. Egyes városokban, mint például Pozsonyban egyszerre 14-15 páholy is működött. A századforduló után működtek olyan társaságok is, melyek célja volt a progresszív eszmék bevitele a társadalomba. Azt hirdették, hogy a keresztény egyházat vissza kell szorítani, meg kell szüntetni a vallás lelkek fölötti hatalmát, meg kell szüntetni a hittanoktatást és helyette általános emberi erkölcstant kell tanítani a gyerekeknek. A közhiedelemmel szemben nem az ország feldarabolása volt a céljuk, hanem a központi irányítása, summázott Raffay Ernő. Elhangzott az is, hogy Ady Endre is páholytag volt. Egyebek mellett erre utal az is, hogy a Csinszkával kötött házasságkötési szertartáson a résztvevők közül egyedül a feleség volt az akinek nem volt köze a szabadkőművességhez.
A közönség tagjai a könyvbemutató után feltehették kérdéseiket az előadónak. Számos érdekes kérdés hangzott el, melyekre a történész készségesen válaszolt. A bemutatott kötetet és az Erdélyország számait az Illyés Gyula Református Könyvesboltban és a Garasos híd melletti Libris Antica-ban is megvásárolhatják az érdeklődők.
Mészáros Tímea

Raffay előadás a szabadkőművességről

2011-04-26T18:00:00.003+02:00

Szabadkőművesek Trianon előtt

2011. április 28. csütörtök, 17:07 Antal Judit Laura Kultúra - Kultúra

Raffay Ernő történész, a Trianon Társaság alapító tagja, a Károli Gáspár Egyetem tanára, a párizsi Sorbonne megbízott előadója tartott izgalmas, nagy érdeklődést kiváltó előadást a Polgári Szalonban 2011. április 26-án. „Divatos téma a szabadkőművesség” – kezdte mondandóját. Majd kérdéssel folytatta: „Hogy jutottam a témához?” Szavaiból kiderült, hogy nem a szabadkőművesség érdekelte igazán, hanem az, hogy miként lehetett a régi Magyarországot úgy szétdarabolni, ahogyan az megtörtént a trianoni békeszerződés értelmében. A kérdésre a választ keresve jutott el arra a megállapításra, hogy a feleletet nem lehet megadni a magyarországi szabadkőművesség szerepének, tevékenységének feltárása nélkül.
„Trianonnak külső és belső okai voltak” – folytatta beszédét a történész. Részletesen taglalta a nagyhatalmi és kiscsoporti érdekek felszínre kerülését, ütközését, melyek az I. világháború kirobbanásáig, majd a háborút lezáró békeszerződésekig, köztük a Magyarország sorsát megpecsételő trianoni békeszerződésig vezettek.
Akarták-e a szabadkőművesek Magyarország szétdarabolását? – tette fel a kérdést Raffay Ernő. Nem ez volt a céljuk, ők szabadkőműves kormányt akartak, amely majd ténykedésével megvalósítja a szabadkőművesség elképzeléseit.
A Trianonhoz vezető belső okok közül kiemelte a nemzetiségi kérdést, a parlamenti obstrukciót, s a szabadkőművesség „munkáját”.
A nemzetiségi kérdésről szólva hangsúlyozta, hogy a korabeli Magyarország népességének csak körülbelül 54 százaléka volt magyar. Magyarország mindig is befogadó ország volt – Szent István óta –, ez magyarázza a nemzetiségek nagyarányú jelenlétét.
Az országvesztéshez vezető okok között fontos szerepe volt a parlamenti obstrukciónak, amely megbénította annak működését. Tisza István ugyan letörte az obstrukciót, de addigra már – sajnálatosan – olyan mértékű rombolást okozott, amely hozzájárult az ország meggyengüléséhez.
A belső okok között részletesen beszélt a szabadkőművesség szerepéről. Brassóban alakult meg az első szabadkőműves páholy 1749-ben. Évtizedekig zavartalanul működhetett a szabadkőművesség Magyarországon, majd 1795-ben betiltották. A reformkor, majd a Bach-korszak idején újra mozgolódni kezdtek a szabadkőművesek. Ki-ki, ahol tehette – főleg külföldön – belépett egy szabadkőműves páholyba, ahogyan Kossuth Lajos is tagja lett egy amerikai páholynak. Ha elegen voltak a jelentkezők (hét fő), úgy páholyt alakítottak.
A magyarországi szabadkőművesség aranykora 1868-tól 1919-ig tartott. A kiegyezés által létrejött „békebeli viszonyok”, a dualizmus teremtette állapotok kedveztek a mozgalom térhódításának. 1886-ban két páholy egyesülésével megalakult a magyarországi Szimbolikus Nagypáholy.
Alkotmányuk alapvetése volt, hogy politikával, vallási kérdésekkel nem foglalkozhatnak. Filozofikus, filantropikus, progresszív intézmény – ez volt a szabadkőművesek öndefiníciója. Ennek megfelelően e tárgykörbe tartozó kérdésekkel foglalkoztak. Sok pozitív dolgot is cselekedtek, elsősorban emberbaráti vonalon (például tejakció gyerekeknek), de a progresszió jegyében alapították meg és működtették az Országos Mentőegyesületet.
Bár alkotmányuk leszögezte, hogy vallási kérdéseket nem érinthetnek, megtalálták a módját, hogy élesen támadják a keresztény egyházakat. Minden vagyont el kell venni a keresztény egyházaktól – hirdették a szabadkőművesek. Földjeiktől, épületeiktől, mindenüktől meg kell fosztani az említett egyházakat; a hívek adójából tartsák el magukat. Meg kell szüntetni a lelkek fölötti hatalmukat is – követelte Jászi Oszkár.
A valláserkölcsi oktatást száműzni kell az iskolákból, újra kell írni a magyar nép történetét a történelmi materializmus szellemében. Ki kell venni a tradíciókat, történelmi hagyományokat, mert azok csak elbutítják a népet!
Raffay Ernő szavai a hallgatóság élénk reakciókkal kísérte, amelyek azt tanúsították, hogy nagyon is ismerősek ezek az elvek az embereknek, a nem is távoli múltból!
A Trianonhoz vezető külső- és belső okok felvázolása után – idő hiányában – már nem tudott a közönség minden kérdésére válaszolni a történész. Érdekességként azt is elmondta, hogy ma Magyarországon hozzávetőlegesen ezer szabadkőműves van, akik mindig jelen vannak a különböző kormányellenes megmozdulásokon (lásd sajtószabadság melletti demonstrációk, az új alkotmány elleni támadások stb.), s nagypáholyba tömörülve (Magyar Nagyorient Nagypáholy, Magyar Szimbolikus Nagypáholy) fejtik ki tevékenységüket.
A téma iránt érdeklődők bővebb ismereteket szerezhetnek, ha kézbe veszik a történész Szabadkőművesek Trianon előtt című művét.

Forrás: http://www.ringmagazin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=11249:szabadkmvesek-trianon-eltt&catid=71:kultura&Itemid=166

Konferencia: Állam, Vallás, Szabadkőművesség

2011-04-20T18:00:00.002+02:00

Konferencia: Állam, Vallás, Szabadkőművesség 1.

Április 20-án, a Francia Intézetben a Magyarországi Nagyoriens, az Állam, Vallás, Egyház, Szabadkőművesek témáról tartott nyilvános előadást.
A mintegy 150 érdeklődőt vonzó konferencia előadói S.E. René Roudaut, A Francia Köztársaság magyarországi nagykövete, aki korábban többek között állami tanácsadói szerepet vállalt egyházügyi ügyekben; valamint Jean-Robert Ragache, történész, a Francia Nagy Oriens szabadkőműves rend Nagytanácsának elnöke voltak.
Hivatásuknak, szakmájuknak megfelelően, az előadás első része a francia történelemre visszatekintéssel nyújtott betekintést az egyház - állam kapcsolatáról, míg a második részben megismerhettük a szabadkőművesség és az egyház kapcsolatának, ellentétének (?) történetét.
Az estet a közönség kérdései és az erre adott válaszok zárták.
A továbbiakban részletesebb beszámolót közlünk az előadásról, melynek feldolgozása jelenleg folyik.
(folytatás következik)

szerk, 04/22/2011 - 10:44

Konferencia: Állam, Vallás, Szabadkőművesség 2.

Folytatjuk az Állam, Egyház, Szabadkőművesség címmel tartott konferencia rövid összefoglalóját. a Teljes előadás szövege később kerül fel oldalunkra.
Először René Roudaut a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete adott történelmi áttekintést a francia állam és egyházak kapcsolatáról. A magyar hallgatók számára érdekes információ volt a francia vallásszabadság története és az iszlám európai megjelenésével kapcsolatos aktuális problémák, mint ahogy az állam és egyház különválásának története is.
A múlt század elején született törvény szerint lehetővé vált Franciaországban, hogy bárki, bármilyen szervezetet hozzon létre, ezzel megnyílt az út a civil szerveződések előtt, melyet a katolikus egyház ferde szemmel nézett. A "civilek" és "katolikusok között kitört ellentétet végül az első világháború oldotta fel. A háború hatalmas véráldozatot követelt anélkül, hogy tekintettel lett volna a vallási hovatartozásra, mindenki egyként harcolt.
Mára a francia állampolgárok számára teljesen evidens, hogy az állam nem szól bele az egyház, míg az egyház sem szól bele az állam ügyeibe, de ezt hosszú időn keresztül fájdalmas csatározások előzték meg.
A Francia Köztársaság nem finanszírozza semelyik egyházat sem.
Kialakult egy "modus vivendi" egymás mellett élési mód, melyet mindenki természetesnek talál.

From Konferencia, Állam Vallás Szabadkőművesség 2011.04.20.

Jean Robert Ragache, történész, a Francia Nagyoriens Nagytanácsának főparancsnoka, a Szabadkőművesség rövid történetét ismertette. A szabadkőművesség -hivatalosan- közel 300 évvel ezelőtt (24 June 1717) Angliában alakult meg, egyszerűen abból az okból ott, mivel akkor Anglia szabad országnak számított, itt megtorlás nélkül volt lehetőség független szervezet létrehozatalának.
Közrejátszott ebben az is, hogy Angliában és Skóciában a katolikus egyházat és a pápa uralmát nem ismerik el, Anglia protestáns, Skócia pedig presbitáriánus, saját egyházfővel. A szabadkőművesek rendjébe léptek katonák, tengerészek, nemesek, polgárok egyaránt. Sőt egyházi emberek is. Mindenkori nagymestere a koronához kapcsolódó nagynemes volt.
Az Angol típusú szabadkőművesség megköveteli az istenhitet, anélkül, hogy ezt bármelyik valláshoz kapcsolná.
Franciaország, annak idején többségében gyakorló katolikusok lakták, azonban a római pápát itt sem fogadták el, ennek megfelelően, mikor a pápa annak idején kiátkozta a szabadkőműveseket, ez Franciaországban sosem lépett érvénybe, sőt, voltak páholyok, ahol akár magas rangú egyházi tisztségviselők is helyet foglaltak.
De tagjai voltak a felvilágosodás nagy gondolkodói is, - leghíresebb talán Voltaire.
A francia forradalmat nem a szabadkőművesek robbantották ki, bár mindkét oldalon sokan harcoltak közülük a maguk vélt vagy valós igazáért. Hires mondás szerint ugyanannyi szabadkőműves volt a fővesztők, mint a fejvesztettek között.
Azonban a francia forradalom állami jelszóvá emelte a szabadság-egyenlőség-testvériség gondolatát, ami határozottan jelezte az állam és az egyház különválását.
Hivatalosan az 1900-as évek elején emelkedett a különválás törvényerőre és ekkor vált törvénnyé a civil szervezetek szabad és hivatalos működése is.
Mára mindez mindkét fél számára annyira természetes, hogy ez nem is téma többé, hacsak az iszlám körül kialakult problémakört nem számítjuk ide. Ugyanis amikor a törvényt hozták, az iszlám gyakorlatilag nem létezett Franciaországban, míg ma a népesség egy része a muzulmán valláshoz kötődik és ez természetesen (?) feszültségekhez vezet.
Az előadás után a közönség kérdéseire adtak választ az előadók.

szerk, 04/28/2011 - 18:13

Források:
http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/32

http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/33

dr. Tardy Pál: Sarastro volt-e Born Ignác?

2011-04-19T15:00:00.002+02:00

Teadélután az Öntödei Múzeumban

A hosszú tél után az MMKM Öntödei Múzeuma április 19-én újra egy igazi zenei csemegével szolgálhatott a közel 100 fő érdeklődőnek. A zene és a kohászat került közel egymáshoz ezen a délutánon azzal, hogy Mozart Varázsfuvolájának és a selmeci akadémia tanárainak kapcsolatát kerestük.
Olyan ismeretekkel szerettük volna gazdagítani a hallgatóságot, hogy Mozart valóban a szabadkőműves, mineralógus Born Ignácról formázta-e meg az opera főhősét, Sarastrot, hogy hol ismerte meg egymást a híres muzsikus és a nagy tudós, barátok voltak-e vagy vetélytársak.
Ezekre a kérdésekre kaphattak választ azok a látogatók, akik a múzeumba eljöttek, és dr. Tardy Pál okleveles kohómérnök, OMBKE ex-elnök előadását meghallgatták.
Az előadó képekkel illusztrált rövid ismertetőt adott Selmecbányáról, majd a műszaki felsőoktatás 1735-ben alapított fellegvárát, a selmecbányai Bányászati Akadémiát mutatta be, melynek a Selmecre Mária Terézia által kinevezett oktatója, Born Ignác bányatanácsos jó ismerője volt.
Ezután beszélt a korabeli szabadkőművességről, hiszen Born a bécsi szabadkőműves páholy vezetője is volt. A zeneóriás Mozart is tagja volt ennek a szövetségnek, mely segítette az emberek fejlődését és támogatta a rászorultakat, így a két híresség számára összekötő kapocs lehetett a páholytagság. A másik kapcsolat az lehetett, hogy a másik selmeci oktató, Jacquin professzor lányait Mozart tanította zenére.
A nemrégen az USA-ban elhunyt magyar kohómérnök, Lux András mutatott rá elsőként arra a lehetőségre, hogy a zeneszerző az akadémia professzorairól mintázta meg a Varázsfuvola szereplőit. Az opera főhősében, Sarastroban Born Ignácot, a Beszélőben Jacquin Miklóst, Taminoban Müller Ferencet, Selmecbánya híres professzorait, Monostatosban Klaprothot, az ellenszenves berlini tanárt jelenítette meg.
A képekkel és operarészletekkel gazdagított előadás színvonalát emelte, hogy az opera egyes részeit és fuvolaszólóit Tóth Katalin, a XVIII. kerületi Dohnányi Ernő Zeneiskola fuvolaszakos tanára adta elő.
Az előadás után a hallgatóság kérdéseket tehetett fel. Vitaindító kérdés volt, hogy tulajdonképpen hol is született Born Ignác? A kérdező honlapokon nézett utána, ahol két helységnevet is megjelöltek. Born életének egyik jeles kutatója, dr. Laár Tibor véleménye az, hogy minden bizonnyal az erdélyi Kapnikbánya a neves tudós születési helye, hiszen önéletírásában erre hivatkozik, de Gyulafehérváron anyakönyvezték.
Az előadás zárásaként érdekes kiegészítést hallhattunk dr. Pilissy Lajos kohómérnöktől. A híres tudós 1770-es erdélyi útja során súlyosan megsérült, mely élete végéig komolyan akadályozhatta munkájában is.
Végezetül dr. Lengyelné Kiss Katalin múzeumvezető megköszönte az előadást és a fuvolaművész közreműködését, majd a résztvevőket tárlatvezetésre és teázásra invitálta.
Terveink szerint az elkövetkezendőkben is lesz alkalom zenével, előadással egybekötött teadélutánok rendezésére ilyen nagy számú közönség előtt az MMKM Öntödei Múzeumában!

Csibi Kinga

Forrás: http://www.omm.hu/ontode/

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/04/eloadas-dr-tardy-pal-sarastro-volt-e.html

Beszámoló a párkányi Raffay Ernő könyvbemutatóról

2011-04-11T22:03:00.003+02:00

Szabadkőművesek és Trianon - van-e összefüggés?

Írta: Tátyi Tibor 2011. április 11. hétfő, 22:03

Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című könyve alapján egyértelmű a kapcsolódás megléte a két, egymással látszólag semmi összefüggésben nem álló fogalom közt. Erről pedig még inkább megbizonyosodhattak mindazok, akik 2011. április 6-án eljöttek a párkányi Csemadok-házban rendezett könyvbemutatóra.

Raffay Ernő könyvéről először Popély Gyula történész mondott egy ismertetőt, melyben kiemelte a mű jelentőségét a történelmi szakirodalmon belül. A téma – szabadkőművesek és Trianon összefüggése – újnak számít a szakemberek közt, hiszen korábban szinte senki sem tett kísérletet arra, hogy megvizsgálja, vajon közük van-e a magukat haladónak (progresszívnek) mondott magyarországi szabadkőműveseknek a trianoni tragédiához. Amennyiben igen, vajon mekkora a felelősségük a történelmi Magyarország felbomlásában. Popély Gyula könyvismertetőjében rámutatott arra a tényre, hogy az eredetileg humanitárius, főleg emberbaráti tevékenységgel foglalkozó magyarországi szabadkőművesség a 19. század második felében sajnálatos módon meghasonlott önmagával, aminek következtében megerősödött a kimondottan keresztény-, sőt vallásellenes páholyok tevékenysége. Ezen páholyok vezetősége és tagjai már nem a humanitárius munkát tekintették a legfőbb feladatuknak, hanem nyílt harcot hirdettek az „elavult, régi struktúrák” ellen, mely közvetett módon ugyan, de mindenképpen hozzájárult a 19. századi Magyarország gyengítéséhez, belső összetartó erejének leépüléséhez.
A történész külön kiemelte Ady Endre szerepét, akit – sok más kortársával egyetemben – beléptettek a szabadkőművesek tagjai közé, és aki megtévesztve az új eszmeiségtől, egyenesen a forradalmi hangulat eljövetelét várta. Ennek bizonyítéka Rohanunk a forradalomba (1912) című verse, melyben nyíltan bolondnak nevezi az ország akkori miniszterelnökét, Tisza Istvánt („Minden a Sorsé, szeressétek / Őt is, a vad, geszti bolondot, / A gyujtogató, csóvás embert, / Úrnak, magyarnak egyként rongyot.”) Az ország viszont nem a forradalomba, hanem a vesztébe, a felbomlása felé rohant, mutatott rá Popély Gyula, egyúttal tragikusnak tartva, hogy a 20. század legnagyobb magyar költője ennyire félreismerte korának belpolitikai viszonyait. A felvidéki történész a könyv egyértelmű jelentőségét abban látja, hogy elfogulatlanul, tárgyilagosan szól a magyarországi szabadkőművesség szerepéről és ezidáig ismeretlen, vagy csak kevéssé ismert összefüggésekre mutat rá. Az pedig, hogy a könyv első kiadása egy hónap alatt elfogyott, bizonyíték arra, hogy a széles olvasóközönség igényli az igazság kimondását, hangsúlyozta Popély Gyula.
A könyv szerzője, Raffay Ernő elsősorban arról beszélt, hogy miért kezdett ezzel a témával foglakozni. Egyértelműen családi indíttatásnak és behatásnak köszönhető, hogy már gyermekkorától kezdve élénken foglalkoztatta a kérdés: vajon mi okozta a történelmi Magyarország felbomlását, vajon milyen okok vezettek a trianoni országvesztéshez? Az évtizedeken át tartó kutatómunka eredményeként a történész belső és külső okokat egyaránt feltárt, melyek az 1920-as tragédiához vezettek. Ezekről a hallgatóság előtt is részletesen beszélt. A külső okok közül egyértelműen a 19. század második felének nagyhatalmi viszonyait emelte ki, elsősorban az egységes Német Birodalom létrejötte után annak fegyverkezési politikáját. Németország megerősödését nagyon sok európai állam, elsősorban Franciaország és Nagy-Britannia, aggódva figyelte, és valamilyen módon szerette volna megakadályozni. Magyarország pedig ezzel összefüggésben úgy „került a képbe”, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia a Német Birodalom legfőbb szövetségesének számított. További fontos külső ok volt az ún. nagybirodalmi eszmék fokozatos térhódítása a Monarchia nemzetei, elsősorban a románok és a szerbek körében. Tehát az az elképzelés, hogy kedvező körülmények esetén a nemzetiségek mindenképpen egyesülnének anyanemzetükkel, létrehozva Nagy-Romániát vagy Nagy-Szerbiát, természetesen a Magyar Királyság területi egységének rovására.
A trianoni országvesztés belső okait három csoportba osztva ismertette a hallgatósággal a szerző. Közülük az egyik legfontosabb a megoldatlan nemzetiségi kérdés, mely egyre nagyobb súlyként nehezedett a magyar politikára. A magyarság aránya az országon belül a török hódítás után fokozatosan csökkent, mivel a magyar lakosság természetes szaporulata képtelen volt a török háborúk okozta emberveszteséget pótolni. Vagyis betelepítéssel próbálták meg javítani az elnéptelenedett vagy lakosságában jelentősen megcsappant országrészek népsűrűségi mutatóit. Az emberveszteség elsősorban az ország belső, tehát a magyarok által leginkább lakott részeit érintette, így nem véletlen, hogy az eredetileg homogén magyar tömb föllazult a nemzetiségek betelepítésével.
Egy következő probléma, melyről viszonylag keveset beszélnek, a magyar parlament sajátos működése volt. Raffay levéltári kutatások alapján bizonyítja, hogy az akkori Országgyűlés hatékony munkáját gyakran hátráltatta az ellenzék, mely sűrűn élt az úgynevezett obstrukcióval. A gyakorlatban ez úgy működött, hogy az ellenzéki képviselők különféle eszközökkel – pl. kereplő, cintányér – akkora zajt csaptak, hogy lehetetlenné vált a parlamenti munka. Ez főleg abban az esetben járt tragikus következményekkel, amikor fontos kérdésekben kellett volna megegyezésre jutni.
Végül a magyarországi szabadkőművességről szólt a szerző, aki átnézte a Magyar Országos Levéltár e témát érintő anyagát, és jutott a már ismertetett következtetésre: a szabadkőműves páholyok többségére kimondottan a nemzetellenes beállítottság és tevékenység lett a jellemző a 19. század második felétől. Ez pedig azért volt nagyon veszélyes, mert tagjaik és főleg vezetőik nagy befolyással bírtak, döntéseik az országos politikában is éreztették hatásukat, tehát eszmei síkon mindenképpen az egységes Magyar Királyság fölbomlását készítették elő – akaratlanul is.
A könyvbemutató hallgatósága végül arról is értesülhetett, hogy ennek az alapműnek folytatása lesz, májusban várható a második, míg novemberben a harmadik, a zárókötet. Azt hiszem, a többség kíváncsian várja a folytatást, hiszen nem csupán a természettudományok művelői rukkolnak elő időnként új felfedezésekkel, hanem a társadalomtudományokon belül is felszínre kerülhetnek új, ezidáig kevéssé feltárt, netán szándékosan elhallgatott tények, ismeretek. Úgy vélem, hogy a szabadkőművesség és annak tevékenysége mindenképpen a kevésbé feltárt témák közé tartozik. Örülni kell tehát minden olyan szakkönyvnek, mely hozzájárul a korábbi „fehér foltok” szétoszlatásához.

Forrás: http://www.evid.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=61:szabadk%C5%91m%C5%B1vesek-%C3%A9s-trianon-van-e-%C3%B6sszef%C3%BCgg%C3%A9sss&Itemid=110

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/04/konyvbemutato-raffay-erno_06.html

Új reguláris páholy Magyarországon - A Fény Oszlopai

2011-04-11T16:03:00.000+02:00

Ünnepi munkával, külföldi (romániai, szlovákiai és szerbiai) szabadkőműves vendégek részvételével avatták fel a "Fény Oszlopai" nevű új páholyt Budapesten 2011. április 9-én szombaton. Az avatáshoz az új páholy három tagja egy rövid zenemű előadásával járult hozzá. A szerb küldöttség vezetője, a helyettes nagymester kiemelte az ilyen események erősítik a testvéri összetartozás láncát. A páholy felavatása után fehér asztalnál folytatódott a kapcsolatok ápolása.

Forrás: http://www.rgls.org/sr/vesti/medjunarodne-aktivnosti/405-zamenik-velikog-majstora-rvls-kao-gost-na-ritualu-unoenje-svetla-u-lou-feny-oszlopai-stubovi-svetla-svl-maarske.html

"Minden furcsa kinevezéskor azonnal a szabadkőművesekre gyanakszanak"

2011-01-28T19:00:00.008+01:00

2011. január 28., péntek 19:00 InfoRádió

Egyre nagyobb médiaérdeklődés övezi Franciaországban a szabadkőművesek tevékenységét. A témával a héten egy jobb és egy baloldali hetilap is foglalkozik, ez utóbbi egyenesen a címoldalon hozza a nyolcoldalas sztorit.

A baloldali Nouvel Observateur a páholyokat megrázó botrányokról cikkezik "A nagy kipakolás" címmel, és egyebek mellett a Francia Nagy Nemzeti Páholynál zajló "testvérlázadással" foglalkozik. A 44 ezer tagot számláló szervezetnél ugyanis tavaly óta dúl a belháború, és a lázadók a páholy nagymesterét próbálják lemondásra szólítani, mivel szerintük amellett, hogy csak a hatalom és az üzlet érdekli, egyfajta spirituális gurunak is kikiáltotta magát.

A riportot készítő újságíró egyebek mellett ironikusan megjegyzi, hogy bár a legkülönbözőbb pártszínekben mintegy 140 szabadkőműves ül a francia parlamentben, gyakorlatilag lehetetlen megtudni, hogy ki tagja valamelyik páholynak, a témáról ugyanis mindenki mélyen hallgat, vagy azonnal cáfol. És a kormány tagjaival vagy neves üzletemberekkel kapcsolatosan is hasonló tapasztalatokat szerzett.

A médiának egyre kevésbé tetszik ez a titkolózás, talán ezzel magyarázható, hogy a Nouvel Observateurrel gyakorlatilag egy időben a jobboldali Le Point című hetilap is a jelenségről cikkezik. A "befolyásos hálózathoz" való tartozást és a titoktartást egy a lapnak nyilatkozó magas beosztású politikus "mágikus kombinációnak" és "tökéletes koktélnak" nevezi.

Ami persze nem minden esetben működik, "a szabadkőművesek mintájára" szándékosan névtelenségbe burkolózó nyilatkozó szerint François Fillon miniszterelnök újrajelölése például kudarcot jelentett számukra, ők ugyanis a szintén szabadkőműves Jean-Louis Borloo korábbi környezetvédelmi minisztert látták volna szívesen a kormányfői bársonyszékben.

A politikus úgy véli, a titkolózás néha komikumba hajlik, és "egész Párizs nevet" például azon, ahogyan a francia Elektromos Művek vezérigazgatója tagadja, hogy beavatott lenne. Szerinte a szabadkőművesek nemcsak a kormányban és a parlamentben vannak jelen, hanem a rendőrségben, a bírói testületekben, az oktatásban, bankokban, vagy biztosítótársaságokban is, amivel nem lenne semmi baj, teszi hozzá, ha kilétüket ismerni lehetne. Így azonban a laikusok minden "furcsa kinevezéskor" automatikusan a szabadkőműves befolyásra gyanakszanak.

Ami a befolyást illeti, egy a Nouvel Observateur által megszólaltatott Afrika szakértő úgy véli, hogy páholytagság nélkül gyakorlatilag lehetetlen a fekete kontinensen hatalomra kerülni, és az ottani politikai folyamatokat sem lehet megérteni a szabadkőművesség ismerete nélkül.

Franciaországban egyébként öt országos szabadkőműves csoportosulás működik, a már említett Francia Nagy Nemzeti Páholy mellett az ötvenezer taglétszámú, Magyarországon is jelen lévő Nagy Oriens a legrégebbi és a közéletben a legaktívabb, a Nagy Francia Páholy 27 ezer, az Emberi jogok francia szövetsége 15 ezer, a Nagy francia női páholy pedig 12 ezer "testvért" számlál.

S. Ráduly János, Franciaország

Megjegyzés: A cikkben szereplő szabadkőműves szervezetek nevei helyesen:

Francia Nagy Nemzeti Páholy helyesen Francia Nemzeti Nagypáholy (GLNF : Grande Loge Nationale Française)

Nagy Oriens helyesen Francia Nagyoriens (GOdF : Grand Orient de France)

Nagy Francia Páholy helyesen Francia Nagypáholy (GLdF : Grande Loge de France)

Emberi jogok helyesen Az Emberi Jogok Francia Föderációja (DH : Fédération française du "Droit Humain")

Nagy francia női páholy helyesen Francia Női Nagypáholy (GLFdF : Grande Loge Féminine de France)

Forrás: http://inforadio.hu/hir/tudositoink/hir-409481

Kapcsolódó linkek:

http://lesdessousdelapolicenationale.blogs.nouvelobs.com/archive/2010/03/17/franc-maconnerie-du-caca-qui-pue-a-la-grande-loge-nationale.html

http://www.lepoint.fr/politique/francs-macons-la-main-invisible-27-01-2011-130544_20.php

http://fr.wikipedia.org/wiki/Grand_Orient_de_France

http://fr.wikipedia.org/wiki/Le_Droit_Humain_(France)

http://fr.wikipedia.org/wiki/Grande_Loge_f%C3%A9minine_de_France

http://www.gldf.org/

http://www.glnf.asso.fr/

Raffay interjú a szabadkőművességről

2011-01-27T16:47:00.003+01:00

Titkos csoport okozta az ország legnagyobb tragédiáját?

2011. január 27. 16:47 Szoljon.hu

A „Hazatalálás” című kulturális rendezvénysorozat első idei vendége dr. Raffay Ernő volt. A történésszel a szolnoki Aba-Novák Kulturális Központban a magyar szabadkőművesek trianoni szerepvállalásáról tartott előadása előtt beszélgettünk.

A Nagy Magyarország Könyvek harmadik köteteként megjelent dr. Raffay Ernő „Szabadkőművesek Trianon” előtt című könyve, amely a magyarországi szabadkőművesség történetét ismerteti 1867 és 1918 között. A történész a könyvében egyedülálló módon, a szubjektumot mellzőve, kizárólag levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet Trianon előtti működését a történelmi Magyarországon. Elmondása szerint az eddig megvizsgált dokumentumokból egyértelműen kitűnik, hogy a radikális páholyok fő törekvései magyar- és keresztényellenesek voltak.
— „A szabadkőművesség történetét megírni annyi, mint az emberiség történetét megírni. A szabadkőművesség olyan régi, mint az emberi társadalom.” — írja 1891-ben kiadott elemző könyvében Fekete Ignácz. Világszerte izgalmasan titkos, szinte misztikus a szabadkőművesség megszületése, működése és mai napig tartó léte. Mégis, hazánkban mikor terjedt el?
— Az első szabadkőműves páholy a korabeli Magyarországon 1749-ben Brassóban alakult meg. Innentől kezdve rettentő gyorsan burjánzott, s egyre jelentősebben terjedt el a közéletben, hogy a maga formájára alakítsa a társadalmat. A páholyok eleinte latin vagy német, később francia nyelven, illetőleg német vagy lengyel fennhatóság alatt működtek. Ebben az időben bécsi páholyokban is dolgoztak magyarok. Különös jelentősége van a Mária Terézia udvarában szolgáló testőríróknak, így például Barcsay Ábrahámnak, Orczy Lőrincnek, vagy Báróczi Sándornak, aki nevéhez fűződik az első nagyobb terjedelmű magyar szabadkőműves nyelvemlék.
— Mi a szükségessége a szabadkőművességnek, s ki lehet szabadkőműves?
— Nos, erre nem lehet röviden válaszolni, hiszen minden korszakban más és más alapcélokkal alakultak páholyok, illetve a tagságra vonatkozóan sincs „uniformizált” válasz. Mindenesetre a szabadkőművesség fegyelmezett, képzett és okos emberek által működtetett titkos szervezet, illetve a szervezetek által alkotott rendszer. Egyébként a mi országunk az egyetlen a világon, ahol hozzá lehet férni a szabadkőművesség dokumentumaihoz. Az történt ugyanis, hogy 1920-ban a belügyminiszter betiltotta a hazai páholyok működését, sőt, elkobozta az iratállományukat. Így ezekbe a dokumentumokba bárki betekinthet az Országgyűlési Levéltár P szekciójában. Az 1867. évi kiegyezést követően válik érdekessé a magyar páholyok működése. Az amerikai illegalitásba vonult Kossuth, vagy a haza bölcse, Deák Ferenc is szabadkőműves volt, de ebben az időszakban még azon szervezetek voltak többségben, melyek a nemzet felemelkedéséért ténykedtek, vagy az elesetteknek segített. Ez a jótékony törekvés egészen a századfordulóig utolérhető a levéltári dokumentumokból. Példának okáért az 1900-as évek elejéig még olyan páholyok alakultak, amelyek a gyermekek anyatejhez jutását segítették, vagy a ma már állami tulajdonú mentőszolgálatot is szabadkőműves szervezetként alapították meg anno. Ekkor még a magyarországi szabadkőművesség filantropikus, filozofikus és progresszív irányultságúnak tartja magát. Elsősorban úgy tekint önmagára a hazai szabadkőművesség, mint egyfajta eszmegyárra. A belügyminisztertől kapott engedélyben is benne van, hogy vallási és politikai kérdésekkel nem foglalkozhatnak a magyar páholyok. A hazai páholyok 1886-ban történt egyesülésétől egészen 1919-ig datálhatjuk a magyar szabadkőművesség virágkorát: ebben az időben közel száz páholyban mintegy 11 ezer szabadkőműves dolgozott, közöttük olyanok, mint Ady Endre, Wekerle Sándor, Kosztolányi Dezső, Pulszky Ferenc, Benedek Elek, Heltai Jenő, Nagy Endre, Móra Ferenc és sok más ismert és neves közéleti személyiség.

— Ezeket a neveket felsorolva nem tűnik olybá, hogy bármitől is tartani kellett volna, vagy tartan kellene a páholyok működésétől...?
— Tőlük talán valóban nem. Ám különösen radikalizálta a hazai szabadkőművességet Jászi Oszkár felbukkanása, vele együtt pedig a „Huszadik század” és a „Nyugat” című lapok megjelenése: „Történelmi materializmus, szélsőséges liberalizmus, általános titkos választójog, földosztás, kártékony elemek keveredtek tetszetős gondolatokkal: Ekkortól már a radikális páholyok lettek többségben, céljaik között pedig a hagyományos keresztény középosztály eltüntetése és egy teljesen új középosztály létrehozása szerepelt.
— Hogyan tudták ezt megvalósítani?
— Úgy, hogy a társadalmi és politikai élet legfontosabb helyére beverekedték magukat, a századforduló elejétől tulajdonképpen a radikális liberális páholyok kezében volt Magyarországon a hatalom. Ott voltak az Országházban, a bankvilágban, kezükben volt a hazai gazdaság, oktatás és kultúra. Olyan erőszakosan törtettek, hogy 1910-11-ben már parlamenti vita is zajlott a szabadkőművességről. Azonban akkorra már a Katolikus Néppárt kivételével minden más párt képviselői között jelen voltak a szabadkőművesek. Az ellenzékiekben is! Jó példa a radikalizmusukról, a nemzet- és a keresztény egyház ellenes ideológiájukról, hogy az 1900-as évek kezdetén Budapestet négy-öt fővárosi szabadkőműves páholy tartotta a kezében, és a főváros vezetőinél igyekeztek elérni, hogy akadályozzák meg hét — különböző felekezetek által tervezett — keresztény templom építését. A szabadkőművesek ekkor már a múlt teljes eltörlésére törekedtek, s azzal vádolták a katolikus egyházat, hogy elbutítja a népet. Célkitűzésük volt az egyházi birtokok, iskolák, intézmények elvétele és a hittanoktatás felszámolása. Legfőbb céljuk az általános, titkos és községenkénti választójog megteremtése volt, ezzel akarták leváltani a régi uralkodó réteget, s magukat a helyükbe tenni az elképzelt népparlament élén.
— S mindez elősegítette volna a történelmi Magyarország szétszakadását?
— A magyar szabadkőművesség az első világháború lezárásának idejére már rendkívüli módon meggyengítette a nemzet összetartó erejét. Károlyi például a szabadkőműves-céloknak megfelelően épp a földosztással van elfoglalva, amikor a románok kemény nemzettudattól fűtve, erős hadsereggel törnek ránk. Épp akkor, amikor a nemzeti hadseregünket a liberális páholyok nyomására leszerelik. Azt nem lehet állítani, hogy a magyar szabadkőművesek a nagy-Magyarország szétdarabolását akarták, vagy készítették volna elő. Nem! Az államhatalmat akarták teljes egészében a saját kezükbe venni, de ezt sikertelenül, rossz bel- és külpolitikával kívánták elérni. Sem a liberális nézetük, sem a kommunista ideológiai irányultságok világméretű, de legalábbis kelet-európai térnyerése nem az ő terveik sikerét segítették. Az antantállamok páholyai egyébként már 1917 nyarán tartanak egy titkos konferenciát, ahol elrendezik a világ sorsát. Itt hangzik el, hogy Franciaországnak vissza kell kapnia Elzász-Lotaringiát, aztán meg kell teremteni a független Lengyelországot, vissza kell állítani a független cseh államot, s létre kell hozni az Osztrák–Magyar Monarchia elnyomott népeinek közigazgatási szabadságát. Látni lehet tehát, hogy lényegében 1917 nyarán készen volt a magyarok tragikus trianoni békediktátuma. Nyomatékosítom, hogy mindez nem az én szubjektív álláspontom. Ezek a levéltárban talált szabadkőműves jegyzőkönyvekből tisztán kiolvashatók!
— Mit lehet tudni a magyar szabadkőművesség hazai közelmúltjáról?
— A második világháború után újra akarják szervezni magukat a hazai szabadkőművesek. El is indul a folyamat, ám Sztálin többször is követeli azonnali betiltásukat. De a hazai kommunisták egészen 1950-ig várnak ezzel. Miért? Mert Rákosi Mátyás gyermekkorában szabadkőművesek által fenntartott iskolába járt, s szabadkőműves szellemben nevelkedett. Ez is adalék a baloldali kapcsolatokhoz. A betiltás után, 1989-től alakulnak újra a hazai szabadkőműves-páholyok, ma pedig két szervezet, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy és a Magyar Nagyoriens Nagypáholy működik hazánkban.
Történész és politikus is egyben
Dr. Raffay Ernő (Borjád, 1948—) a szegedi József Attila Tudományegyetemen történelem—Kelet-Európa története szakán végzett. 1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, tudományos rektorhelyettese, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Országgyűlési képviselő (1989-1994), a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1990-1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990), az Erdélyi Szövetség társelnöke (1988-1990), a Trianon Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997). 2007-ben egyik alapítója a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztője a 2009 januárjában indult Trianoni Szemle című tudományos szakfolyóiratnak. Kutatási területe a 19-20. századi magyar történelem és a balkáni népek története, főként a magyar–román kapcsolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története.

Forrás: http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/titkos-csoport-okozta-az-orszag-legnagyobb-tragediajat-356828

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/01/eloadas-raffay-erno-szabadkomuvesseg-es.html

Interjú Márton Lászlóval

2011-01-27T10:30:00.000+01:00

Engem bármilyen nyelven le lehet hazaárulózni
A Várad folyóirat Törzsasztalának decemberi vendége volt Márton László író, diplomata, reklámszakember, a párizsi Magyar Műhely hajdani szerkesztője. A Magyarországra a rendszerváltás után visszatért 56-os emigránssal, Arthur Koestler életrajzírójával, a szabadkőművesség kutatójával Szilágyi Aladár beszélgetett.
Az interjú az Erdélyi Riport 2011/1. számában jelent meg.

Engem bármilyen nyelven le lehet hazaárulózni

Ön ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelynek színe-virága 1956 őszén, a forradalom leverése után a szabadságot választotta, kénytelen volt Nyugatra menekülni. Kérem, idézze fel ifjúsága éveit az emigráció bekövetkeztéig…

1934-ben születtem Budapesten. Családunk a Balaton mellékéről származik, nagyapám fűszeres volt Keszthelyen, a dédnagyapám gabonakereskedő Nagykanizsán. Én már Pesten születtem. Apám vegyészmérnök volt, egy önálló kis laboratóriumot működtetett, ott dolgoztak anyámmal. A nevükhöz fűződik a hajdanában nagyon népszerű Planta tea, még a hatvanas években is árulták. A Planta dal is megörökítette az Egy szerelem három éjszakája című musicalben. A teából építettek egy házat 1940-ben. Autót is vett volna, volt rá elég pénze, de zsidók nem birtokolhattak gépkocsit akkoriban. Aztán 1944-ben vége lett mindennek, a családnak, a háznak. Ketten maradtunk árvák, én és az akkor még csak kétéves öcsém. Nem egészen négy évet kijártam a gimnáziumban, 1948-ban elmentem Izraelbe Csehszlovákián keresztül. Három évet ott töltöttem. 1951–53 között Dunapentelén, a későbbi Sztálinvárosban dolgoztam raktárosként, a helyi lapban kezdtem újságot írni, 17 éves koromban. Aztán Budapesten, a bölcsészkaron újságírást tanultam. Gömöri György barátom, lengyel–magyar szakos bölcsészhallgató kezdeményezte, hogy 1956. október 23-án az egyetemi ifjúság tartson szolidaritási tüntetést a lengyelekkel. Úgy alakult, hogy hárman szerveztük a bölcsészeket, Gömöri, Vekerdy Tamás és én. Két menet toborzódott, az egyik a Bölcsészkaron, Pesten, a másik, a műegyetemistáké a budai rakparton, s a Bem szobornál találkoztunk. Nyakig benne voltam az első lázas napok eseményeiben. Megalakult a Diákbizottság, annak is tagja voltam. A Demokratikus Ifjúság, amelyik addig kétheti lap volt, napilappá alakult, azt Gömöri Gyurival szerkesztettük.

Nemde, a forradalomban betöltött szerepe miatt idehaza a kommunista terror áldozatául esett volna, nem úszta volna meg súlyos börtönbüntetés nélkül?

Nem disszidálási szándékkal indultam november harmadikán néhány diáktársammal Bécs felé. A Bölcsészkaron egy rádiót akartunk indítani, ahhoz kértem volna felszerelést. November 4-én Abdán letartóztattak az oroszok, el is vették a kocsinkat. Amikor megtudták, hogy egyetemisták vagyunk, azonnal elvittek Győrbe és sittre vágtak. Tíz napot ültünk a győri börtönben. Semmi bántódásunk nem esett, még enni is kaptunk egy keveset. Úgy szoktam mondani, hogy a szovjet hadsereg kétszer mentette meg az életemet: először 1944-ben, mert ha nem jönnek, akkor a nyilasok valószínűleg megölnek, másodszor 1956-ban, mert ha Pesten maradok, valószínűleg olyasmit teszek, ami életveszéllyel jár. Amikor november 14-én kiengedtek, már mindennek vége volt. A szó szoros értelmében lestoppoltunk egy vonatot. A vágányok mentén gyalogoltunk, és leállítottuk a nyílt mezőn. Eljutottunk a határ közelébe, Mosonszentjánosig, onnan a Hansági-főcsatornán átúszva érkeztünk Ausztriába, öt-hatszáz méterre a híres Andaui hídtól. A híd ki volt világítva, magyar katonák őrizték. Nem mertünk kockáztatni, négyen-öten inkább átúsztuk a csatornát, gyalogoltunk vagy öt kilométert, addigra meg is száradtunk. Az első osztrák faluban találkoztunk a csoport többi tagjával. Ők száraz lábbal, zavartalanul keltek át a hídon, s kinevettek bennünket, hiszen a magyar katonák akkor még mindenkit átengedtek. Négy nap múlva egy másik csoport is megpróbált átkelni, de akkor már orosz katonák álltak a hídfőnél, és mindenkit lelőttek.

Londonon át Párizsba

Hogyan alakult a sorsa az emigráció első éveiben?

Megérkeztünk Bécsbe, elég jól tudtam németül. Tíz nap múlva hallottuk, hogy az oxfordi egyetemről van itt egy küldöttség, ösztöndíjakat ajánl a magyar fiataloknak. Néhány diáktársammal jelentkeztünk, december elején érkeztünk Londonba, januárban már az oxfordi egyetem hallgatója voltam. Ekkor történt egy nagy pályaváltás az életemben, ugyanis Budapesten újságíró szakos voltam, mellesleg Germanus Gyulánál arabul is tanultam, Oxfordban viszont vallástörténet és keleti nyelv szakra iratkoztam be. Le is töltöttem ott három és fél évet, de végül Párizsban a Sorbonne-on doktoráltam – szemantikából. Életemben több ilyen bukfenc volt. Kétszer disszidáltam, végül 1961-ben megérkeztem a francia fővárosba. Egy darabig csöveztem, barátaimnál aludtam matracon. Végül is 61-től 95-ig kibírtam Párizsban. 1995-ben hagytam el Franciaországot, mint algíri magyar követ. 2000-ben nyugdíjaztak, azóta Pest közelében, Solymáron élek.

Pályájának párizsi kezdete nem múlt el nyomtalanul, hisz alig érkezett meg, néhány barátjával 1962-ben elindították a Magyar Műhelyt, az avantgárd irodalmi törekvések legjelentősebb nyugati magyar fórumát. Hogyan történt ez?

Én három dolog miatt tanyáztam le Párizsban. Elsősorban a francia lányok vonzottak, másodikként a francia konyha csábított – még a menza is jobb volt, mint a gazdag, az előkelő Oxford konyhája –, a harmadik okot a barátaim képezték. Nagy Pállal, Papp Tiborral megalapítottuk a folyóiratot. Akkor már írtam az Irodalmi Újságba is, a Látóhatárba is, nem voltunk mi rossz viszonyban az idősebb nemzedékkel, de éreztük, mi egészen mások vagyunk, mint akik a Horthy-rendszerben szocializálódtak, és 1945–48 között jöttek ki. A Magyar Műhely nemzedéki folyóiratként indult.

A lap elévülhetetlen érdeme volt, hogy egyaránt felvállalta a legújabb irodalmi és képzőművészeti törekvéseket, sőt a kettő közötti átmeneteket is. Hogyan alakult ki ez az irányultság?

Mindnyájunkat, akik középiskolásként vagy egyetemistaként hagytuk el Magyarországot, óriási sokként ért a nyugat-európai egyetemi világ, a nyugat-európai irodalom és kultúra. Mi a Rákosi-korszakban minden nyugati irodalmi-művészeti törekvéstől el voltunk zárva. Talán Joyce vagy Kafka nevét hallottuk, de egy sort nem olvashattunk tőlük, nem tudtuk, mi az absztrakt képzőművészet, nem ismertünk sok kitűnő filmet. Tehát óriási kulturális sokk ért bennünket. Öt-hat évvel később ez abban csapódott le, ahogy a saját nemzedékünk számára ennek az összkultúrának az átvételét megfogalmaztuk: amit meg lehet tenni angolul, olaszul, franciául, hollandul, azt miért ne lehetne magyarul is elkövetni?

Írógépből lapindítás

Kinek az érdeme, hogy első perctől markáns képzőművészeti törekvések is jellemezték a Műhelyt, s a lap külleme is ezt a szellemiséget sugallta?

A lap avantgárd irányultsága a művészetben elsősorban Pátkay Ervin szobrász barátunk érdeme, aki még egyetemistaként elnyerte a Párizsi Biennále nagydíját. Párizsban mindig is jelentős volt a magyar képzőművész kolónia. Pénzünk nem volt a lapindításhoz. Az első lapszám úgy született, hogy Nagy Pali eladta az írógépét – egy jövendő író így kezdte a karrierjét… Az írógép ára elég volt előlegnek az első lapszámhoz, Pátkaynak is sikerült néhány munkájával némi pénzt szereznie, aztán Papp Tibor és Nagy Pál beálltak nyomdásznak, francia szövegeket tördeltek, és mellékesen maguk készítették a magyar lapot. Útjaink akkor váltak el, barátok maradtunk és munkatársak, de én nem kívántam nyomdász lenni. Az első tíz évfolyamot szerkesztettem. Írtam és fordítottam a lapba, többek között Joyce Ulysseséből közöltem részleteket. Reám nagy hatással volt a nagy ír, az első novelláimban kimutatható a hatása, a szürrealisták automatikus írásmódja, magam is megpróbáltam így írni. A legtöbben pályamódosításra kényszerültünk, bár először én is újságíróskodtam, a Szabad Európának is hosszú évekig dolgoztam, azután magyarból fordítottam franciára. Pályám utolsó húsz-huszonöt évét viszont piackutatással és reklámpszichológiával töltöttem. Említettem már, hogy szemantikából doktoráltam – ez a reklám szemantikája volt.

Tudtommal Bibó István is hatással volt a Magyar Műhely szellemiségére…

Kezdetben nem. Ismerni ugyan ismertük. Én már Oxfordban olvashattam a munkáit. Bibónak a legjobb barátja Szabó Zoltán volt, és Londonban 1960-ban én segítettem Zoltánnak sajtó alá rendezni az első kötetét. Fura dolog, talán sokan nem tudják, Bibó Istvánnak életében egyetlen könyve sem jelenhetett meg Magyarországon. Az az egy is Londonban látott napvilágot, a British Museum gyűjteményéből bányásztam elő a Válasznak azokat a számait, ahol az írásait közölték. A Magyar Műhely neve viszont, bármilyen furán is hangzik, Németh Lászlótól származik, bár a lap szellemiségének kevés köze volt hozzá, egy dolgot kivéve, s ez talán Bibóra is, Némethre is igaz: azzal kezdtük, hogy mi nem ismerünk el úgynevezett külföldi vagy nyugati magyar irodalmat. Magyar irodalom egy van, ezt lehet Párizsban, Washingtonban vagy Kolozsváron éppúgy művelni, mint Budapesten. Korán toboroztunk magyarországi szerzőket, nem mindenki publikált a saját nevén, de számunkra az volt a fontos, hogy a magyar irodalom egységes, ugyanakkor nyitottak voltunk Joyce, a francia új regény s a klasszikusok irányába.

A Magyar Műhelyben sok jeles magyarországi szerző publikált, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Örkény István…

Füst Milánnak egy egész könyvét mi adtuk ki, Weöres Sándornak is. Az egy külön történet. Weöres a feleségével, Károlyi Amyval kijött Párizsba, kiderült, hogy egy könyve elakadt a Magvető kiadónál, amit Aczél György nem engedett kiadni. Megállapodtunk hollandiai barátainkkal, a Mikes Kelemen Körrel, hogy együtt adjuk ki. A szerzővel megállapodtunk, ha ebből Magyarországon baj lesz, akkor ki fogja jelenteni: ő nem tudott róla, elloptuk a kéziratot. Ez meg is történt, ki is jelentette, ezek után Aczél elvtárs engedélyezte, és másfél évvel a párizsi kiadás után Budapesten is megjelenhetett. Ez egy játék volt, amit mi röhögve folytattunk.

Az is érdeme a lapnak, hogy a fiatalabb nemzedékek is mondhatni, a Magyar Műhelyben debütáltak. Esterházy Péter például.

Ez megint csak abból ered, hogy mi nem fogadtuk el azt, hogy az irodalomnak határai vannak. Egy kicsit furcsa analógiával élve azt mondtuk, hogy francia író lehet fekete bőrű afrikai vagy kanadai, angol író élhet a világ bármelyik részén, miért ne lehetne „magyar író” bárhol valaki, miért kellene farkasszemet nézzenek egymással. A sorok között azt is kimondtuk, hogy nem vesszük komolyan a magyarországi értelmiség felsorakozását a szocializmus vagy a marxizmus mögött. Tudtuk, hogy erre kényszerülnek, de nem hittük el nekik, és nem hánytuk a szemükre.

Az is az Önök érdeme, hogy az utódállamokbeli magyar írókkal is foglalkoztak, a felvidéki, erdélyi, délvidéki irodalom is hamar megjelent a lapban.

Igen, például Kányádi Sándor. Ebben a dologban két közvetítőnk volt, az egyik a hollandiai Mikes Kelemen Kör, többek közt Kibédi Varga Áron, aki maga is erdélyi származású, valamint Bécs. Oda könnyebben kijutottak, Szépfalussy István, a magyar irodalom bécsi mentora sokat segített a kapcsolatok építésében.

Koestler igézete alatt

Javasolom, a továbbiakban ejtsünk szót az ön munkásságáról. Nemde, Márton László nevéhez is több könyv kötődik?

Igen, magyarul nyolcat, franciául hármat írtam. Összegyűjtöttem, hazahoztam, amit odakint magyarul írtam, két novelláskötetem és két esszékötetem jelent meg. Nagyon sok cikket írtam angolul és franciául. Az első francia kötetem a médiáról szól, elvégre a reklámszakmában dolgoztam, azután Mezei András verseit fordítottam franciára. Két hétig egyedül maradtam a Földközi-tenger mellett egy házban, magányomban lefordítottam Andris barátom harmincvalahány versét.

Tudtommal még oxfordi egyetemistaként ismerkedett meg legújabb könyvének „hősével”, Koestler Arthúrral. Hogy volt ez?

Amikor 1956 decemberének első napjaiban éjszaka megérkeztünk Londonba, reggel nyolcig aludtunk, délelőtt tíz órakor beállított a szállodába két úriember, Cs. Szabó László és Szabó Zoltán. Két hét múlva, akik oxfordi ösztöndíjat kaptunk, leköltöztünk, Szabó Zoltán nyomban megjelent ott a feleségével. Magukkal hoztak egy alacsony, erősen raccsoló, magyarul tökéletesen beszélő urat, aki Kösztler Arthúr néven mutatkozott be.

Ő akkor már nagynevű, befutott író volt Angliában…

Hogyne, hogyne. Hiszen leghíresebb regénye, a Sötétség délben (Darkness at Noon) 1940-ben, Angliában jelent meg először, de igazi sikerét a háború utáni Franciaországban érte el. Híres esszéi is napvilágot láttak, darabjait is játszották, a szó szoros értelmében világhírű író volt, amikor megismerkedtünk.

Az angol értelmiség mennyire ismerte, becsülte őt?

Akkor még sokra értékelték, később romlott egy kicsit a renoméja, mert természettudományos területre kalandozott el, s azt nem mindenki méltányolta. De első regényeinek és az esszéinek a fogadtatása egyértelműen kedvező volt. Az is sokat nyomott a latban, hogy George Orwell az elsők közt méltatta a Darknesst. Jó barátok voltak. Angliában kevés kommunista volt, de Koestler érdeme, hogy Franciaországban, ahol igen erős volt a baloldal, könyvével elsők között rendítette meg a kommunista értelmiség hitét a Szovjetunióban.

Önnek többször volt alkalma találkozni vele?

Igen, később még néhányszor találkoztunk. Ezzel nem akarok kérkedni, de valóban jól ismerem Koestler életművét, könyvet írtam róla, most írom a másodikat. Életemben ötször-hatszor volt alkalmam beszélgetni vele. Nem lehettünk barátok, akkora volt a kor- és a státuskülönbség közöttünk.

Hogyan támadt az ötlete, hogy egy átfogó jellegű, monografikus igényű könyvet írjon róla?

A fiam, aki most 44 éves, a mai napig emlegeti, hogy amikor kisgyerek volt, én állandóan Koestlerről beszéltem az anyjával, végig a befolyása, az igézete alatt éltem, és végig követtem a pályáját. Szükségem volt egy tízéves többé-kevésbé nyugalmi állapotra ahhoz, hogy megírhassam a róla szóló könyvemet. Ebből az évtizedből öt évet tett ki algíri nagykövetségem időszaka. Sokkal nyugodtabb hely volt, mint akár Párizs, akár London.

Rendkívül összetett, izgalmas, ellentmondásos életpálya volt az övé, számos rejtéllyel. Gondolom, a felfedező izgalmával, egy detektív alaposságával törekedett a dolgok tisztázására, hiszen az eddig róla megjelent könyvekben sok ellentmondás van.

Megmondom őszintén, levéltári kutatásokat nem végeztem, nem volt rá szükségem. Nem mondom, hogy az élete másodlagos, hiszen az életet és a művet nem lehet eleve kettéválasztani, de olyan kanyargós volt az útja, oly sok mélységgel és magassággal, hogy inkább a könyveiből kellett kiindulnom, inkább a munkássága magyarázza az életét, mint fordítva. Valóban el kellett mélyednem abban, amit ő írt, és abban is, amit róla írtak. Foglalkoztam barátainak és feleségeinek a levelezésével is. Jelenleg egy monodrámán dolgozom, amelynek Koestler életéből merítettem a témáját. Egy kiadó barátom azzal biztat, írjam meg Koestler szerelmeit. Egyébként 2005-ben volt születésének a századik évfordulója. Egész konferenciasorozatot tartottunk akkor. A veszprémi egyetem rendezte. A Bibó István Társaság, amelyiknek elnökségi tagja vagyok, szintén rendezett egy megemlékezést. 2008-ban fel is avatták Koestler köztéri szobrát – Varga Imre alkotását – a Lövölde téren, a Szív utcai szülőházától ötven méterre. A Bibó Társaság egyébiránt 2000-ben alakult, alapítói közt ott volt Kende Péter, Litván György, Vásárhelyi Miklós és jómagam. Bibó neve számunkra sok mindent jelent. Először is pallérozott közbeszédet, társadalmi párbeszédet, demokráciát és többek között igazmondást. Lehet a politikáról úgy beszélni, hogy az ember igazat mond… Tizedik éve működünk, évente nyolc-tíz vitaestet, egy-két konferenciát rendezünk. A következő januárban lesz, azt a nevet adtuk neki, hogy „a köztársaság állapota”, ez az angol „state of the union”-nak a megfelelője. Közgazdászok, szociológusok, politológusok fogják felmérni, hogy mi történt az elmúlt esztendőben. 2011-ben lesz bőven miről beszélni.

Ön párizsi évei alatt bekapcsolódott a szabadkőműves-mozgalomban, tagja, és egy időben elnöke volt a Martinovics páholynak.

Jó helyen járunk Nagyváradon, hiszen Ady is tagja volt az 1908-ban Budapesten alapított Martinovics páholynak. A Párizsba átmentett páholy volt harminc évig az egyetlen magyar nyelven működő szabadkőműves-páholy. A magyar szabadkőművesek szétszóródtak a világon, nekem van egy listám, körülbelül hatszáz névvel, de a magyar nyelvet és a magyar hagyományokat őrző csak a miénk volt, nagyjából harmincöt taggal, írók, képzőművészek, zeneszerzők, akik nemcsak a magyar, hanem a francia kultúra élvonalába is tartoztak. A Martinovics páholy részben visszatért Magyarországra, a francia nagypáholy kötelékéhez tartozott, de Budapesten működött tovább. A szabadkőművesség főleg szóbeli hagyományokon, rítusokon alapult. A Martinovics páholy alapította újra a szabadkőművesség latin ágát Magyarországon 1989-ben. 1989 júniusában páholyunk részt vett Nagy Imre újratemetésén, utána kezdeményeztünk egy kétnapos nyilvános konferenciát, s június 21-én avattuk az első tagokat. Az összejövetelt egy Andrássy úti épületben szerveztük, az avatást a Vakok Intézetében végeztük, véletlenül egy olyan helyen, amit szintén a szabadkőművesek alapítottak a 19. század végén, s ahogy azt a mi kódolt nyelvünkön mondjuk: akit ott felavattak, az „meglátta a világosságot”. Tehát a mi első budapesti tagjaink a világosságot a Vakok Intézetében látták meg… Eddig három könyvem jelent meg a szabadkőművességről, az első esszéket, gondolatokat tartalmazott a mozgalom történetéről, szimbolikájáról, legutóbb egy irodalmi antológiát szerkesztettem. Hadd legyek pofátlan: úgy tudom, ez világviszonylatban is az első kísérlet. Keresztmetszetét adja kétszázötven év szabadkőműves irodalmának. Voltaire-től napjainkig harminchárom szabadkőműves – köztük több magyar – író, költő rövid életrajzát tartalmazza, műveikből válogatott szemelvényekkel együtt. Többek között Goethe, Robert Burns, Conan Doyle, Kipling, és így tovább. Olyanok is szerepelnek benne, akik nem voltak a mozgalom tagjai, de írtak a szabadkőművességről. Tolsztoj például nem volt tagja egyik páholynak sem, de a Háború és békében két fejezetet szentelt a témának. Magyarok is sokan bekerültek a kötetbe, a testőríróktól kezdve, Batsányi János, Pálóczi Horváth Ádám, két holnapos is, Ady Endre és Dutka Ákos, rajtuk kívül Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső, a legutolsó kortárs szerző Petőcz András, vele végződik a válogatás.

Identitáskeresőben

Annak is nyomára bukkantam, hogy az Ön arab nyelvtudásának is voltak „következményei”. Elárulna erről is valamit olvasóink számára?

A „nem magyar irodalmi életemhez” tartozik, hogy részt vettem különböző zsidó politikai szervezetekben, sőt, egy időben közvetítettem is a palesztinok és az izraeliek között, az oslói tárgyalások előkészítésében volt némi szerepem. Hogy tudtam mindezt összeegyeztetni? Voltak olyan korszakok az életemben, amikor a zsidóság számomra egyáltalán nem volt fontos, vallásilag most sem az, kulturálisan igen. És volt olyan időszak, amikor éppen azért, mert lehetett tenni bizonyos dolgokat, részt vettem egy angol nyelvű lap szerkesztésében és kiadásában, részt vettem egy nemzetközi szervezet alapításában, ez mind az izraeli–palesztin konfliktus körül mozogott, a nemzetközi zsidó békemozgalom tagjai jó kapcsolatokat ápoltak bizonyos palesztin vezetőkkel. Azt mondtuk, nem lehet a kérdést azzal elintézni, hogy az egyik oldalon csak terroristák, a másikon pedig csak mártírok vannak. Kiadtunk egy angol nyelvű lapot, egy időben egy héber nyelvűt is, az izraeli közvélemény kezdett érdeklődni utána. Egy darabig Nahum Goldmann, a Zsidó Világkongresszus elnöke felhasznált minket, engem arra, hogy közvetítsünk bizonyos üzeneteket a palesztinoknak, kiépítsem az első személyes kapcsolatokat. Valamikor az 1970-es években kezdődött, a hatnapos háború után két évvel. Ezért nem kaptam elismerést, hanem elég sok rúgást, hazaárulónak tartottak. Engem immár bármilyen nyelven le lehet hazaárulózni, megszoktam. Arról is gondolkoztunk, miként lehet a diaszpórában, tehát Izraelen kívül zsidóként élni úgy, hogy az ember nem követi a vallási előírásokat. Mit jelent az, hogy egy nemzethez tartozni, a vallást bevallani, de nem követni. Ilyen körülmények közt miből áll a zsidó identitás?

Magának Koestlernek is vissza-visszatérő témája volt ez a kérdés…

Hát nem állandó jelleggel, hiszen megpróbált szakítani, sőt, be is jelentette, hogy ő többé nem tartja magát zsidónak. Ez egy bonyolult dolog, úgy kezdődött, hogy elment Izraelbe közvetlenül az ország alapítása után, felkereste Ben-Guriont, aki akkor miniszterelnök volt, és tanácsokat akart neki adni, hogyan kell a dolgokat megszervezni. Ben-Gurion visszautasította, ettől Koestler annyira megsértődött, hogy a szó szoros értelmében kitért a hitéből.

Ön meddig dolgozott a diplomáciában?

Hivatalosan öt évig, ha az előzményeket is figyelembe vesszük, akkor sokkal többet. Már egyetemista koromban gondoltam arra, hogy ha elvégzem az egyetemet, akkor diplomata leszek. Elkezdtem például arabul tanulni, s amikor a magyar külügyminisztériumból megkerestek, gondolom, a két legfontosabb indok az volt, hogy franciául meglehetősen jól beszélek, s valamit tudok arabul. Elég jól ismertem az iszlámot, ebben az is közrejátszott, hogy a feleségem Algériában született, tehát voltak családi kapcsolataim is az országgal. Azt hiszem, elég eredményesen dolgoztam, megháromszoroztam például a kereskedelmi kapcsolatokat, magyar kulturális heteket rendeztem. Abban az időben Algéria több mint 100 millió dollárral tartozott Magyarországnak, de annak idején olyan szerződést kötöttek, hogy csak természetben lehet törleszteni, ami lehetetlenné tette a követelések behajtását. Többször jártam a pénzügyminisztériumban, a minisztérium épülete az algíri kikötő felett volt, rámutattam a kikötőre, s azt mondtam: ha nem fizetnek, akkor ide fogom küldeni a magyar hadiflottát! Bájos partnernőm, akinek földrajzi ismeretei nem voltak túl szélesek, csak nézett rám, nem tudta, tréfálok-e vagy fenyegetőzöm. Megkérdezte: mondja, erős a magyar flotta? Hogyne, válaszoltam, kajak-kenuban az elsők vagyunk a világon.
Ami a családomat illeti, eladtuk a kis párizsi házunkat, Solymáron vettünk érte egy nagyot, spanyol származású francia feleségemmel oda költöztünk. Három gyerekem közül két fiam az unokáinkkal Budapesten telepedett le. A lányom Párizsban folytat politikatudományi tanulmányokat. Mindannyian legalább két-három nyelvűek, jól beszélnek magyarul.

Forrás: http://www.erdelyiriport.ro/-engem-b%C3%A1rmilyen-nyelven-le-lehet-haza%C3%A1rul%C3%B3zni-r-76.html

140 éves a szegedi Árpád-páholy

2010-11-20T08:47:00.000+01:00

140 éves a szegedi Árpád-páholy

Munkatársunktól - Délmagyarország napilap

2010.11.20. 08:47

Szeged - A város legrégebbi – a kezdetektől máig folyamatosan működő – civilszervezete, az Árpád a testvériséghez nevet viselő szabadkőműves páholy a napokban ünnepelte megalakulásának 140. évfordulóját.

Az ősi Páholyházban megtartott ünnepi ülésen részt vett a magyarországi szimbolikus nagypáholy nagymestere, más magyar páholyok főmesterei, páholytagok itthonról, Ausztriából, Csehországból, Romániából, Szerbiából.

Az emlékülés szónoka Takács János, az Árpád-páholy jelenlegi főmestere volt, aki ünnepi beszédében visszatekintett az elmúlt közel másfél évszázadra, méltatta a magyar szabadkőművesség eredményeit a reformkortól kezdődően napjainkig, külön kiemelve a szegedi testvérek munkálkodását a város gazdasági, szociálpolitikai és kulturális életének jobbításában.

A jubileum alkalmából megkoszorúzták Csongor Győző emléktábláját a József Attila sugárút 14. szám alatti házon.
Fotó: Veréb Simon

Elmondta, hogy ma nálunk a szabadkőművesség főként szellemi javakkal tud szolgálni tudományos és ismeretterjesztő előadások formájában, elősegítve a szabadkőművességet övező homály, tudatlanság, rosszindulat oszlatását. Szólt arról is, hogy a karitatív tevékenységet az anyagi javaik mértéke határozza meg, változatlan viszont ennek anonimitása.

Az ünnepi ülés után a résztvevők megkoszorúzták Csongor Győző, a páholy egykori főmestere emléktábláját, akinek elévülhetetlen érdeme a páholy életben tartása a tilalom évei alatt.

Forrás: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/140_eves_a_szegedi_arpad-paholy/2189788/

Új reguláris páholy Magyarországon - Európa Akáca a Mátraalján (Gyöngyös)

2010-11-13T12:00:00.002+01:00

Ünnepi munkával, külföldi szabadkőműves vendégek részvételével avatták fel az "Európa Akáca a Mátraalján" nevű új páholyt Gyöngyösön 2010. november 13-án. A páholy az 1786-ban ugyanitt alakult páholy hagyományait kívánja folytatni. A résztvevők az ünnepségen az előd páholy XVIII. századi kötényeinek másait viselték. A Gyöngyös-Farkasmály keletén dolgozó reguláris orientációjú páholy a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt működik.

Forrás: http://www.rgls.org/sr/vesti/medjunarodne-aktivnosti/398-sveani-rad-loe-europa-akaca-a-matraaljan-akaciae-europae-in-sinu-matra-svl-maarske.html

A Deák Ferenc páholy 125. évfordulója

2010-10-30T10:00:00.005+02:00

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt dolgozó Deák Ferenc páholy 2010. október 30-31-én ünnepelte megalapításának 125. évfordulóját.

A kétnapos ünnepségen 12 nagypáholy küldöttsége vett részt, köztük személyesen 10 nagymester. Az első nap délelőttjén egy szimpózium foglalkozott a szabadkőműves jótékonysági tevékenységgel, délután ünnepi munkát tartottak 130 fő részvételével. A rituális keretek között zajló ceremóniát nővérek részvételével tartott vakolás követte. Másnap kötetlen keretek között foglalkoztak a szabadkőművesség aktuális kérdéseivel.

Forrás: http://www.mitropolit.org/m12Vesti/lms.news.archive.6010.sr.htm

Elhunyt L. Nagy Zsuzsa

2010-10-24T00:00:00.007+02:00

2010 október 24-én elhunyt L. Nagy Zsuzsa történész professzor, aki többek között a szabadkőművesség kutatásának is kiváló művelője volt.

Két alapvető könyvén - Szabadkőművesség a XX. században (1977) és a Szabadkőművesek (1988) - kívül több cikkében is mintaszerű történészi alapossággal és hitelességgel foglalkozott a szabadkőművesség nemzetközi és hazai történetével. H. Balázs Éva mellett ő volt, aki beemelte a szabadkőművesség tanulmányozását a hazai tudományos életbe, elfogadott diszciplínát teremtett - sajnos kevés - követőjük számára.

Magyarország egyik legszínvonalasabb történelmi folyóiratának, a Történelmi Szemlének 2010/3. számában jelent meg L. Nagy Zsuzsa műveinek bibliográfiája.

Emberi hozzáállására és segítőkészségére jellemző, hogy amikor teljesen ismeretlenül hozzá fordultam egy kérdéssel, akkor részletesen válaszolt levélben, megadta telefonszámát is, s így élőszóban is többször konzultálhattam vele.

Általánosságban vett munkásságáról álljon itt két nekrológ a két tudományos műhelyből, amelyeknek haláláig aktív tagja, vezető professzora volt:

Az MTA Történettudományi Intézetének nekrológja:

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy október 24-én, 80 éves korában elhunyt L. Nagy Zsuzsa, intézetünk munkatársa, a történettudomány doktora, az új- és legújabbkori történelem tekintélyes kutatója. Intézetünk saját halottjának tekinti.

L. Nagy Zsuzsa történész 1930-ban született Budapesten. 1949-53 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán végezte tanulmányait. 1953 és 1992 között az MTA Történettudományi Intézet munkatársa, idővel tudományos tanácsadója. 1987-97 között a KLTE egyetemi tanára, 1998 után professzor emeritus. 1994-2000 között az MTA közgyűlési képviselője, a Történettudományi Bizottság és a Doktori Tanács történettudományi szakbizottságának tagja. A londoni Királyi Történelmi Társulat levelező tagja. A történettudomány kandidátusa (1964), a történettudomány doktora (1977).
Amerikai Díj (1997), Ránki György-díj (1998), Ipolyi-Arnold-díj (1998)

Kutatási területe: Magyarország története a 20. század első felében.
Főbb munkái:
Forradalom és ellenforradalom a Dunántúlon 1919 (1961)
A párizsi békekonferencia és Magyarország 1918-1919 (1965)
A budapesti liberális ellenzék 1919-1944 (1972)
Szabadkőművesség a XX. században (1977)
Magyarország története 1918-1945 (egyetemi jegyzet 1996)
A haszonból élő kispolgár (1997)
Egy politikus polgár portréja - Rassay Károly (2006)

Forrás: http://www.tti.hu/hirek/L_Nagy_Zsuzsa_nekrolog.html

A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének nekrológja:

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

L. Nagy Zsuzsa

a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének emeritus professzora,

az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék korábbi vezetője, a Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola néhai vezetője, az MTA Történettudományi Intézetének egykori főmunkatársa, a Történelmi Szemle korábbi főszerkesztő-helyettese, az Akadémiai-díj, Ránki György díj és egyéb magas hazai és nemzetközi elismerések birtokosa, számos magyar és külföldi tudományos szervezet tagja életének 80. évében elhunyt.

Halálával a magyar történésztársadalom és felsőoktatás nemzetközileg is kiemelkedő egyéniségét veszítettük el.

Temetéséről később történik intézkedés.

Forrás: http://delfin.unideb.hu/~history/LNagyZsuzsa.doc

Kapcsolódó blogbejegyzés: http://aprofan.blogspot.com/2008/12/szabadkomuvesseg-egyetemes-torteneti.html

Kapcsolódó könyvek:

http://szkp2.blogspot.com/1977/06/nagy-zsuzsa-l-szabadkomuvesseg-xx.html

http://szkp2.blogspot.com/1988/06/nagy-zsuzsa-l-szabadkomuvesek.html

Kapcsolódó cikkek: http://szkp4.blogspot.com/search?q=L.+Nagy+Zsuzsa

A Magyarországi Nagyoriens új nagymestere dr. Révay András

2010-10-16T22:16:00.009+02:00

Az MNO új nagymestere dr. Révay András

szo, 10/16/2010 - 22:16 — szerk

2010. október 16-án a Magyarországi Nagyoriens megtartotta szokásos éves Konventjét.
A Rend minden évben demokratikus módon választja meg vezetőjét, ezúttal dr. Révay András személyében találta meg Nagymesterét.

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/node/107

A "Tisztelet Martinovicsnak" kiállítás megnyitója

2010-10-12T18:00:00.007+02:00

Öt Mester - változatok egy témára (Tisztelet Martinovicsnak) Kiállítás Kilár István, Konok Tamás, Papp Oszkár, Roskó Gábor és Végh András munkáiból

ÖT MESTER

Változatok egy témára

A Boltíves Galéria (1067 Budapest, Pondmaniczky utca 41) kiállítása.
www.boltivesgaleria.hu

Öt jeles magyar képzőművész vállalkozott arra, hogy három változatot, azaz 15 képet alkot egy témára.
A művészek:

KILÁR ISTVÁN
A Képzőművészeti Főiskolán Beck András növendéke volt, a tanár és a növendék együtt távozott Párizsba. 26 éves korában elnyerte a párizsi Biennálé első díját. Több francia városban, így Párizsban is köztéri szobra áll. Grafikai műveiből 1968-ban rendeztek önálló kiállítást.
KONOK TAMÁS
Bernátj Aurél, Berény Róbert és Barcsay Jenő voltak mesterei, de Kassák köréhez is közel állt. 1958-tól harminc évig élt Párizsban, azóta a magyar és a francia főváros között ingázik, de Zürichben is rendszeresen kiállít. A konstruktivizmus nyomán alakult Európaszerte ismert és elismert életműve, a Ludwig és az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Kossuth díjas.
PAPP OSZKÁR
Bernáth Aurél és Szőnyi István tanítványa volt. Életművének jelentős része abban a negyedszázadban alakult, amikor szókimondása miatt eltiltották a nyilvánosságtól. A makro és mikrovilág összefüggései, egyfajta kozmikus tudat nyilvánul meg festményeiben. 2010-ben Kossuth díjjal tüntették ki. A rendszerváltás után újjáalakult Magyarországi Nagyoriens első elnöke volt.
ROSKÓ GÁBOR
Képzőművészeti Főiskola után a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Tizenhét magyarországi és számos külföldi önálló kiállítása volt. Festői munkássága mellett grafikusi tevékenysége is jelentős, de a film területére is szívesen kirándul. Az Élet és Irodalomban évekig jelent meg antropomorf ember-állat dialógus sorozata. Munkácsy díjas.
VÉGH ANDRÁS
Érett korában a „természetelvűség és az absztrakt közötti senkiföldjére” építette munkásságát. Több tanulmányutat tette Olasz és Franciaországban, képeiből sugárzik a mediterrán világ vonzása. Számos európai országban mutatták be festményeit, néhány napja Koppenhágában nyílt kiállítása.

A kiállításon az öt alkotó három-három képe látható egy témára (Tisztelet Martinovicsnak), amelyből mappa készült. Mellettük Konok Tamás, Papp Oszkár, Roskó Gábor és Végh András festményei, Kilár István szobrai szerepelnek.

Forrás: http://boltivesgaleria.hu/kiallitasok/30

A tárlatot P. Szűcs Julianna művészettörténész
egyetemi tanár nyitotta meg:

P. Szűcs Julianna - Rendületlenül...

Kapcsolódó beszámolók:

http://www.euroastra.info/node/44798

http://www.utazonet.hu/cikk.php?cid=962&lang=hun

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2010/10/kiallitas-ot-mester-valtozatok-egy.html

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2010/09/marton-laszlo-szerk-tisztelet.html

Benedek Marcell 125 éve született

2010-09-20T14:01:00.001+02:00

Benedek Marcell 125 éve született

125 éve, 1885. szeptember 22-én született Benedek Marcell Kossuth-díjas irodalomtörténész, műfordító.

    Édesapja Benedek Elek, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője volt. Első írása nyolcéves korában jelent meg a Magyar Hírlap gyermeklap-mellékletében, ekkor már tudta, hogy ő is író lesz. A Barcsay utcai főgimnáziumban padtársa volt Hóman Bálint, az önképzőkörben kötött életre szóló barátságot Lukács Györggyel. Az érettségit követően a budapesti tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója lett, Babits, Kosztolányi voltak egyetemi társai.
    1904-ben barátaival létrehozta a színház művészi és szociális megreformálását célul tűző Thália Társaságot. Ugyanebben az évben a Nemzeti Színház az ő fordításában mutatta be Rostand A napkeleti királykisasszony című verses drámáját, s megjelent első könyve, a Don Juan feltámadása című verses regény is. Az egyetem után a Markó utcai gimnázium tanára lett, s felvételét kérte egy szabadkőműves páholyba (jóval később Benedek volt a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy utolsó nagymestere.)
    1913-ban ösztöndíjjal egy évig a párizsi Sorbonne előadásait hallgatta. Az I. világháború kitörésekor besorozták, de mint az iskolában nélkülözhetetlent, felmentették a szolgálat alól, s 1918-ban kinevezték a gimnázium igazgatójának. Az őszirózsás forradalmat lelkesen üdvözölte, s a Tanácsköztársaság idején a Tanárképző Intézet tanára és egyetemi előadó is volt, emiatt később megfosztották állásától. Egy ideig a Dante Könyvkiadónál lektori munkát végzett, majd az Új Idők Rt.-hez került, amelynek később igazgatója lett. 1930 és 1939 között a Magyar Könyvkiadók Országos Egyesületének főtitkára volt. Amikor a német csapatok megszállták az országot, ősei származási helyére, az erdélyi Kisbaconba menekült családjával.
    1945-től a kolozsvári Bolyai Egyetem professzora, s emellett az ottani Magyar Színház dramaturgja és rendezője volt. 1947-ben tért vissza Budapestre, s 1962-ig az ELTE bölcsészkarán tanított. 1963-ban tevékenységéért, irodalomtörténészi munkásságáért Kossuth-díjjal jutalmazták. Élete vége felé fokozatosan elveszített szeme világát, s utolsó műveit, a Naplómat olvasom című önéletírását és az Arany Jánosról szóló tanulmányát már csak diktálni tudta. 1969. május 30-án halt meg Budapesten.
    A magyar irodalomról írott munkái korszakalkotó jelentőségűek, mind A modern magyar irodalom, mind a Délsziget, avagy a magyar irodalom története című. A világirodalommal foglalkozott az általa szerkesztett Irodalmi lexikon, a Kultúra Világa című sorozatban megjelent Világirodalom, valamint az 1968–69-ben megjelent háromkötetes Világirodalom. A világirodalom nagyjairól szóló tanulmányai (Zola, Shakespeare, Romain Rolland, G.B. Shaw) népszerűsítő jellegű írások. Műfordítóként is igen termékenynek bizonyult, közel kétszáz szépirodalmi művet ültetett át magyarra angol, német és francia nyelvből.
    Benedek Marcell 1969. május 30-án hunyt el Budapesten. (MTI)

Forrás: http://irodalmijelen.hu/node/6563

Szent János ünnep, nyári napforduló, 2010. június 26. 15:00

2010-06-26T15:00:00.001+02:00

Szent János ünnep, nyári napforduló 6010. június 26.

Hírek
A Magyarországi Nagyoriens a Franciaországi Női Nagypáholy fennhatósága alatt dolgozó magyarországi Napraforgó páholy meghívására közösen ünnepelte Szent János ünnepét, Budapesttől mintegy 20 km-re. A szabadkőműves év ekkor és véget és kezdődik újra.
Az ünnep a beavatottak számára rövid rituális munkával kezdődött, melyet meghívottakkal, családtagokkal baráti beszélgetés és piknik követett.

szerk, 06/27/2010 - 17:46

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/17

Könyvbemutató - Selmeczi Tibor: Beavatás

2010-06-24T18:00:00.002+02:00

Nem bírta tovább: Kettős életet élt, most kitálalt a humorista

K. B.: - itthon@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:: 2010.06.27. - 12:25
Létrehozás:: 2010.06.27. - 08:02

2010.06.27. - 08:02

Selmeczi Tibor sokak számára a Szatelit című tévéműsorból és a kabarékból ismerős. Senki nem gondolta volna, hogy 7 éve foglalkoztatja egy különös gondolat.

A hét év, talán ebben a formában nem is igaz, hiszen saját bevallása szerint egész pályafutása alatt zavarta az, hogy „kettős nyelvet" kellett beszélnie. Nehéznek nevezte életét abból a szempontból is, hogy „mindig valamitől félni kellett".
Valószínű ez az állandó valamitől való félelem hozta össze azt a körülbelül 25 embert is csütörtök este az újlipótvárosi Lila Köd könyvesboltban. A kávézóval kiegészült hangulatos kis üzletben a már jól ismert barátok, ismerősök üdvözölték egymást. Sokakat valószínűleg a téma vonzott, sokakat pedig a társaság.
Nem sokkal Kende Péter - Az igazi Orbán Viktor könyv szerzőjének - megérkezése után elkezdődött a Selmeczi Tibor Beavatás című kötetének bemutatója.
„Ha megtudják, baj lesz" gondolta gyakran Selmeczi, mert, ahogy fogalmazott: „nem találta el a kort". Így történt, hogy 1972-ben politikai versei miatt rendőri felügyelet alá helyezték, majd kitiltották Budapestről.
Ez a félelem és kettősség határozta meg fiatal Selmeczit, ezért is kezdetett el kutatni. A szabadkőművességben a humorista az állandóságot, a sokezer éves történelmet és egyfajta értelmet kapott. Mint mondta: „Más ember lettem, más dimenzióba kerültem, megértettem a szeretet fogalmát, és ezáltal Pál apostol szeretet himnuszát is."
"Egy szabadkőműves vándorlásait, útkeresését követhetjük nyomon a szeretetet kereső gyermektől, a nyugtalan fiatalemberen át, a beavatott mesterig. Aki úgy próbál eligazodni világunkban, hogy közben meg is őrizze belső harmóniáját. A "Beavatás" ennek az útnak a legérdekesebb szakaszait jeleníti meg előttünk, miközben bepillantást enged egy sokszor félreértett, támadott zárt közösség, spirituális életébe, melynek egyetlen szabálya van, amit Székely György a Nyugat Kapu Páholy alapító főmestere hagyott testvéreire: a szeretet sugározzon szívünkből" - írja a fülszövegben a kötet szerkesztője.
Selmeczi bevezető önvallomása után egy részletet olvasott fel könyvéből, a szabadkőművességgel való megismerkedéséről. Előadói tehetségéhez nem fér kétség, a pár oldalas szöveget érthetően és élvezhetően adta elő, így a könyv elolvasásához azonnal kedvet kaphatott a hallgató, még ha nem is nagyon érdeklik a szabadkőműves eszmék.

A borítón a szerző egy ifjúkori képe

A páholyt illetően Selmeczi ismeri a kritikákat. A titokzatosság nem az egyetlen, ami miatt rossz megítélés alá kerül mindenki, aki ehhez a körhöz tartozik. A szabadkőművesek Magyarországon rejtőzködnek, míg az Egyesült Államokban 4 millióan vannak, és nyíltan vallják nézeteiket és akár viselik a szimbólumokat.
Selmeczi egy meg nem nevezett cikk hatására döntött úgy, bevallja ország-világ előtt, hogy szabadkőműves. Szerinte meg kell szabadulni a görcsöktől, és nem lehet egy ember hibás gondolkodása miatt az egész páholyt büntetni például Trianon miatt.
A szabadkőműves páholyban három dolgot tilos: politizálni, vallásról beszélni, és egy íratlan szabály szerint a "testvérek" házastársát elszeretni. A csütörtöki estén ettől függetlenül az érdeklődőket szinte csak Selmeczi - a jelenlegi és az elmúlt ciklusról alkotott - véleménye érdekelte.
Hogy miért most került sor erre a kitárulkozásra, arra Selmeczi úgy reagált: „Úgy éreztem, most valami stabil helyzet jön. Stabilitás lesz. Egyúttal ezzel az önkitárulkozással provokálok is. Én nem akarok félni, és nem akarom, hogy mások féljenek. Megadom a bizalmat a most következő ciklusnak és szeretném, ha társadalmi párbeszéd lenne, és nem az ami az elmúlt időszakban volt. Persze az is lehet, hogy a béke, inkább az érdektelenség következménye lesz."
A rövid bevezető és felolvasás után csak kevesen voltak valóban kíváncsiak a szerzőre. Hatan-heten kezdtek beszélgetésbe Selmeczivel. Pedig igazából ekkor vált érdekessé a rendezvény. A hallgatóság tagjai közül volt aki arról érdeklődött, hogyan tovább, mi lesz a könyv és mi lesz a szerző sorsa ezek után. Más megkérdezte, hogyan ne féljen, ha két nappal azelőtt látott két feketeruhás fiatalt, akik karlendítéssel fordultak a Parlament felé a Kossuth téren.
A beszélgetés folyamán Selmeczi azonban továbbra is megingathatatlanul kitartott amellett, hogy minden eddigi negatív tapasztalat vagy történés (belvárosi zavargások) ellenére ő hisz abban, hogy most nyugodt, rendezett időszak következik, amelyben a liberálisoknak is nyitniuk kell a másik oldal irányába. Mint mondta: „Mindannyian liberálisok vagyunk, de van egy határ ameddig szabad, és utána kőkeményen be kell tartani és tartatni a szabályokat."

Forrás: http://hetivalasz.hu/itthon/nem-birta-tovabb-kettos-eletet-elt-most-kitalalt-a-humorista-30320

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2010/05/selmeczi-tibor-beavatas.html

Sándor József főmester síremlékét is megrongálták

2010-03-13T08:00:00.001+01:00

Megcsonkított síremlékeket látogatott Füzes Oszkár

2010. március 13.

Olvasta 295 felhasználó.

Az elmúlt időszakban megrongált és megcsonkított síremlékeket tekintette meg Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete a Házsongárdi temetőben tegnap délután.

A nagykövet kolozsvári látogatása során, a vandalizmus áldozatává vált síremlékek felmérése mellett, megkoszorúzta Márton Áron, Erdély római katolikus püspökének főtéri szobrát, Dsida Jenő költő síremlékét, végül pedig Sándor Józsefnek, az EMKE alapítójának, elnökének, főtitkárának, az Unió Szabadkőműves Páholy nagymesterének [helyesen: főmesterének (Lalo)] utóbbi hetekben megcsonkított síremléke előtt rótta le kegyeletét. A temetői sétán részt vett Gaál György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Adorjáni Dezső evangélikus püspök, Szép Gyula, az RMDSZ kulturális ügyvezető alelnöke, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány elnöke, valamint Szilágyi Mátyás a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Gaál György a megcsonkított síremlékek történetét ismertette röviden, Adorjáni Dezső pedig elmondta, a rendőrséghez fordulnak az elkövetők megtalálása érdekében.
Füzes Oszkár a síremlékrongálással kapcsolatban kifejtette: hivatalos levélben kérte Sorin Apostu polgármestert arra, hogy a városvezetés jobban figyeljen oda a Házsongárd sírjainak védelmére. – Ez nem csak emberjogi vagy kisebbségi ügy – hangsúlyozta a nagykövet, aki szerint mielőbb gátat kell szabni ezeknek a sírgyalázó bűncselekményeknek.

Forrás: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/39009

Sírrablások a Házsongárdi temetőben

2010-03-09T08:00:00.001+01:00

A sírrablás folytatódik

2010. március 09.

Olvasta 202 felhasználó.

Gaal György, a Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke

Március 6-án, szombaton a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság ünnepi közgyűlése után a Házsongárdi temetőbe Balogh Ferenc sírjához koszorúzni kivonuló csoport megdöbbenve fedezte fel, hogy a közeli Sándor-sírról eltűnt a bronz asszony-szobor. Mint a temető gondnokától értesültünk, két hete vették észre a friss rablást.

A sírban pákéi Sándor József (1853–1945) nyugszik. Édesanyjának, Sándor Dénesnének (†1893) a Lutheránus temető nyugati kerítése elé emeltetett szép mellszobros sírt, amelyre rávésette: „Légy kímélettel a hamvak iránt, oh ember, kinek szíved van!” Most ő is itt nyugszik. Sándor József az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alapítója (1885), majd főtitkára, elnöke, az Unió Szabadkőművespáholy nagymestere [helyesen: főmestere (Lalo)] volt; a magyar parlamentnek és a bukaresti szenátusnak is tagja. 1918-ban a Székely Nemzeti Tanács elnökéül választották. Minthogy Bukarestben született és végezte iskolái egy részét, jól tudott románul. Eminescu verseinek első magyar tolmácsolóját tiszteljük benne. Lapokat szerkesztett, erdélyi útikalauzt állított össze.
A magas talapzaton lévő szobrot csak több ember tudta szerszámokkal lefeszíteni és elvinni. Ezzel már egy hosszú sorozat folytatódik: Kovács György színművész, Kuun Géza orientalista tudós, Incze Ferenc festőművész, Téglás Gábor költő, Keresztes Kálmán szobrász művészi szobrai egymás után tűntek el. A városháza tehetetlen, a rendőrség még annál is tehetetlenebb!
Szerencséjükre rövidesen nem lesz már több lopnivaló.

A szabadkőművesek Brüsszelbe költöznének

2010-02-18T15:02:00.003+01:00

A szabadkőművesek Brüsszelbe költöznének

2010. február 18., csütörtök 15:02

Pénzcentrum

A szabadkőművesek egy része irodát nyitna Brüsszelben, hogy lobbizzon az egyre erősödő egyházi befolyás ellen az EU intézményeiben - írta az EUObserver.

A szabadkőművesek rendjének igenis politizálnia kellene a szó pozitív értelmében, vagyis szót emelni a szekularizáció mellett és véleményt formálni az EU és a tagországok döntéseivel kapcsolatban - nyilatkozta Jean-Michel Quillardet, a francia páholya [a Francia Nagyoriens] volt nagymestere. A tagság azonban még mindig megosztott abban a tekintetben, vállalják-e a nyilvánosságot azzal, hogy irodát nyitnak Brüsszelben.

A brüsszeli iroda első és legfontosabb dolga az európai polgárság fogalmának terjesztése lenne. Eszerint az Unió tagjai elsősorban európai állampolgárok és csak utána zsidók, feketék, homo- vagy heteroszexuálisok - mondta Quillardet.

2008-ban egyébként José Manuel Barroso, az Európai Bizottság feje találkozott néhány- köztük a francia - páholy vezetőivel és még abban az évben levelet is küldött az Athénban tanácskozó nemzetközi szabadkőműves konferenciának.

Forrás: http://penzcentrum.hu/cikk/1022241/1/a_szabadkomuvesek_brusszelbe_koltoznenek

Kapcsolódó cikkek:

http://www.euroastra.hu/node/37134

http://www.scribd.com/doc/3004286/SecondeCirculaireobed

http://www.agoravox.fr/actualites/international/article/rassemblement-maconnique-41382

http://freemasonsfordummies.blogspot.com/2010/02/grand-orient-freemasonry-and-european.html

A Kazinczy emlékkonferenciáról a Zalai Hírlap

2009-11-21T00:00:00.002+01:00

zalaihirlap.hu / Kultúra és oktatás / Kultúra

Kazinczy-konferencia az író születésének 250. évfordulója alkalmából

A zalai írókat tömörítő Pannon Írók Társasága tegnap konferenciával tisztelgett a nagy előd, Kazinczy Ferenc munkássága előtt, születésének 250. évfordulója alkalmából.

2009. november. 21. szombat | Szerző: Arany Horváth Zsuzsa

A Göcseji Múzeumban lezajlott tanácskozás alcíme szerint Kazinczy Ferenc zalai íróbarátai és szabadkőműves páholy társai számára is emléket állított, túl azon, hogy műveinek mai olvasatáról is szó esett.

Az irodalmi együttlétet Péntek Imre, a Pannon Tükör című kulturális folyóirat főszerkesztője moderálta. Az előadások közül kiemelkedett Egly Tiboré, aki a Varasdról Zalaegerszegre került szabadkőműves páholy történetét kutatta, eközben derült ki, e páholynak maga Kazinczy is tagja volt.

Cséby Géza keszthelyi irodalmár készülő doktori disszertációjának a helikoni ünnepségek kezdeteiről szóló részletét osztotta meg a hallgatósággal. Kazinczyt az akkori szervezők meghívták az 1817-ben indult sorozatra.

Forrás: http://zalaihirlap.hu/kultura_oktatas-kultura/20091121_kazinczy_konferencia

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/11/eloadasok-kazinczy-emlekkonferencian.html

Szabadkőműves térképészünk

2009-11-19T08:00:00.001+01:00

vasnepe.hu / Kultúra

A levéltári történelemóra a 18. századba visz

Szabadkőműves térképészünk

Szombathely (mt) - Kétszáz éves rajzokból, térképekből építkezik a Vas Megyei Levéltár kiállítása, amelyet Kenedics József, a vármegye hites geometrája emlékére rendeztek.

2009. november. 19. csütörtök | Szerző: Merklin Tímea

A kiállítás rendhagyó történelemórának ajánlható, csoportoknak, előzetes bejelentkezés alapján ingyenes tárlatvezetéssel. Kenedics Jó-zsef 1756-ban született Bu- dapesten, 1777-ben költözött Szombathelyre. Hatvan térképe található Magyarország különböző gyűjteményeiben. Munkái közül kiemelkedik az első Vas vármegyéről készült térkép (1785), Vas vármegye postatérképe, de ő alkotta a Szombathelyi Egyházmegyéről készült első hiteles térképet is, 1807-ben. A tárlathoz e térkép rézmetszeteit adta kölcsön - püspöki engedéllyel - az Egyházmegyei Múzeum. Minden rézmetszet egyedülálló érték a maga nemében.

Kenedics József térképészeti munkáját kinevezett földmérőként, megyei mérnökként végezte, majd a vármegye hites geometrája -ként.

- Monyorókeréken jelent meg 1785-ben az Aranykerék Páholy tízéves jubileuma alkalmából egy kiadvány, amiben jelentős nevek között, illusztris társaságban (katonatisztek, grófok) Kenedics József neve is megjelenik - tudjuk meg Mayer László levéltárostól. Kenedics további elismertségét mutatja, hogy az 1798-ban Felső-Lendváról készített birtoktérkép díszes címkereteiben már a táblabíró címet is feltüntette. 1792-ben Batthyány József bíboros prímás nemesi cím elnyerésére ajánlotta a négy Kenedics testvért: Ferencet, Józsefet, Istvánt és Benjámint.

Kenedics József Szombathelyen halt meg 1809. december 17-én. Földi maradványait a ferences rendi kriptába helyezték. Kétszáz évvel később, 2009. november 6-án emléktáblát avattak tiszteletére a Széchenyi utcában a Vas Megyei Levéltár és a Vas Megyei Közgyűlés támogatásával. Az avatás után tudományos emlékülést tartottak munkásságáról, ahol Gróf László kartográfus és Mayer László levéltáros méltatták. Kenedics térképészeti szempontból szerencsés korszakban élt, hiszen a hadászatban és a mezőgazdaságban (úrbérrendezés) keresett volt a jó geometra.

A kiállításra érkezők megtekinthetik a Kenedics család színes címerét, a Püspöki Levéltárból kölcsönzött Kenedics-féle két birtoktérképet is. Látható: a térképész művészien dolgozott. A rajzok között az egyik különlegesség a házsongárdi szőlőskert ábrázolása egy 1782. évi tanulmányi térképről.

A tárlat helytörténeti érté-ke mellett magas esztétikai értéket is képvisel. A levéltár munkatársai minden szombathelyinek ajánlják.

Forrás: http://vasnepe.hu/kultura_oktatas/20091119_szabadkomuves_terkepeszunk

Szabadkőművesség - mítosz és valóság

2009-11-17T18:00:00.001+01:00

Szabadkőművesség - mítosz és valóság

Bihar megye - A szabadkőművességről tartott előadást dr. Gorun György egyetemi tanár kedden este, a Kis Lorántffy olvasótermében. Kupán Árpád történész a váradi szabadkőműves mozgalomról szólt.

Egyetlen hely sem maradt szabadon a KREDOK termében, voltak, akik már csak az előcsarnokban kaptak helyet. Dr. Gorun György részletesen szólt a szabadkőművesség eredetéről, elterjedéséről a világban, a mozgalom különböző vonulatairól és vadhajtásairól. Mint mondta, a XIX. századbeli francia forradalom is szabadkőműves ihletésű volt, a francia zászló is egy szabadkőműves szimbólum, mint ahogyan az ország címere is az.
1929-ben az angolok kiadták a mozgalom alapelveit - ezek egyike a titoktartás volt - s ez sokaknak a fantáziáját megmozgatta. A katolikus vallási vezetők sokáig a mozgalom ellen foglaltak állást, sőt, ki is átkozták a szabadkőműveseket, de VII. Piusz pápa megbocsátott a páholyoknak, hangzott el.
Titkos rangok
A szabadkőművesség néhány alapelve: hazaszeretet, testvériség, tolerancia, erkölcsös életvitel, politikai nézetek szabadsága, vallási szabadság. 34 rendfokozatról tudunk, a legalacsonyabbak között van a kőművestestvér és a kőművesmester, a titkosak között pedig olyan elnevezések vannak, mint például a skarlát kötél hét rangja, vagy a magasztos kiválasztott. Dr. Gorun György több, a szabadkőműves mozgalomhoz tartozó ismert felfedező, politikus és művész nevét ismertette. Az elhangzott nevek között szerepel Cassanova, Cagliostro gróf, Amundsen, Arthur Conan Doyle, Puskin, Napóleon, Bach, Beethoven - hogy csak néhányat említsünk.
Váradi mozgalom
Később Kupán Árpád töténész a váradi mozgalomról szólt. Itt a tizenkilencedik században indították el a mozgalmat a zsidó értelmiségiek, valószínűleg azért, mert egy kitörési lehetőséget láttak ebben, egy módot arra, hogy bekapcsolódhassanak a közéletbe. Többen közülük tehetős ügyvédek, bírók, orvosok voltak, akik sokat tettek a város fejlődéséért, a szegények megsegítéséért. Miután beindult a páholy, csatlakoztak hozzá a magyar értelmiségiek is. Kevesen tudják, hogy egy román páholy is megalakult, mely a magyarok beolvasztására törekedett, mondta a történész. Mint elhangzott, 89 után újból elindult a szervezkedés, s Váradon is megalakult egy ilyen páholy. Mostanában viszont jobbára olyan újgazdagok a tagjai, akik e mozgalom által akarnak maguk és mások előtt nagyobb tekintélyt szerezni.

Neumann Andrea

Forrás: http://www.erdon.ro/engine.aspx/page/article-detail/dc/im:erdon:news-erdely/cn/news-20091118-03021497

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/11/eloadas-dr-gorun-gyorgy.html

Beszélgetés a szabadkőművességről, PÉCS

2009-11-13T21:22:00.003+01:00

Beszélgetés a szabadkőművességről, PÉCS

November 12-én, Pécsett, a Várfal vendéglő Kafka klubjában a Magyarországi Nagyoriens nagymesterével beszélgethettek az érdeklődők. Családias hangulatban szó került a szabadkőművesség céljairól, arról, hogy ki és miért válik szabadkőművessé, valamint a szervezet működéséről. Az est legvidámabb pillanatait a szabadkőművesek világhatalomra törekvésével kapcsolatos kérdés váltotta ki, melyet az amerikai elnökök és az angol uralkodók szabadkőműves tevékenységéről szóló diskurzus követett.
Az est ezután kötetlen borozgatással folytatódott.

Forrás: http://szabadkomuves.blogspot.com/2009/11/beszelgetes-szabadkomuvessegrol-pecs.html

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/11/beszelgetes-david-andras-szabadkomuves.html

Keszthely és a szabadkőművesek

2009-11-02T20:16:00.006+01:00

Keszthely és a szabadkőművesek

Írta: -treszler-
2009. november 02. hétfő 20:16
A szabadkőműves irodalom kezdetektől napjainkig tartó bemutatására vállalkozó Márton László „Iskolája az emberi szívnek” című kötetét ismerhették meg az érdeklődők a keszthelyi Fejér György Könyvtár író-olvasó találkozóján a közelmúltban. „Helikon Testvér” A kötetlen beszélgetés alkalmával némiképp arra is fény derült, miért övezte és övezi a mai napig is misztikum a 18-19 században fénykorát élő mozgalmat. A téma keszthelyi vonatkozásaiban említést érdemelt a Festeticsek szabadkőműves tevékenysége. A szabadkőműves irodalom kifejezést az író ugyan nem szívesen használja, mert mint mondja, a szerzők autonóm személyiségek, nem tükröznek ideológiát. Az antológia időrendben mutatja be harminc szerző ötvenkét írását, az első költeménytől napjainkig. A kötet szerzőitől az alkalom kapcsán felolvasások illusztrálták a kor szellemiségét. Az író-olvasótalálkozó vendége volt András Sándor, költő-irodalomtörténész, aki saját fordításában két Goethe verset, valamint Kipling, Nobel díjas író-költő versét osztotta meg a jelenlevőkkel. Aki ismeri Márton László életútját, tudja, hogy ’56 után nyugatra távozott, majd Franciaországban telepedett le. 1962-ben részt vett a párizsi Magyar Műhely megindításában, dolgozott az Új Látóhatárnak és az Irodalmi Újságnak, hazatérése után jelentős szerepet vállalt a mozgalom újraindításában. Elbeszéléseket, esszéket, kritikákat írt, rálátása mind a francia, mind magyar szabadkőműves irodalomra meglehetősen széleskörűnek mondható. Mint mondta: az erős, szimbolikus és jelképeket használó szabadkőművességnek valóban voltak titkai, ha misztériuma nem a titok maga. Ebbe beletartoznak a rituális beavatási szertartások, illetve azok a szakmai vonatkozások, amelyet nem kívántak a céhen kívüliekkel megosztani. Később az számított titoknak, hogy valaki szabadkőműves-e vagy sem. A mai napig övezi a mozgalmat egyfajta összeesküvés elmélet is, amely szerint a szabadkőművesek a világ irányítását helyezik előtérbe, az a többek által megfogalmazott feltételezés, miszerint radikalizmusuk az egykori Monarchia szétbomlasztását és később Trianon tragikumát eredményezte. Ismert, hogy a felvilágosodás és reformkor mezsgyéjén élő Festetics György gróf „Helikon” néven vált szabadkőművessé, és így Keszthelyen tartósan jelen volt a mozgalom. Nem véletlen tehát, hogy fénykorának emlékére a városban az ország nagy közgyűjteményeiből összeállított kiállítást, és egy szabadkőműves park kialakítását is tervezik a közeljövőben.

Forrás: http://www.zalamedia.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=14103&Itemid=175

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/10/eloadas-konyvbemutato-marton-laszlo.html

A Magyarország Symbolikus Nagypáholy újjáalakulásának 20. évfordulója

2009-10-10T15:00:00.000+02:00

A Magyarország Symbolikus Nagypáholy 2009. október 9-10-én ünnepelte újjáalakulásának 20. évfordulóját.

Az ünnepség az Európai Nagytitkárok találkozója után, pénteken este kezdődött ünnepi hangversennyel.

Másnap, szombaton 15h-kor volt a Magyarország Symbolikus Nagypáholy ünnepi közgyűlése, amelyen 38 obedianciából vettek részt delegációk. A közgyűlés fő témája az elmúlt 20 év története volt. Az 1. fokon tartott munka után kulturális programokkal tarkított ünnepi vakoláson (vacsorán) látták vendégül a résztvevőket.

Kapcsolódó esemény: http://szkp3.blogspot.com/2009/10/nagytitkarok-europai-konferenciaja.html

Forrás: http://www.rgls.org/sr/vesti/medjunarodne-aktivnosti/332-izvetaj-o-sveanoj-proslavi-20-godinjice-simbolike-velike-loe-maarske.html

Nagytitkárok Európai Konferenciája

2009-10-09T10:00:00.003+02:00

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy szervezésében 2009. október 9-én egynapos konferencián vettek részt az európai reguláris nagypáholyok nagytitkárai Budapesten.

A tanácskozás programjában a reguláris páholyok munkái; a szabadkőművesek külföldi utazásainak protokolljai; Svédország és Bulgária nagypáholyaival kapcsolatos viszony és aktuális kérdések szerepeltek.

Megvitatták a szabadkőműves útlevelek kérdését, felmerült azok használatának kiegészítése a profán útlevelekkel és azonosító okmányokkal. Szó esett a többszörös páholytagságokról; illetve arról, hogy azokat, akiket valahol kizártak, máshol ne vegyék fel újra.

A tanácskozáson a következő országok reguláris nagypáholyainak nagytitkárai vettek részt:

Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Dánia, Anglia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Izland, Írország, Izrael, Olaszország, Lettország, Luxemburg , Málta, Montenegró, Hollandia, Románia, Oroszország, Skócia, Szerbia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Ukrajna, és meghívottként Washington DC.

Kapcsolódó esemény: http://szkp3.blogspot.com/2009/10/magyarorszag-symbolikus-nagypaholy.html

Közép-európai szabadkőműves találkozó, Bécs

2009-10-03T00:00:00.003+02:00

2009 október 3-án Bécsben találkoznak ismét a kelet- és közép-európai adogmatikus szervezetek. Az AACEE vagy AAECE (ki hogyan kívánja rövidíteni,) európai egyesület, mely elsőéves születésnapját ünnepli.

Az egyesület gondolata két évvel ezelőtt egy budapesti találkozó alkalmával látott napvilágot, majd egy évvel később, Bukarestben megalakult. Brüsszelben jegyezték be, mivel itt van lehetőség európai, tehát több ország részvételével létrejött szervezet lajstromba vételéhez.

Az alapítók: a Magyarországi Nagyoriens, a Romániai Nagyoriens, az Osztrák Liberális Nagypáholy, valamint az Osztrák Nagyoriens volt, francia és belga segédlettel.

Az első év adminisztrációs teendőkkel telt el, és a hétvégi bécsi találkozón az új felvételi kérelmek mellett (lengyel, román és szerb Nagypáholyok jelentkeztek), beszélnünk kell a szervezet értelméről, lényegéről.
Evidensnek tűnő kérdésekre adjuk a magunk válaszait, vagy talán csak újabb és újabb kérdések merülnek majd fel.
- Mit jelent az egyén számára az, hogy európai?
- Mi az ami közös bennünk, és mi az, ami más, amivel gazdagíthatjuk a másik ország kultúráján nevelkedett társainkat?
- Mit tehetünk európai szinten azért, hogy életünk, életformánk, gondolkodásunk jobb legyen?

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/node/89

Kapcsolódó hírek:

http://szkp3.blogspot.com/2008/11/aaece-uj-nemzetkozi-szabadkomuves.html

http://szkp3.blogspot.com/2008/06/kozep-es-keleteuropai-szabadkomuvesek.html

A lezajlott eseményről a Nagyoriens honlapján a következő közlemény jelent meg:

Összefoglaló

Érdekes egybeesés: a nyári napforduló ünnepe Dégen véletlenül a magyar "Múzeumok éjszakájára" esett. Bécsben ezt október 3-án tartották az osztrák múzeumok, ami külön pezsgést vitt a város életébe. Emellett szinte észrevétlenül ültek össze az AACEE tagjai, a bécsi Burgban szokásos éves közgyűlésükre.

Az egyesület megbeszélésén jelen voltak:
A Belga Nagyoriens, a Francia Nagyoriens képviselői, barátságuk jegyében,
továbbá
a Romániai Nagyoriens, az Osztrák Nagyoriens, az Osztrák Liberális Nagypáholy a Magyarországi Nagyoriens képviselői, mint tagok,
valamint
A Lengyel Nagyoriens és a Lettországban alakulófélben lévő páholy képviselője, mint megfigyelők.

Adminisztrativ kérdések megbeszélése után, a Lengyel Nagyoriens kérésére az egyesület részvevői egyöntetűen megszavazták felvételét az AACEE-be.

A jövendő év feladata továbbra is annak a kérdésnek tanulmányozása, mit jelent régiónk számára Európa részének lenni. Hogyan élik meg az emberek mindennapjaikban, munkájukban, kapcsolataikban ezt az állapotot. A végeredmény ismeretében a következő lépés: A régió kapcsolata a "Nagy Európához", sajátos problémák és ezek feloldása lehet.
Mindez természetesen hosszú időt vesz igénybe és mindemellett minden nemzeti szervezet folytatja saját, önmaga által meghatározott munkáját.

Az estét mintegy 100 részvevő közös munkán vett részt melynek természetesen témája Európa volt.
A munkát bankett követte.

Az egyesület következő munkáját Lengyelországban tartja.

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/node/90

Szétzavarták a szabadkőműveseket a Fidzsi-szigeteken

2009-07-16T08:38:00.001+02:00

Független Hírügynökség

2009.07.16. 07:20

Fidzsi-szigetek - Őrizetbe vették egy szabadkőműves gyűlés részvevőit a Fidzsi-szigeteken. A legendákkal övezett mozgalom tagjaira a helyi falusiak hívták ki a rendőröket, mert azt hitték, varázsolnak odabent.

A gyűlés egyik - neve elhallgatását kérő - új-zélandi részvevője szerint a fidzsi-szigeteki Denerauban jöttek össze - írja a New Zealand Herald a csütörtöki számában. A Lautoka Szabadkőműves Páholy 14 tagjának találkozóját azonban dörömbölés szakította félbe. Az ajtóban a rendőrök álltak, és dühödt falubeliek, akik szerint odabent boszorkányság zajlott.

A rendőrök aztán bevitték az egész társaságot, és átkutatták a házat. Több tárgyat is lefoglaltak, egyebek mellett pálcákat, iránytűket és egy koponyát. A részvevő elmondta, hogy a páholy titkára hiába mutatta a rendőröknek az engedélyüket, feltételezett boszorkányság miatt nem engedték el őket. Az új-zélandi férfi szerint egy "kényelmetlen, forró cellában" eltöltött éjszaka után végül a fidzsi-szigeteki kormányfő irodájából "szóltak le", hogy bocsássák szabadon a társaságot.

A szabadkőművesek világmozgalma több száz évre nyúlik vissza. Tagjaik titoktartási kötelezettsége miatt számos legenda övezi a szervezetet, és a gyűléseikhez kötődő rituálékat.

Delmagyar.hu

A helyzet fokozódik...

A Fidzsi-szigeteki szabadkőműveseket már nemcsak boszorkánysággal vádolják, hanem boszorkányégetéssel. Legalábbis a magyar sajtó szenzációgyártó és/vagy angolul nem tudó részében:

Boszorkányégető szabadkőművesek?

...

HírExtra

Forrás: http://www.delmagyar.hu/kulfold_hirek/szetzavartak_a_szabadkomuveseket_a_fidzsi-szigeteken/2107236/

http://www.hirextra.hu/2009/07/17/boszorkanyegeto-szabadkomuvesek/

Eredeti forrás: http://www.nzherald.co.nz/nz/news/article.cfm?c_id=1&objectid=10584756

Feldolgozások: http://www.etaiwannews.com/etn/news_content.php?id=1004699&lang=eng_news

http://www.independent.co.uk/news/world/australasia/masons-jailed-over-fiji-sorcery-claims-1747967.html

Szabadkőműves páholy alakulhat Keszthelyen és Zalaegerszegen

2009-07-03T08:09:00.002+02:00

Zalai Hírlap

Kultúra és oktatás

Szabadkőműves páholy alakulhat Keszthelyen és Zalaegerszegen

Megjelenés dátuma: 2009. július 03. 08:09
Szerző: Horváth-Balogh Attila

Nagykanizsa - A mai napig sok titokzatosság lengi körül a szabadkőművességet. Egyik hazai szervezetük, a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy Zalában újraindítaná a mozgalmat.

De mi is az a szabadkőművesség? Voltaképpen egy ősi hagyomány modern formája, amely az ókori testvériségektől és a középkori lovagrendektől örökölte szertartásait, a székesegyházakat építő céhektől pedig jelképrendszerét.
A hazai szabadkőművesség a Magyarországi Nagyoriens 1871-beli megalakulásával látta meg a napvilágot. A szerveződést 1919-ben Kun Béla, később Horthy, 1950-ben pedig Rákosi is betiltotta. 1992 óta tevékenykedhet ismét a Fővárosi Bíróságon bejegyzett egyesületként. Kevéssé ismert, de Zala megye a XVIII. század végén igen fontos központja volt a szabadkőművességnek.
Az eredetileg Varasdon alapított, A jótanácshoz nevet viselő páholyt 1790 körül telepítették át Zalaegerszegre. 1795-ben, a mozgalom betiltása után az egerszegi páholy is feloszlott. A keszthelyi Festetics-kastélyban pedig még a XVIII. század végén és a XIX. század elején is tartottak titkos összejöveteleket. A Festetics-család több tagja, Antal, György, Kristóf és Lajos is szabadkőműves volt. Jelenleg a Dunántúlon csak Pécsett működik szabadkőműves páholy.

A keszthelyi kastély a szabadkőművesség zalai bástyája volt
Fotó: ZH archív

- A Magyarországi Nagyoriens tervezi, jelentkezők esetén Keszthely, illetve Zalaegerszeg térségében újra páholyt alakít - tudtukmeg Dávid András nagymestertől.

- Ha az ország egy-egy régiójából keresnek meg minket, hogy be szeretnének lépni hozzánk, akkor logikusan idővel ezeken a helyeken is létrehozunk egy, esetleg több páholyt - mondta érdeklődésünkre. - Nincs ez másként az Önök megyéje esetében sem, így jött létre néhány éve a pécsi Zsolnay páholyunk is. A zalai szerveződés törekvése nyilván ugyanaz lesz majd, mint az országszerte működő páholyoké: egy több mint kétszáz éves hagyomány felelevenítése, mely nélkül a megye és a város kulturális és társadalmi élete szegényebb lenne. S hogy miként lehet valaki szabadkőműves? Részünkről a felvételnek megvannak a maga tradicionális szabályai. De mindenekelőtt a jelentkezőnek kell megfogalmaznia magában, miért kéri a felvételét. Sokan ködös álmokat kergetnek, mások egy világhatalomra törő szervezethez szeretnének tartozni. Ők hamar csalódnak. A szabadkőművesek jóakaratú emberek, akik úgy szeretnék jobbítani a világot, hogy elsősorban magukat jobbítják.

Dr. Czoma László, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója érdeklődésünkre jelezte: a zalai, azon belül is a keszthelyi szabadkőművesség fénykorára emlékezve az idén kiállítás nyílik náluk az ország nagy közgyűjteményei, köztük a Magyar Nemzeti Múzeum idevágó anyagaiból "A szabadkőművesség titka, hogy nincsen titok" címmel. Egyébként ápolói a kastély szabadkőműves múltjának: saját könyvtáruk ilyen vonatkozású köteteiből rendszeresen időszaki kiállítást lehet megtekin-teni, jövőre pedig hozzálátnak egy félhektáros szabadkőműves park kialakításához is.

A szabadkőműves mozgalom tagjai azonos alapelveket vallanak: az ember és a társadalom tökéletesíthető, tiszteletben tartják mások meggyőződését, s tartózkodnak a politikai és vallási civakodástól. Többek közt Ady Endre, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kisfaludy Strobl Zsigmond vallotta magát szabadkőművesnek.

Forrás: http://www.zalaihirlap.hu/kultura_oktatas/20090703___tizenhet_eve_lett_csak_ujra_legalis

Szabadkőműves piknik Dégen

2009-06-20T16:00:00.004+02:00

A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület cikke az eseményről:

Nyári napforduló ünnepe Dégen

v, 06/21/2009 - 02:37 — szerk

2009. JÚNIUS 20., szombat, DÉG, Festetics Kastély

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület közös rendezésében került sor a nyári napforduló ünnepére a dégi Festetics kastélyban és parkjában. Az ünnepen szívesen láttunk minden jó szándékú érdeklődőt.

A program:
Tárlatvezetés
A látogatók megismerkedhettek a kastély szabadkőműves múltjával.

Papírsárkány-reptetés a parkban: A hatalmas angolparkban a legkisebb szélben is magasra repülő papírsárkányokkal vártuk reptetésre a kicsiket és nagyokat, akik maguk is készíthetnek sárkányokat.

Élő zene
A QUARTET vonósnégyes Haydn és Mozart darabokat adott elő

Előadás
A szabadkőműves mozgalom múltja és jövője
A napforduló ünnepe

Időkapszula
Időkapszula földbe mélyesztése a kastély parkjában
A délután folyamán az érdeklődők elhelyezték üzeneteiket az időkapszulában, mely 100 évvel későbbi utódainknak őrzi meg a dégi szabadkőműves rendezvény üzenetét.

Szent Iván éji máglyagyújtás a kastély kertjében

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/node/87

A Népszabadság beszámolója:

Piknik az éjszakában

Országszerte 260 helyszínen várták a látogatókat a Múzeumok Éjszakáján

...

Egy titkos társaság nyomában Dégen

Sokakat vonzott a szabadkőműves misztika a Múzeumok Éjszakáján Dégre. Ide, a Festetics-kastélyba hirdette meg esti piknikjét a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület, más néven "nagypáholy". Az érdeklődők között volt maga Tomcat is, ő filmfelvételt szeretett volna készíteni a "világfelforgató" titkos társaságról. Ezt azonban némi szóváltás után a szervezők nem engedték, így a blogger távozott a helyszínről. Az egyik jobbos honlapon már egy hete felhívták állítólag a figyelmet a dégi szabadkőműves-eseményre, így hát számolni lehetett némi rendzavarással. Ennél az incidensnél azonban nem történt több, a szellem kőművesei pedig a program szerint megtarthatták Titkok nélkül a titkokról című előadásukat a kastély ellipszis alakú, antik szobrokkal berendezett dísztermében.

Hárman beszéltek a nagyoriensből, köztük maga a nagymester, Dávid András, valamint Nacsády András és Márton László mesterek, de érkeztek vendégek külföldi páholyokból is. Titkokról tulajdonképpen nem volt szó, inkább csak a szabadkőművesek lassan háromszáz éves történetéről, jobbról és balról való üldöztetésükről, neves tagjaikról, s arról, mit jelent számukra a tavaszi napforduló, az év legfényesebb napja, amikor olykor kilépnek a fényre, megmutatják magukat. Mint most. E napra esett 1989-ben a nagyoriens magyarországi újraalakulása is.

A dégi kastély a magyar szabadkőművesség egyik fontos helyszíne, köszönhetően az építtetőnek, Festetics Antalnak és utódainak. Díszítményei is utalnak arra, hogy a dégi grófok generációkon át a mozgalom tagjai voltak, s itt őrizték a magyar szabadkőművesség levéltárát is, ami 1945-ben sajnos eltűnt. A jelenlegi páholytagok most először tértek vissza Dégre, a kastély tavalyi megnyitása óta.

Az est további érdekességekkel, programokkal is szolgált: mécsesek fényében lehetett sétálni a termekben, egy kertben elásott időkapszulában üzenhettünk a száz év múlva élőknek, s a parkban máglyatűznél melegedhettünk 150-200 érdeklődővel együtt. Végül mindannyiukkal egyszerre foghattunk kezet egy nagy lánckézfogásban. Talán ez volt az egyetlen szabadkőműves titok, amit elleshettünk. Tomcat szerintem unta volna. (Cs. L.)

Forrás: http://nol.hu/lap/kult/20090622-piknik_az_ejszakaban

A Fejér Megyei Hírlap röpke írása:

Bőség a fény éjszakáján

Megjelenés dátuma: 2009. június 22. 04:29
Szerző: Gábor Gina

...

Szabadkőműves piknik a kastélyban

A megye több településén is szerveztek éjszakai programokat. A dégi Festetics-kastély tükörterme is zsúfolásig megtelt, hiszen titkokról estett szó: a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy nyilvánosságot vállaló képviselői a szabadkőműves mozgalom múltjáról és jelenéről beszéltek. A parkban időkapszulát helyeztek el: a látogatók 100 évvel későbbi utódainknak üzenhettek. Meggyújtották a Szent Iván-éji máglyát is, és gyertyafényes tárlatvezetést is tartottak a pikniken.

Forrás: http://www.fmh.hu/kultura_oktatas-kultura/20090622_boseg_a_feny_ejszakajan

A Népszabadság Tomcat kitiltásáról:

Tomcat nem forgathatott a szabadkőművesekről

Tomcat tegnap a „világfelforgató" szabadkőművesekről szeretett volna filmfelvételt készíteni a dégi kastélyban, a Múzeumok Éjszakáján, de a szervezők nem engedték meg neki.

A NOL információja szerint még Polgár Tamás, a Tomcat néven ismert jobboldali blogger érdeklődését is felkeltette tegnap a Múzeumok Éjszakája egyik programja, nevezetesen a dégi Festetics-kastélyban rendezett szabadkőműves előadás, amelyet a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy tagjai tartottak. Mint a szervezőktől megtudtuk Tomcat délután megjelent a kastélyban, hogy a „világfelforgató" szabadkőművesekről forgasson.

Erre azonban nem kapott engedélyt, nem tudott ugyanis újságíró igazolványt felmutatni. Ezek után szóváltásba keveredett a rendezőkkel, telefonon beszélt a kastélyt kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatójával, aki szintén elutasította a rendbontással fenyegető forgatást. Tomcat ezek után távozott a helyszínről.

A Kurucinfo című honlapon állítólag már napokkal a rendezvény előtt felhívás jelent meg, amely arra szólított fel, hogy a szabadkőművesek dégi programját meg kell zavarni: ne kaphasson teret az általuk képviselt globális eszme. Mint ismeretes, a kastély fontos helyszíne volt a magyarországi mozgalomnak. Építtetője, Festetics Antal is a titkos társaság tagja volt, s az épületben számos szabadkőműves díszítmény és helyiség található. Egy ideig itt őrizték a magyar szabadkőművesség levéltárát is, amely 1945-ben eltűnt.

Az esti előadás mindezek után rendben lezajlott, száz-százötven hallgató előtt. Senki sem akart zavart kelteni. Ha Tomcat ott lett volna, talán maga is csodálkozik, mennyire ártalmatlan dolgokról volt szó.

Forrás: http://nol.hu/belfold/tomcat_nem_forgathatott_a_szabadkomuvesekrol

Fortuna Hírek

Egy titkos társaság nyomában Dégen
2009.06.24. 12:06:27
Sokakat vonzott a szabadkőműves misztika a Múzeumok Éjszakáján Dégre.
A Festetics-kastélyba hirdette meg esti piknikjét a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület. Kisebb incidenst okozott, hogy az érdeklődők között feltűnt Tomcat, az ismert blogger is. Filmfelvételt szeretett volna készíteni a "világfelforgató" titkos társaságról. Ezt azonban a szervezők nem engedték, mivel igazolványt nem tudott felmutatni. A rendezvény ezután a tervek szerint folytatódott, a szellem kőművesei pedig megtarthatták Titkok nélkül a titkokról című előadásukat a kastély dísztermében. Az est további részében mécsesek fényében lehetett sétálni a termekben, időkapszulában üzenhettünk a száz év múlva élőknek, amelyet a kertben ástak el. A parkban 150-200 érdeklődő máglyatűznél melegedhetett együtt éjfél

Forrás: http://www.fortunaradio.hu/index.php?action=Z289aCZzdWI9NCZJRD0xOTU3MQ==

2009 Múzeumok Éjszakája Dégen kulturális

2009 Múzeumok Éjszakája Dégen

2009. jún. 20 - 2009. jún. 20

A titokzatos szabadkőműves múltjáról nevezetes dégi Festetics-kastély évszázados szünet után ismét szabadkőműves összejövetel színhelye volt június 20-án. Ám e napon a nagyközönség is bepillanthatott e legendákkal övezett szervezet történetébe, mai működésébe és céljaiba.

A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy és a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága éjszakába nyúló közös rendezvényére több mint kétszázan érkeztek Dégre. Az érdeklődők a kastélyt a kiállítás rendezője, Alföldy Gábor kalauzoltásával nézhették meg, majd előadást hallhattak szabadkőművesség történetéről és jelenésről. Az előadást követően a látogatók gyertyafényben is megcsodálhatták a kastély belső tereit. A rendezvény alatt szabadkőműves zeneművek csendültek fel a kastélyban, a parkban elhelyezésre került egy időkapszula, amelyben a jövő nemzedékeinek szánt üzenetek kerültek: a felbontására kerek 100 év múlva kerül sor! A gyerekek papírsárkányt-készíthettek, ám sok felnőtt is kedvet kapott a sárkánykészítés és reptetés tudományát megismerni. A máglyagyújtásra alkonyatkor került sor.

Az ország egyetlen látogatható klasszicista kastélyában és csodálatos angolkertjében a terveink szerint az elkövetkező években is megrendezzük a szabadkőműves pikniket.

Forrás: http://www.nemzetimuemlek.hu/index.php/rendezveny_/368/

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/06/rendezveny-szabadkomuves-piknik-degen.html

Saját beszámolóm: http://aprofan.blogspot.com/2009/06/szabadkomuves-piknik-degen.html

Elhunyt Szigeti Lajos Sándor

2009-06-20T00:00:00.006+02:00

2009. június 20-án tragikus hirtelenséggel elhunyt Szigeti Lajos Sándor irodalomtörténész egyetemi tanár, a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület volt tagja.

Önéletrajza és publikációi:

http://www.arts.u-szeged.hu/modern/regi-modern/szigeti.htm

Megemlékezések róla:

http://www.orientpress.hu/portal.php?ReszletesHir=1&HirID=44798

http://szakadatlan.blogspot.com/2009/06/nyugodj-bekeben.html

http://kreirodalom.gportal.hu/gindex.php?pg=27118772&nid=5089982

A Nagyoriens 2005-ben tartott Feltáruló Szabadkőművesség címmel nyílt napot, amelyen elhangzott "A szabadkőműves József Attila (?)" címmel Szigeti Lajos Sándor előadása is. A rendezvénnyel kapcsolatos írások:

http://szkp1.blogspot.com/2005/03/feltarulo-szabadkomuvesseg.html

http://aprofan.blogspot.com/2005/03/feltarulo-szabadkomuvesseg.html

http://szkp3.blogspot.com/2005/03/az-index-feltarulo-szabadkomuvessegrol.html

Előadásának egy írásos változata:

https://www.mta.hu/fileadmin/I_osztaly/eloadastar/jozsefa_szigeti.doc

Ebből idézek egy részletet:

"Szigeti Lajos Sándor

Apokaliptikus és démonias
(A hetedik és a Jelenések Könyve)

...

De lássuk röviden, amit még ígértünk. Azt mondtuk, hogy bár József Attila nem volt szabadkőműves, maszon barátai hatással lehettek rá, márpedig a János rendi szabadkőművesek szimbolikájukban a már elmondottakon túl további jelentéseket is adnak e misztikus számnak: jelenti például azt, hogy minimálisan hét mester alkothat, hozhat létre önálló páholyt. A mester a rítuskönyvek szerint arra a kérdésre, hány éves, azt feleli: hét vagy annál több. Tegyük hozzá, a maszonériában eleve nagy szerep jut a páratlan a páratlan számoknak, amelyeket tökéletesnek tart. A szabadkőműveseknél a három az inasok, az öt a legények, a hetes pedig – nem véletlenül – éppen a meseterek száma. Ha már most a mester testvér azt mondja a kérdésre válaszolva, hogy hét éves, az azt jelenti, hogy az inasnak sokáig valóban hét évig kellett dolgoznia ahhoz, hogy mester lehessen, akkor ezzel a mesterfok tökéletességét akarja jelezni. A hetes számot másképpen is magyarázzák: a hét ugyanis a háromból és a négyből (mindkettő külön szimbolikus jelentésével együtt) alakul ki. A szabadkőműves páholyokban a három fő világosság a főmester és a két felügyelő, de tökéletessé a páholyt a négy tisztség teszi, s ez ismét hét, mint ahogy a kötényrajznál is igaz ez, ugyanis a szabadkőműves kötény négyszögletű, de míg az inasok hordják, azon fölül még egy háromszög is van, s ez ismét hét. Ha legénnyé avatják őket, behajthatják a háromszöget, s ebből a négyszögű kötényből lesz a mesterkötényük, csak immár rajzolattal, rajta két betűvel: M és B, azaz „Halál fia vagy!” A mesteravatás is emlékeztet – nem véletlenül - mindarra, amit a Jelenések könyvével kapcsolatosan elmondtunk, ugyanis a mesterlépés is éppen hét, azaz az avatáskor a jelölt éppen hét lépésben és a hetedikben lépi át a halottat, a koporsót, ha tetszik korábbi önmagát s válik így a teljesség megismerésének lehetőségévé, felidézve a halál és a halálból való feltámadásnak, feltámasztásnak, az új életnek a Hiram legendára és a Jelenések Könyvére egyaránt mutató misztériumát, valamelyest magyarázva az eddigi értelmezők szerint homályosnak tűnő verszárást is: „Világ sírköve alatt mégy!”
..."